Műsorunk vendége ezúttal Kiss Barnabás önvédelem-kutató - önvédelem-oktató volt, aki hasznos gyakorlati praktikák bemutatása mellett arra is kitért, mennyi minden beletartozik az önvédelem fogalmába, és hogy néha mennyire félreértett dolog ez a tevékenység.

/leírás hamarosan

Sorozatunk 5. részében a nagyvárosi turizmus történetét követtük nyomon annak születésétől a két háború közötti fürdőváros koncepció kialakulásáig.

A 19. században minden nagyváros, főként azok, amelyek fővárosként is funkcionáltak, előbb-utóbb szembekerültek azzal a kihívással, hogy miként mutassák be szépségüket, egyedi értékeiket és modernségüket a világ közvéleménye számára. Miközben Budapestnek, mint nagyvárosi központnak és nemzeti fővárosnak a létrehozása zajlott, óhatatlanul felmerült az az igény is, hogy Bécsnek, mint birodalmi fővárosnak az árnyékából megpróbáljon kitörni az új magyar főváros, és a turizmus segítségével megmutassa magát a világnak. Az este folyamán Kőrösy József és Thirring Gusztáv Budapestet bemutató turisztikai szövegei, valamint a milleniumi és párizsi világkiállítás Budapest pavilonjának reprezentációi alapján megkíséreljük bemutatni, hogy milyennek látták Budapestet a kortársak. Mire voltak büszkék, a nagyvárosi fejlődés milyen árnyoldalait próbálták megmutatni a turistáknak és a kiállítások közönségének, és miről hallgattak?

A Stand Up History és a Tilos Rádió Budapest150 előadássorozatának 5. része a FUGA Budapesti Építészeti Központban. Előadó: Lugosi András.

A metropoliszok korai történetének két legizgalmasabb kérdése az, hogy miért alakultak ki a 19. században előbb több százezres, majd több milliós lakossággal rendelkező települések, és miképpen tudtak fennmaradni.

Az előbbi kérdést részletesen tárgyaltuk az előző előadásokon, éppen itt az ideje, hogy a másodikra irányítsuk a figyelmünket. Vizsgálódásunk középpontjában az a mind ez ideig kevéssé figyelemre méltatott jelenség áll, hogy a modern nagyvárosok nemcsak az irodalom és a művészetek fejlődéséhez, hanem a modern társadalomtudományok fejlődéséhez is hozzájárultak, miközben a politikai hatalom működését is megváltoztatták. Milyen új szakmai kompetenciáknak (pl. építészeti, mérnöki, statsztikai, közegészségügyi stb.) kellett beépülnie a nagyvárosi önkormányzatok mindennapi működésébe ahhoz, hogy a metropoliszok fejlődni és növekedni, illetve biztosítani tudják lakosaik számára a mindennapi működéshez szükséges szolgáltatásokat? Hogyan vezetett végül mindez a metropoliszok tudományának kialakulásához? Hogyan alakult mindez Budapest esetében?

A Stand Up History és a Tilos Rádió előadássorozata a FUGA Budapesti Építészeti Központban. Előadó: Lugosi András.

A műsor vendége Kraszkó Zita szerkesztő-műsorvezető volt, akit közelmúltbeli Costa Rica-i kalandjairól kérdeztünk. Mesélt arról, hogy mennyire bölcsek és tanulékonyak a közép-amerikai ország lakói, miért tökéletes hely Costa Rica életünk átgondolására és hogy miért lehet ott az ország rendre a Föld legboldogabb nemzetei között. Latin-Amerika Svájcában nagy művészeket ne keressetek, de ha vidám és egészséges országba vágytok, irány a Gazdag Part!

Kedves visszatérő vendégeink, Kiss Dávid és Varga Zsolt a Magyar Különleges Erők Hagyományőrző Egyesülettől arra vállalkoztak, hogy egy adás erejéig szubjektív visszaemlékezés formájában megidézzék a 2021-ben elhunyt legendás kiképzőtiszt, Furkó Kálmán emlékét, akinek egykori módszerei a külső szemlélő számára akár még túl keménynek is tűnhetnek, a hadseregben azonban kitűnő katonagenerációk nőttek fel a keze alatt. Milyen volt a "magyar szamuráj" azoknak, akik egyik szenvedélye, a hadtörténeti hagyományőrzés kapcsán találkoztak vele: a beszélgetésből kiderül.