Borkedvcsináló sorozatunkban ezúttal Ripka Gergely a vendégünk, aki nélkül a Tokaji borokról, és Hegyaljáról való magasszintű tudás elképzelhetetlen. Ripka Gergő független borszakíró, mellesleg álnéven titkos blogger is, s jó évtizede az igen nagy hiányt pótló Tokaj kalauz / guide írója és szerkesztője egy személyben.

Egyszóval valódi Tokaj-specialista, aki oktat is, s időnként bűvös tokaji kóstolókat is tart valódi ritkaságokkal tűzdelve.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Hegyalja szülötte, Hegyalja nevelte, Hegyalján él és bor-életművével Hegyalját gazdagítja. Bai Edit annak az igen nagy múltú Dereszla birtoknak és pincének a főborásza, amelynek egykor olyan híres történelmi nagyságok voltak tulajdonosai, mint a Hunyadiak, Bocskai, Bethlen, majd a Rákócziak is.

Emellett testvérével alapítottak egy kis családi méretű pincészetet is, a Carpinust, így Edit kis méretben és jóval kisebb tételekben is kipróbálhatja tehetségét és ötleteit.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Igazi családi kis pincébe látogatunk, éppen csak a mai határ túloldalára, az Alsó-Garammentére. Itt készíti Geönczeöl Attila szépen érlelt borait már jó negyed százada. Saját borain kívül jól ismeri a nagyvilág borait is, minthogy nemzetközileg is jegyzett borbíráló, borszakíró és tanácsadó is! Sőt, borkedvcsináló.

Fontos feladatának tartja, hogy szűkebb pátriájában szervezze és összefogja a helyi borászokat, így a Párkányi Borok Háza létrejöttében is oroszlánrésze volt.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

A Homoky család több generáció óta foglalkozik szőlővel és borral a hegyaljai Tállyán, Dorka eleinte mégse gondolta, hogy ezt kellene folytatnia. Inkább bölcsészetre adta a fejét. Az ELTE filozófia szakja következett, de azért a bor valahogy, lassan, de biztosan visszaszivárgott az életébe, a szőlő visszavonzotta. Így a bölcsész diploma mellé a szőlész- borász is hamarosan megkerült, közben külföldi tanulmányutak, és kóstolóutakfokozták a tudását és az elszántságát.

Így aztán a családi szőlő- és borgazdaságba visszaszállt. Ez 2012 táján történt, azóta saját neve alatt készít kristálytiszta természetes borokat.

Nem titkolt célja, hogy a tállyai dűlőket, azok titkait kutatva, felhelyezze őket a hegyaljai bortérképre. Mádot és dűlőit már jó ideje és elég jól ismerjük, Szepsy Istánnak és az őt követőknek hála. Éppen itt az ideje, hogy a szomszédos hagyományos tokaj-hegyaljai borközségek is sorra kerüljenek: Rátka, Tállya, Abaújszántó.

Mindenesetre a tállyai dűlők megismerését és megismertetését Homoky Dorka, úgy tűnik, magára vállalta

A részletekről őt magát kérdezzük.

Ezért most szabadítsuk ki a szellemet a tállyai palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Idén május 18-án kerül sor a Magyar Borok Ünnepére. Ez alkalomból Nyikos Istvánt hívtuk meg a stúdióba, hogy vele beszélgessünk ünnepről, a magyar borkultúra hosszú útjáról, újjászületéséről és az idei eseménynek helyet adó különleges életérzés-hotelről.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Röviden és stílusosan úgy kezdhetem, hogy „új csillag tűnt fel az egri borvidéken, avagy egy „új Egri csillag?” Egy konkrét termőhelyre összpontosítunk, Egerszólátra, ami már a régi világban is olaszrizling fogalom volt, azaz a fajta egyik legszebb arcát mutató híres termőhely, s érdekes, hogy e minőségét, hírét még a Kádár korban is képes volt nagyjából fenntartani.

Ha alaposabban belegondolunk, az elmúlt két-három évtizedben Szólátot a Kántortag dűlős csúcsrizlingjei révén Gál Lajos vitte a hátán, szinte egyedül. De szóláti híres pincéknek nem hallottuk hírét, noha szőlő akad bőven Szólát határában. Úgy tűnik, az Egersoul birtok egyik – máris elért – eredménye, hogy Egerszólátot nemcsak mint szőlőtermő helyet, hanem mint borközséget is fel- vagy visszahelyezte a vidék bortérképére. Erre utal az elnevezés is: Első Szóláti Borház.

Már ezért is dicséretes ez a kezdeményezés, de ha hozzávesszük, hogy a mai világban, amikor folyton azt halljuk és tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben isznak bort, és a felnövekvő generációk elfordulnak a bortól, más puritán fanatikusok az alkohol miatt támadják a borokat, masszívan félreértve és félre magyarázva a borkultúra fontos és szép világát, nos ha valaki egy ilyen korban mindezek ellenére létrehoz egy vadonatúj birtokot, borászatot, az teli kell legyen egészséges optimizmussal és önbizalommal.

