A szőlőnemesítés célja az, hogy az adott fajta biztonságosabban teremjen, jobb minőséget adjon, minél ellenállóbb legyen az egyes betegségekre és az időjárás viszontagságaira. A magyar szőlőnemesítésnek komoly múltja van. A XIX.-XX. században sokan szelektáltak, kereszteztek, új fajtákat hoztak létre.

Adásunkban elsősorban a borszőlőkkel foglalkozunk: e téren is sok új fajtát állítottak elő nemesítőink, ennek ellenére igen csekély azon fajták száma, amelyek elterjedtek a termesztésben, s amelyekből bor készül. Adásunkban szó esik még a rezisztencia-nemesítésről is. A téma feldolgozásában dr. Hajdú Edit kertészmérnök, szőlőnemesítő, az MTA kandidátusa segít.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

A gasztronómiában és a borok világában járatosak számára magától értetődő, hogy a jó étkezés jó bor nélkül fele annyit sem ér. Ezt mondjuk, hirdetjük úton-útfélen, s még mindig nem elegen hallják meg. Váli Péter a 2000-es évek elején kezdett borászkodni, megvalósítandó régi álmát, hogy saját ételei mellé saját borait kínálhassa.

Kis szőlőt vásároltBadacsonyban, majd vendégházat épített hozzá, miközben folyamatosan növelte tudását aborok világában, a Váli Birtok pedig mostanra igazi gasztro-zarándokhellyé vált abadacsonyörsi hegyen. Műsorunkban az itt termelt borok és a gasztronómia kapcsolatáról (is) beszélgetünk.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

A Szászi család birtoka Hegymagason, a Balaton-felvidéken, a Szent György hegy lankáin terül el. Szászi Endre és felesége is borász felmenőkkel büszkélkedhet. Endre szigligetiként korán elkezdett borokkal foglalkozni, majd családi vállalkozásba fogtak.

A kezdeti 2 hektár 18-ra nőtt, és országosan legelsők között álltak át a biogazdálkodásra. Közben a gyerekek is felcseperedtek, mára már bedolgoznak a családi borászatba. A portfólió időközben borokhoz illő saját vendéglővel és vendégházakkal gyarapodott. Műsorunkban Szászi Endre és lánya, Szászi Titanilla mesél a birtok életéről és a stafétaátadásról.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Noha Szicília jó 120 éve az egységesített Itália részének tekintendő, mégis önálló entitás a nagy Itálián belül. Nemcsak építészeti, de kulturális eklekticizmus is jellemzi. Itt tettünk körutazást október végén, elsősorban persze a borra összpontosítva.

Az élmény friss, így még melegében beszámolunk róla Váli Péterrel, a Válibor tulajdonosával, aki maga is részt vett az utazáson, s aki a borok mellett a gasztronómiához is igen magas fokon ért.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Továbbra is a Mátra megújítóinál járunk – mondhatjuk újhullámosoknak is - és lesünk be a pincéikbe.

Maradunk Gyöngyöspatán, ahol a dolgok jelentős része történik. Annak idején a Mátrai Tőkések javarésze is itt működött/működik. Újabban is fontos borrendezvények helyszíne a község. Pata Csata kékfrankossal, Vulkánikus Borok Fesztiválja évente, Patai Bor és Tor Fesztivál januárban minden évben, és ki tudja még… Mindenesetre ötletekben nincs hiány, továbbá összefogásban sincs hiány, mert a magyar átlaggal ellentétben a patai borászok közt jól érzékelhetően van egy egészséges kohézió, gyakoriak az együttes megjelenések bemutatókon, fesztiválokon, bornapokon.

A mai adásban a Szignárovits –Maka pincét mutatjuk be. Kis pince, kis szőlő, de nagy akarat, nagy elszántság és nagy borok. Vagy, ahogy ők maguk mondják: „izgalmas dűlőkből izgalmas borok”.

A kettős név házaspárt takar, ahol az asszony Maka Bernadett és családja tősgyökeres patai, ősi borász család.

Szignárovits Márk is környékbeli, ő Gyöngyösről nősült ide, tehát nem „tájidegen”. Nyilván itt kapott kedvet a borászkodáshoz, mert eredetileg más, polgári foglalkozása volt. Vonzotta az elhagyott állapotú Gereg dűlő kitakarítása – amely a legjobbak egyike arrafelé - és újratelepítése. De a részleteket majd ő maga meséli el…

Szabadítsuk ki a szellemet a Szignárovits-Maka palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Amint az az előző adásokból is kiderült, új szelek fújnak a Mátrában. Ezúttal Gyöngyöspatáról átrándulunk a másik emblematikus borközségbe, Gyöngyöstarjánba.

Pata mellett talán ez a másik olyan helye a borvidéknek, ahol nagyon sok borászat tömörül, kezdve a már többször említett Szőke Mátyástól, aki sokáig – főleg a ’90-es években – egyet jelentett a Mátrai borral. Azután a másik nagy borászat, a Sol Montis, Benedek Péter és a Ludányiak, és még sorolhatnám…

Mindenesetre komoly versenyszellem látszik a két település között, rendeznek is Pata – Tarján vakkóstolós borpárbajt is a vinofil közönség és egymás örömére.

Itt működik az egyik, bár méretében kisebb, ám emblematikus családi pincéje - ez a Centurio. Évszázados családi borászatról van szó, amint ez a névből is sejthető. Immáron a ki tudja, hányadik, mindenesetre többedik generáció viszi a pincét Ludányi Balázs személyében, aki édesapjával együtt teszi a dolgát a szőlőben és a pincében is. Hasonlóan a többi újhullámos borászhoz, ők is a kékfrankosra helyezik a hangsúlyt, ez a zászlóshajó, ugyanakkor kiváló fehérekkel is büszkélkedhetnek.

