Egy PEVDI melletti egyszemélyes kisboltban kezdte solymári pályafutását. Jelenlegi munkahelyére elődje, az akkor nyugdíjba készülő boltvezető, Dauner Józsi bácsi hívta, aki őt látta megfelelőnek erre a feladatra.
Szívesen emlékszik azokra az időkre, amikor a vásárlók sora a buszmegállóig ért, de volt olyan is, hogy a vevők segítettek neki göngyöleget pakolni. Főnökként munkahelye elsősorban az iroda volt, de gyakran találkozhattunk vele az eladótérben, hiszen a vásárlók között érezte igazán jól magát. Kollégáinak azt tanította, hogy mosolyogjanak, mert ez csodákra képes. Régebben gyakran utazott a buszon népviseletbe öltözött helyi asszonyokkal, sajnálja, hogy ma már nem látni őket a hétköznapokon.

Medveczki Zsolt Pierre hosszú évekig volt a József Attila Színház munkatársa, nem csoda, hogy érdeklődéssel várja az új évadot és ellátogatott a színház évadnyitó utcabáljára. És ha már elment, vitt magával egy mikrofont is, hogy az igazgatóval, Nemcsák Károllyal, színészekkel, Fehér Annával és Zöld Csabával, valamint a rendezvényre látogatókkal beszélgessen.
De ne higgyék, hogy Solymárról nem esett szó, nagyon is!

"Szót kérek" című rovatunkban Hartmann Hellebrendt Hilda, a Svábház vezetője az induló új klubok iránti csekély érdeklődés miatt teszi fel a kérdést: vajon mi az oka ennek az érdektelenségnek és vajon mi az, ami érdekli az embereket?
Azt pedig végképp nem érti, hogy az amúgy más városokban igen drága német nyelvű drámapedagógiai foglalkozás (Solymáron ingyenes!), miért nem mozgatja meg a szülők fantáziáját?

Szót kérhet Ön is, ha a közösséget érintő, a település szempontjából előremutató ötlete, javaslata, véleménye van. Szót kérni a [email protected] email címen, vagy a Rádió Solymár Facebook oldalán üzenetben lehet.

Hangos rendelés a Rádió Solymárban.

Az orvos: Dr. Kapocsi Judit magas vérnyomás és érkockázat specialista
Az asszisztens: Hartmann Hellebrandt Hilda

https://radiosolymar.hu/hangtar/eloadasok/kitekintes-a-historia-domusbol/

HAGYOMÁNY-OTTHON-KÖZÖSSÉG, ezek az új Solymár-brand hívószavai, melyek a logóval együtt arra hivatottak, hogy tömören megjelenítsék a település értékeit. Rendezvényeken, plakátokon, weboldalon és még sok helyen hirdetheti Solymárt az új brand, ami az alpolgármester reményei szerint a hivatalos címer mellett meghatározó szellemiségi jelkép lehet a jövőben.
Az idei búcsú új helyszínen lesz, erről is és a közelmúlt legfontosabb feladatairól is kérdeztük a kulturális munkacsoport vezetőjét.

00:06:49 - Helyi gyerekek nyári táboroztatása önkormányzati támogatással

00:10:46 - Eltűntek a hidak és szemetesek a Jegenye-völgyben

00:14:09 - Mennyiért jön víz a töltővezetéken?

00:19:54 - Ritkán jár a busz Kerekhegy és a vasútállomás között

00:28:34 - Kecske és birka legeltetése a Koppány utcában

00:32:49 - Kisiskola felújítása, zöldítése

00:36:34 - Zúgó-sípoló hang a Dózsa György utca környékén

00:37:34 - Kert utcai ingatlanok besorolása

00:42:19 - Nyilvános WC-k Solymáron

Vendégek: Jávor Csaba a pilisborosjenői és Varga Zsolt a solymári művelődési ház igazgatója.
Moderátor: Milbich Tamás
Beszélgetőtárs: Horváth Imre

Milyen viszonyban vannak a solymáriak a helyi kultúrával?
Milyen viszonyban vannak a solymáriak más agglomerációs települések (környékbeli
falvak) kultúrájával?
Milyen viszonyban vannak a solymáriak Budapest kultúrájával?

ÁLLÍTÁS 1: Általános jelenséggé vált az agglomerációban, hogy a községek lakói
leginkább kényelmi szolgáltatásnak tekintik a településeket, sokszor teljesen
figyelmen kívül hagyva a helyi normákat, szokásokat, helyi értékeket. Ma már igazzá
vált ez a kultúrára is. Szolgáltatás-e a kultúra?

ÁLLÍTÁS 2: Az agglomerációs települések legnagyobb csábereje a Budapesthez való
közelség. Világos, hogy a helyi kultúra nem versenyezhet a Budapest által nyújtott
színvonallal. A helyi kultúra tekintetében ezért a nagyváros közelsége inkább átok.

ÁLLÍTÁS 3: Általános jelenség, hogy a helyi kultúra fogyasztása nagyon megváltozott
a korábbiakhoz képest. Identitásformáló ereje megcsappant, ennek köszönhető az,
hogy a kereslet iránta érezhetően csökkent. Valóban csökkent a helyi kultúra iránti
érdeklődés és valóban identitást formáló erő?

ÁLLÍTÁS 4: A helyi kultúra identitásképző erejének sokszorozása az egyetlen
ellenszer a budapest környéki falvak számára. Ha nincs önazonos értéke egy
településnek, menthetetlenül alvóvárossá, Budapest külvárosává silányul. Tényleg
csak ez a két út lehetséges?