A mai adásban éppen egy ilyen borházba lesünk be, mert úgy vélem, nagyon megéri!

Szabadítsuk ki a szellemet ezúttal a szóláti palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Sokféle gond van a világban és sajnos ez a borvilágot is érinti.. A szőlőtermelők, a borosgazdák gyakran és sokat morognak, egy szó mint száz, világszintű a gond. Az EU-s gazdáknak túl szigorú az EU-szabályozás, bezzeg az újvilágiak azt csinálnak, amit akarnak. Kaliforniában vizezhetik a bort, másutt szabadon locsolhatják a szőlőt, közben itt a nyakunkon a felmelegedés, olyan országok kezdtek és kezdenek szőlőt és bort készíteni, ahol korábban ez szóba se kerülhetett. Angol pezsgő és most már bor is? Dániában, Lengyelországban szőlőket telepítenek. Közben a dél-európai mediterrán szőlőművelés válságos helyzetbe jut Dél-Spanyolországban, Dél-Itáliában.

És mindehhez társul az a tény, hogy a felnövekvő újabb generációk egyre kevésbé isznak bort. És akkor még nem is említettük a minden alkoholt hivatalból üldöző puritánokat, akik folyamatosan összemossák a részegeskedőket azokkal, akik a borkultúrát mértékkel és méltósággal gyakorolják.

A mai adásban a borvilág ezen problémáit próbáljuk kibeszélni meghívott vendégünkkel.

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a jó szellemet az egészséges boros palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Ismét valaki a kis-nagyok közül, akire nagyon érdemes odafigyelni! Az ország idősebb borász generációját már jó régóta ismerem, egy ideig le is ragadtam náluk, aztán követve a fokozatos generációváltásokat, eljutottam a felnőtt fiatal generációhoz. Azóta egyre-másra fedezek fel méretében kisebb, de minőségében igen nagy borászokat, hál’ Istennek akadnak egyre többen.

Böjt Gergő éppen az egyik ilyen felfedezettem. Az idei télen elcipeltük magunkkal az éves Bor-Schola sítúránkra, ő pedig cipelt magával pár kartont a javából. Az esténkénti elemzések egyértelművé tették, hogy műsort kell készítsek vele.

Az első fontos észrevételem, hogy végre egy borász, aki nem esik abba a szokásos magyar csapdába, hogy noha 10-12 féle szőlője van, nem akar 12 féle bort készíteni. Inkább koncentrál, és élve a házasítások csodálatos lehetőségével, két nagy cuvée-t készít, leegyszerűsítve egy fehéret és egy vöröset. Ez nagyon franciásan hangzik! Persze tegyük hozzá, az Egri borvidék erre adja magát, a Bikavér és a Csillag formájában. Azért egy-két buborékos is akad: Pétnat és tradicionális pezsgő formájában, ami szépen kiegészíti az egyébként egészségesen nem túl bő választékot.

Amit én magam a kóstoláson megállapítottam: hihetetlen tisztaság, kifinomultság, elegancia árad minden tételéből.

Kiváló ételkísérőnek bizonyultak a Böjt borok, tehát klasszikus gasztroborok is, amellett, hogy önállóan is megállják a helyüket.

De a részletekről faggassuk magát a gazdát!

Egyébként éppen böjtben vagyunk… Szabadítsuk ki stílusosan a szellemet az egri Böjt palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Jakab Péter eredetileg építészként kezdte karrierjét, ám egy ponton történt valami az életében, amitől, ha nem is váltott pályát, új utakon indult el - a borok végtelen útján.

Pétert Badacsonyban érte utol e végzet, ahol olyan területekhez jutott hozzá, amelyeket dicsőség és kötelesség is gondozni, tovább művelni. Pincelesen jártunk nála.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

A természetes bor, azaz a natúr bor egyre megkerülhetetlenebb téma, bár egyelőre mind a borásztársadalom, mind a közönség megosztott a kérdést illetően. Pedig valójában semmi új nincs a nap alatt: a natúr borosok mást sem csinálnak, mint visszatérnek egy évszázadokkal ezelőtt létezett manipulálatlan borkészítéshez.

Időközben az elmúlt kb. 100 évben a ”fejlődés” új módszereket honosított meg, a háttéripar pedig új segédanyagokat teremtett a borászat számára. A legújabb korban, pedig már-már bűvészkedésre is alkalmas módszerekkel, anyagokkal és eljárásokkal olyan lehetőségek nyílnak meg, amiktől az így készült borok sok mindennek hívhatók, csak természetesnek nem.

Adásunkban Kékedi Zsófit mutatjuk be, aki lehetőséget nyújt a természetes borok világába való betekintéshez.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya