Lugosi András és a Szex-Akció Hírcsoport közös előadássorozatának kilencedik része, elhangzott a FUGA-ban 2023. augusztus 25-én.

Az előző alkalmakkor már érintettük a bűnös nagyváros diskurzusát, amely szinte a nagyvárosok születésével egy idős. Éppen itt az ideje, hogy figyelmünket a nagyvárosi bűnözés világa felé fordítsuk, hiszen a kialakuló nagyvárosi tér keretei között a bűnözés is új formát nyert, nem kis mértékű pénzügyi és rendészeti kihívások elé állítva nemcsak Pest, de az egyre sebesebben urbanizálódó metropoliszok önkormányzatait szerte a nyugati világban. Bemutatjuk a 19-20. században a bűnözésről szóló különböző zsurnalista, rendőrségi és politikai narratívákat, amelyek élesen szembeállították egymással a becsületesek és a bűnözők társadalmát, szinte átjárhatatlan választóvonalat feltételezve a kettő között, szinte beletorkollva a bűnöző típust vagy a bűnözővé válás folyamatát leírni szándékozó kriminológiai fejtegetésekbe. Ennek ellenpontozásaképpen kifejtjük, hogy a modern nagyvárosi társadalomnak valójában sosem volt ilyen duális szerkezete, és a bűnözés várostörténete a jogi, az erkölcsi és a hétköznapi gondolkodás értelmében vett rend történeti rekonstrukciójának legfontosabb forrása. Egyszerűen azért, mert ami normakövetőnek számított, arról általában nem írt a sajtó, és a levéltári iratokban sem hagyott nyomott. Ami azonban felháborodást keltett, a bűnüldöző szervek munkájának szorosabban vett tárgyát képezte, és büntetőjogi szankciók is kísérték, abból rekonstruálható a jóról, a helyesről és a normatívról alkotott korabeli felfogás. Ezért a fővárosi rendőrség történetének Thaisz Elektől Nemes Sándorig való vázlatos ismertetése mellett, konkrét bűncselekmények történeti-kriminilasztikai felderítésébe is bele-bele kóstolunk kihangsúlyozva a párhuzamot az apró (bűn)jelekből és nyomokból dolgozó detektív és a történész munkája között, bemutatva a bűnözők polgárrá válásának és a nagyvárosi térben való eltűnésük után a nagyvárosi társadalomban való felszívódásuk folyamatát is. De természetesen nem feledkezünk meg a krimi és a nagyvárosi bűnözés megszületése közötti kölcsönhatásokról sem. 

Lugosi András és a Szex-Akció Hírcsoport közös előadássorozatának nyolcadik része, elhangzott a FUGA-ban 2023. július 28-án.

Egy építészeti-turisztikai projekt pályázatnyertes tirójának két tagja, Pálinkás-Szűcs Tilla és Dózsa Bercel voltak a műsor vendégei. (Molnár Bendegúzt a távolból üdvözöltük.) Beszélgettünk arról, hogy mik voltak a vasútállomások mellett megtalálható ún. vízházak, és mi dolguk velük 2023-ban néhány diplomázó MOMÉ-s építésznek. Mi az az INDOOHÁZ-projekt és mire jók a víztartályok három méteres ablakai? Ötlettől a megvalósításig a vonatos-hátizsákos turizmus felvirágoztatásáért!

(A projektről röviden ITT lehet olvasni.) 

Vendégünkkel Tomsics Emőkével remek könyvéről, a Budapest Atlantisza című kiadványról és Budapest elveszett történelméről beszélgettünk. Tomsics Emőke korábban egy doktori értekezés keretében vizsgálta meg, hogy miért és hogyan tüntették el a régi pesti belváros szinte teljes egészét, és hogyan alakították a területet egy ma is jól funkcionáló, modern Belvárossá. Kik és hogyan éltek az elveszett területen? Rombolás vagy rendezés volt a terület elsöprése? És mit tudhatunk meg a korszak képeiről? Többek között ezekről beszéltünk a műsorban. 

A Szex-akció Hírcsoportban 2016-ban már beszélgettünk az akkor (hivatalosan) 120 éves Nagykörútról – akkor Ongjerth Richárddal a Budapest100 aktuális tematikája kapcsán.

Most a téma maradt, a vendég N. Kósa Judit volt, az apropó pedig tavaly megjelent könyve, a Nagykörút – Történelmi séta Pest főutcáján című, 2022-ben megjelent könyve. Ebben a szerző túlzás nélkül mindent megírt, amit a 4141 méter hosszú útról tudni lehet és érdemes. A műsor gerincét a könyv adta: beszéltünk a körút előzményeiről, az építésről, az utat szegélyező házakról és azok éppíttetőiről, a Nagykörút pezsgő múltjáról, szomorú jelenéről és kérdéses jövőjéről. Melyik valójában a legrégibb ház? Kik voltak a legnevesebb építtetők? Melyik volt a legjobb kávéház? Ez és még sok minden más is szóba került a műsorban. 

Lugosi András és a Szex-Akció Hírcsoport közös előadássorozatának hetedik része, elhangzott a FUGA-ban 2023. június 24-én, a Múzeumok Éjszakaján.

A 19. századi népességrobbanás következtében létrejött modern metropoliszokban a prostitúció botrányos méreteket öltött. A két jelenség olyan mértékben összenőtt, hogy a tömegessé váló és a filantróp csoportok állandó felháborodása által kísért üzleti szexualitás egyenesen nagyvárosképző tényezővé nőtte ki magát. Éppen ezért Budapest történetét sem lehet úgy megírni, illetve elbeszélni, hogy abban a prostitúció problémájának ne szentelnénk önálló fejezetet.

A este folyamán a Pesten 1850-ben bevezetett első bordélyrendelettől kezdve kísérjük nyomon a fővárosi bordélyrendszer és a minden tiltás ellenére azon kívül szerveződő titkos prostitúció történetét, különös tekintettel a kávéházakra és más olyan helyekre, ahol az berendezkedni igyekezett a férfi kereslet számára elérhető, de a rendőrhatóságok előtt mégis rejtve maradó módon.

Rössler Mária alakján keresztül megkíséreljük megrajzolni a korabeli bordélyos társadalmi profilját annak deviáns és normakövető változatával egyetemben. Élelmes vállalkozókat vagy a prostituáltak kizsákmányolóit kell-e bennük látnunk? A prostituált és a kliens viszonya a férfiuralom legszélsőségesebb formája, vagy a szexuális kielégülést kereső férfiak és a magasabb jövedelmet súlyos normaszegés árán is elérni kívánó nők veszélyekkel terhes, de legalább korlátozott mértékben a kölcsönös előnyök elérésével kecsegtető interakciója volt-e? A bordélyházban dolgozó lányok egészségügyi ellenőrzése egy jól működő közegészségügyi rendszerként funkcionált, vagy a prostituáltak megalázásának hatékony hatalmi eszköze volt-e? Miért volt szükség leánykereskedőkre a bordélyrendszer működtetéséhez? Miért nem tudott konszolidálódni a bordélyrendszer fennállásának 78 éve alatt? Hogyan és miért váltotta fel a leánykereskedőt a kerítő? Mi következett a bordélyrendszer után a new york-i egyezményen innen és túl?