Szabadítsuk ki a szellemet a Centurio palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Amint az előző adásokban is jeleztem, a mátrai megújulást szeretném bemutatni néhány újabb kori pince működésén keresztül.

Szögezzük le most is, s ha kell többször is, hogy a Mátrai borvidék adottságai nem maradnak el semmiben a nála jobban sztárolt Egritől, csak a borköztudatban a Mátra valamiért halványabban él. Hogy ez miért van így, azt most nem kutatnám. Talán a mátraiak később ébredtek kicsit az egriekhez képest, vagy a mátrai borok eleve elrendeltnek tűnő – egyébként helytelen és egyoldalú - besorolása a „könnyed friss illatos fehérek” kategóriájába, különösen akkor amikor még a vinofil közönség java része nálunk vörösbormániás volt, talán ezek is közrejátszottak. Mindenesetre azóta sok minden megváltozott, és folyamatosan változóban is van! A mátraiak egyre-másra tesznek le komoly, érlelt, gyakran testes borokat, és nemcsak fehérben, de vörösben is sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet. Mindez jól mutatja, hogy téves volt az a korábbi besorolás, ami a Mátrát csak a könnyed, friss, illatos kategóriára próbálta leszűkíteni.

Számos törekvő, fiatal, lelkes borász egy valóságos Új Mátra teremtésébe kezdett, köztük is terjed a minél természetesebb borkészítésre való törekvés, ami tiszta gondolkodást feltételez. Egyesek már egészen a natúrbor készítésig is eljutottak.

Úgy tűnik a megújulás epicentruma Gyöngyöspata és Gyöngyöstarján térségében észlelhető leginkább.

A mai adásban ismét egy fiatal pincébe lesünk be, nem véletlenül éppen Gyöngyöspatán.

Szabadítsuk ki a szellemet a Páger-palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Folytatjuk a mátrai kis pincék bemutatását. A hazai borvilágban erősen járatosok már felfigyeltek rájuk, és nemrég valóságos mozgalmat indítottak NewMátra fantázianéven, amely

éppen ezeket a kis gyöngyszemnek számító kis pincéket és persze gazdáikat próbálja bemutatni, természetesen boraikkal együtt, és elérhetővé tenni azokat. Mert itt már csak a méretekből, meg persze a filozófiájukból is adódóan sincs esély arra, hogy e borok valaha is megjelenjenek a nagyobb hálózatok polcain, de nem is oda valók! Viszont azért a komoly és igényes érdeklődők számára nem árt, ha elérhetők. Nos, erre a feladatra vállalkoznak az ÚJMÁTRA New!? gazdái és szervezői.

Az ügyet az a Kézdy Dániel vette hóna alá, akit már az általa vagy évtizede évente szervezett Furmint Februárról jól ismerhetünk. Most e mátrai megújulás meggyőződéses támogatója lett társával együtt, és mondhatni, az élére állt e mozgalomnak. Rendszeresen igyekeznek bemutatni a rejtett kincseket hanggal és képpel, és különböző rendezvényeken bemutatni az érintett gazdákat. Boraikból különböző válogatásokat állítanak össze és juttatják el az érdeklődőkhöz.

Az egyik e borászatok közül éppen a mai vendégem, az Itt és Most pince mindenese Gyöngyöspatáról – már megint Pata - Hoffmann Tibor, aki szerencsésen megfertőződött Szentesi József által a régi magyar fajtákat illetően, és aki a régi fajták és a mátrai terroir mellett hisz a közösség teremtő energiájában.

Szabadítsuk ki a szellemet itt és most a patai palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

A Mátraaljai vagy Mátrai borvidék sok szempontból izgalmas hely, ugyanakkor ellentmondásos is. Arról a korábbi hiedelemről, miszerint a Mátraalja friss, főként illatos könnyed stílusú tömegtermelt borokra alkalmas, már jó ideje bebizonyosodott, hogy nem egészen van így – ennél ugyanis jóval többre hivatott.

A 2000 után létrejött hármas „tömörüléssel”, a „Mátrai Tőkésekkel” új szelek kezdtek fújni a Mátra felől: komolyan érlelt, szép és jótestű borokkal robbantak be a borköztudatba.

Ennek is köszönhetően 2010 után egyfajta mozgalom indult el Gyöngyöspata környékéről, ahol rendkívüli borok születnek komoly műgonddal és gyakran a régi magyar szőlőfajtákból is. Az itteni borászok közül elsőként Kovács Andrással, a Gyöngyöspatai Hegymente szőlőbirtok mindenesével ismerkedünk meg.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Andrási László már vagy húsz éve működteti kézműves pincéjét a Somló keleti oldalán, ahol elszántan kutatja, próbálja a régi magyar, többnyire méltatlanul feledésbe merült szőlőfajták feltámasztását, és borain keresztül azok bemutatását. Máris igen komoly fajtagyűjteménnyel rendelkezik.

Teszi mindezt meggyőződésből, a régi fajták iránti bizalomból, hitből és elkötelezettségből - Szentesi József mellett. Úgy tűnik mindkettőjük munkássága kovászként hat, s példájukból tanulva egyre többen – főként fiatal borászok - fordulnak saját régi, kárpát-medencei szőlőfajtáink felé, ami meggyőződésem szerint a magyar bor jövője.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya