A Homoky család több generáció óta foglalkozik szőlővel és borral a hegyaljai Tállyán, Dorka eleinte mégse gondolta, hogy ezt kellene folytatnia. Inkább bölcsészetre adta a fejét. Az ELTE filozófia szakja következett, de azért a bor valahogy, lassan, de biztosan visszaszivárgott az életébe, a szőlő visszavonzotta. Így a bölcsész diploma mellé a szőlész- borász is hamarosan megkerült, közben külföldi tanulmányutak, és kóstolóutakfokozták a tudását és az elszántságát.

Így aztán a családi szőlő- és borgazdaságba visszaszállt. Ez 2012 táján történt, azóta saját neve alatt készít kristálytiszta természetes borokat.

Nem titkolt célja, hogy a tállyai dűlőket, azok titkait kutatva, felhelyezze őket a hegyaljai bortérképre. Mádot és dűlőit már jó ideje és elég jól ismerjük, Szepsy Istánnak és az őt követőknek hála. Éppen itt az ideje, hogy a szomszédos hagyományos tokaj-hegyaljai borközségek is sorra kerüljenek: Rátka, Tállya, Abaújszántó.

Mindenesetre a tállyai dűlők megismerését és megismertetését Homoky Dorka, úgy tűnik, magára vállalta

A részletekről őt magát kérdezzük.

Ezért most szabadítsuk ki a szellemet a tállyai palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Idén május 18-án kerül sor a Magyar Borok Ünnepére. Ez alkalomból Nyikos Istvánt hívtuk meg a stúdióba, hogy vele beszélgessünk ünnepről, a magyar borkultúra hosszú útjáról, újjászületéséről és az idei eseménynek helyet adó különleges életérzés-hotelről.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Röviden és stílusosan úgy kezdhetem, hogy „új csillag tűnt fel az egri borvidéken, avagy egy „új Egri csillag?” Egy konkrét termőhelyre összpontosítunk, Egerszólátra, ami már a régi világban is olaszrizling fogalom volt, azaz a fajta egyik legszebb arcát mutató híres termőhely, s érdekes, hogy e minőségét, hírét még a Kádár korban is képes volt nagyjából fenntartani.

Ha alaposabban belegondolunk, az elmúlt két-három évtizedben Szólátot a Kántortag dűlős csúcsrizlingjei révén Gál Lajos vitte a hátán, szinte egyedül. De szóláti híres pincéknek nem hallottuk hírét, noha szőlő akad bőven Szólát határában. Úgy tűnik, az Egersoul birtok egyik – máris elért – eredménye, hogy Egerszólátot nemcsak mint szőlőtermő helyet, hanem mint borközséget is fel- vagy visszahelyezte a vidék bortérképére. Erre utal az elnevezés is: Első Szóláti Borház.

Már ezért is dicséretes ez a kezdeményezés, de ha hozzávesszük, hogy a mai világban, amikor folyton azt halljuk és tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben isznak bort, és a felnövekvő generációk elfordulnak a bortól, más puritán fanatikusok az alkohol miatt támadják a borokat, masszívan félreértve és félre magyarázva a borkultúra fontos és szép világát, nos ha valaki egy ilyen korban mindezek ellenére létrehoz egy vadonatúj birtokot, borászatot, az teli kell legyen egészséges optimizmussal és önbizalommal.

A mai adásban éppen egy ilyen borházba lesünk be, mert úgy vélem, nagyon megéri!

Szabadítsuk ki a szellemet ezúttal a szóláti palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Sokféle gond van a világban és sajnos ez a borvilágot is érinti.. A szőlőtermelők, a borosgazdák gyakran és sokat morognak, egy szó mint száz, világszintű a gond. Az EU-s gazdáknak túl szigorú az EU-szabályozás, bezzeg az újvilágiak azt csinálnak, amit akarnak. Kaliforniában vizezhetik a bort, másutt szabadon locsolhatják a szőlőt, közben itt a nyakunkon a felmelegedés, olyan országok kezdtek és kezdenek szőlőt és bort készíteni, ahol korábban ez szóba se kerülhetett. Angol pezsgő és most már bor is? Dániában, Lengyelországban szőlőket telepítenek. Közben a dél-európai mediterrán szőlőművelés válságos helyzetbe jut Dél-Spanyolországban, Dél-Itáliában.

És mindehhez társul az a tény, hogy a felnövekvő újabb generációk egyre kevésbé isznak bort. És akkor még nem is említettük a minden alkoholt hivatalból üldöző puritánokat, akik folyamatosan összemossák a részegeskedőket azokkal, akik a borkultúrát mértékkel és méltósággal gyakorolják.

A mai adásban a borvilág ezen problémáit próbáljuk kibeszélni meghívott vendégünkkel.

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a jó szellemet az egészséges boros palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Ismét valaki a kis-nagyok közül, akire nagyon érdemes odafigyelni! Az ország idősebb borász generációját már jó régóta ismerem, egy ideig le is ragadtam náluk, aztán követve a fokozatos generációváltásokat, eljutottam a felnőtt fiatal generációhoz. Azóta egyre-másra fedezek fel méretében kisebb, de minőségében igen nagy borászokat, hál’ Istennek akadnak egyre többen.

Böjt Gergő éppen az egyik ilyen felfedezettem. Az idei télen elcipeltük magunkkal az éves Bor-Schola sítúránkra, ő pedig cipelt magával pár kartont a javából. Az esténkénti elemzések egyértelművé tették, hogy műsort kell készítsek vele.

Az első fontos észrevételem, hogy végre egy borász, aki nem esik abba a szokásos magyar csapdába, hogy noha 10-12 féle szőlője van, nem akar 12 féle bort készíteni. Inkább koncentrál, és élve a házasítások csodálatos lehetőségével, két nagy cuvée-t készít, leegyszerűsítve egy fehéret és egy vöröset. Ez nagyon franciásan hangzik! Persze tegyük hozzá, az Egri borvidék erre adja magát, a Bikavér és a Csillag formájában. Azért egy-két buborékos is akad: Pétnat és tradicionális pezsgő formájában, ami szépen kiegészíti az egyébként egészségesen nem túl bő választékot.

Amit én magam a kóstoláson megállapítottam: hihetetlen tisztaság, kifinomultság, elegancia árad minden tételéből.

Kiváló ételkísérőnek bizonyultak a Böjt borok, tehát klasszikus gasztroborok is, amellett, hogy önállóan is megállják a helyüket.

De a részletekről faggassuk magát a gazdát!

Egyébként éppen böjtben vagyunk… Szabadítsuk ki stílusosan a szellemet az egri Böjt palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Jakab Péter eredetileg építészként kezdte karrierjét, ám egy ponton történt valami az életében, amitől, ha nem is váltott pályát, új utakon indult el - a borok végtelen útján.

Pétert Badacsonyban érte utol e végzet, ahol olyan területekhez jutott hozzá, amelyeket dicsőség és kötelesség is gondozni, tovább művelni. Pincelesen jártunk nála.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

A természetes bor, azaz a natúr bor egyre megkerülhetetlenebb téma, bár egyelőre mind a borásztársadalom, mind a közönség megosztott a kérdést illetően. Pedig valójában semmi új nincs a nap alatt: a natúr borosok mást sem csinálnak, mint visszatérnek egy évszázadokkal ezelőtt létezett manipulálatlan borkészítéshez.

Időközben az elmúlt kb. 100 évben a ”fejlődés” új módszereket honosított meg, a háttéripar pedig új segédanyagokat teremtett a borászat számára. A legújabb korban, pedig már-már bűvészkedésre is alkalmas módszerekkel, anyagokkal és eljárásokkal olyan lehetőségek nyílnak meg, amiktől az így készült borok sok mindennek hívhatók, csak természetesnek nem.

Adásunkban Kékedi Zsófit mutatjuk be, aki lehetőséget nyújt a természetes borok világába való betekintéshez.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Bor-kedvcsinálók című alsorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akiknek tevékenykedése kedvet csinál a borhoz, s ezáltal az életkedvhez is.

A műsor vendége ezúttal Blazsovszky Péter, aki egy évtizeden át volt a Bábel Étterem főpohárnoka. Ma borszakírással, oktatással foglalkozik, miközben szakmai előadásokat és kóstolókat tart, s egyúttal a Magyar Bormarketing Ügynökség bor- és gasztro-szakértőjeként járja a világot

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Februárban a boros világ Párizsra vetette vigyázó szemeit. A Vinexpót a 80-as évek elejétől Bordeaux-ban rendezik, igen nagy nemzetközi részvétellel, ám 2020 óta Párizs is teret ad a kiállításnak februárban.

Idén 50 kiállító ország, 50 ezer látogató és 140 nemzet kereskedői, szakírói és sommelier-i voltak jelen. A Magyar Bormarketing Ügynökség szervezésében 15 egyéni kiállító képviselte hazánkat. és három közösségi standot állítottak fel, így összesen 25 pince tudott részt venni az eseményen.

Dr. Mészáros Gabriella ott volt a rendezvényen, műsorunkban ő értékeli a látottakat.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Táncos lábú bor- és kultúrarajongó, vagy a klasszikus balettól a borszakírásig és azon is túl…valahogy így kezdeném a mai bemutatót, mert elég nehéz tömören összefoglalni egy ízig-vérig reneszánsz személyiséget.

Nos, jelentem Németi Sándor éppen ilyen!

Erdély fővárosából való, Kolozsváron kezdte balett tanulmányait, majd itt Budapesten fejezte be. Táncos karrierje gyorsan alakult, bejárta Nyugat-Európa számos helyét, táncolt és koreografált is. Úgy sejtem, az a három év Párizsban meghatározó lehetett a későbbiek szempontjából.

Hazatérte után WSET tanfolyam, önképzés, majd 2013-ban elindítja a saját boros oldalát, Wine Art Culture néven. Bor-Művészet-Kultúra!

Nemcsak borkultúra, hanem kultúra általában, egy kis irodalom, tánc, színház. Gyanítom, hogy Sándor talán csak ösztönösen, de érzi, tudja, hogy a dolgok valahol mind összefüggenek, csak észre kellene venni, mint ahogy a nagy görög Herakleitosz tömören megfogalmazta anno: Hen panta einai, azaz - minden egy. Ebből a kiindulási pontból már világos, hogy a bor összefügg a jó élettel, és a jó étellel is, továbbá mindezek összefüggenek a tánccal, az irodalommal, a jó zenével és még sorolhatnánk…

Az ilyen emberek bor- és életkedv csinálók egyszerre.

A most kezdődő sorozatomban őket szeretném bemutatni, szép sorjában.

Szabadítsuk ki a szellemet a boremberek palackjából!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna