Szon.hu

A digitalizáció a mindennapi életünk részévé vált, körülvesz minket a digitális világ, és a gyermekeink is teljes jogú részesei lettek ennek. Az egyensúlyt viszont nagyon nehéz megtalálni az online és az offline világ között. Hogyan is tudjuk a fiatalabb generációt úgy nevelni, hogy mindennek a pozitív oldalát tapasztalja meg? Mit takar maga a digitális világ fogalma? Szükség van-e szabályok meghozatalára? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk mai podcastvendégünktől, dr. Baracsi Katalin internetjogásztól.

Jelenleg Nyíregyházán a minőségi ingatlanokra van kereslet, és ehhez az igényhez kezdenek felzárkózni a tulajdonosok is. Erről is beszél mai podcastadásunkban Bákány Zsoltné Edina. Az Otthon Centrum nyíregyházi irodavezetőjétől megtudjuk, hogy a kivárás jellemezte a tavalyi évet, de az idén megugrott az érdeklődés az ingatlanok iránt. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi a helyzet az albérletek háza táján; mennyi a kezdőár, és jellemzően hány havi kauciót kérnek a tulajdonosok a bérlőtől.

https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2024/03/lakaspiaci-es-alberleti-helyzet

A GDP, a költségvetés hiánya vagy az államadósság fontos adatok, de egyoldalúan használni őket félrevezető – fogalmazott podcast-beszélgetésünkben Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, és hozzátette: az alapítványnál létrehoztak egy olyan indexet, ami több gazdasági, társadalmi tényezőt vesz figyelembe. A 2022-es adatok alapján hazánk az unió 18. legfejlettebb országa, világviszonylatban 164 ország közül a 34. helyen állunk. 

https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2024/03/hazank-a-vilag-34-legfejlettebbb-orszaga

Barkóczi Beátát nem kell bemutatni a tánc és a keleti kultúrák szerelmeseinek. Az orientalista művész rengeteget utazott a világban, számos nép kultúráját, hagyományos táncát megismerte és elsajátította. Podcastadásunkban megtudhatjuk, mennyi ideig kell tanulni ahhoz valakinek az indiai táncokat, hogy ott a helyiek is elismerjék. S megkérdeztük tőle azt is, mikor ébredt rá, hogy a keletkutatás az egyik életcélja. 

A ma már hungarikumnak számító szeretett hangszerével, a tárogatóval keresi fel a hazai és a határon túli magyar iskolákat a Nyíregyházán élő Nagy Csaba Bartók- és Liszt-díjas előadóművész. Fontosnak érzi, hogy meséljen a fiataloknak Felvidéktől kezdve Erdélyig a kurucokról, II. Rákóczi Ferenc életéről és munkásságáról, a fejedelem által vezetett szabadságharcról. Az irodalmi idézetekkel is megtűzdelt rendhagyó órákon szól a hazaszeretetről, a hűségről, a bujdosás fájdalmairól. Az önként vállalt missziója nem ismer akadályokat, Kárpáralját például akkor járta körbe, amikor már javában tartott az orosz-ukrán háború. Mint a beszélgetéskor elmondta, amikor megszólaltak a szirénák, az óvóhelyen folytatta előadását, s ott szólaltatta meg a keserédes hangú tárogatót is.

Minden ember életében van egy pont, ami valaminek a kezdetét jelenti, ami megváltoztathat akár sorsokat is, például egy költeményekkel teli kulcsos napló feltörése. Mai podcastvendégünk, Kokas Bálint nyíregyházi költő 2004 óta ír rendszeresen, és úgy gondolja, hogy egyre több fiatal kezd versírásba. Azt vallja, hogy merjük megmutatni magunkat, felvállalni azokat az érzelmeket, amelyek egy-egy költeményben fogalmazódnak meg bennünk. És hogy létezik -e ihlet? A beszélgetésből kiderül, mit gondol róla a költő.

Statisztikai adatok szerint a világ közútjain minden percben 2 ember veszti életét, a gyalogos- és kerékpáros-balesetek száma drasztikusan nő. A sokkoló adatok miértjeire keressük a válaszokat vendégünkkel, dr. Kemény Lajos okleves közlekedésmérnök, ny. főiskolai docens, igazságügyi műszaki szakértővel. A segítségével megpróbálunk eligazodni a közlekedési baleseteket követő folyamatokban, s tanácsokat is kapunk arról, hogyan lehet azokat elkerülni. Mint kiderült: mindennek az alapját a fizika adja. 

Az élet sokszor nehéz helyzet elé állítja az embert. Ez kimondottan igaz akkor, ha fogyatékkal élő családtagjainkról kell gondoskodni, és bármit megtennénk azért, hogy könnyebb mindennapokat biztosítsunk számukra. Onderó Szilárd, a Nyírség Könyvtár Alapítvány elnöke egy pályázati projekt segítségével egy hiánypótló dokumentumfilm forgatásán dolgozik, melyen keresztül megismerkedhetünk olyan családokkal, akik fogyatékkal élőket nevelnek. Bemutatják mindennapjaikat, s betekintést nyerhetünk abba, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. A cél pedig nem más, mint egy társadalmi párbeszéd megindítása.

– Azok közé tartozom, akik maximálisan megértik a gazdák felháborodását, mert nem áraszthatják el hazánkat az Ukrajnából beáramló ellenőrizetlen termékek, az uniós döntés hátrányosan érinti a hazai termelőket, nagy árat követel a gazdáktól – mondta el podcastműsorunkban Román István vármegyei főispán, akit a gazdatüntetésekről, valamint az agrárium helyzetéről is kérdeztünk.

– Az idén több mint 50 felhívás jelenik meg a vidékfejlesztési pályázati kiírások között. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy vármegyénkben a gazdák, valamint az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalatok, cégek mindig is nagy kedvvel és hatékonysággal pályáztak ezen a célterületen. Reméljük, hogy ez a kedv megmarad a jövőben is. Az új programozási ciklusban a Magyarországra érkező forrásokat az magyar állam megtoldotta, így az 5000 milliárd forintot is meghaladja az a keretösszeg, ami az elkövetkezendő években pályázható lesz, a gazdák élhetnek a technológiaváltás lehetőségével, s prioritás marad az élelmiszerfeldolgozó-ipar fejlesztése is – derül ki a beszélgetésből.

– Kettősség jellemzi vármegyénk munkaerőpiacát – folytatta a foglalkoztatást érintő kérdésekkel a főispán – vármegyénkben egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerő-túlkínálat, ami térségenként, foglalkoztatási ágazatonként teljesen eltérő képet mutat. Köztudomású, hogy egy komoly ipartelepítés zajlik Nyíregyháza térségében, ahol több ezer új munkahely jön létre. Nyilvánvalóan ez lehetőséget fog arra biztosítani, hogy akik munkát keresnek, találhatnak is. A munkaadók oldaláról megközelítve a kérdést, valóban fontossá válik, hogy azt a munkaerőigényt, amit a betelepülő cégek jelezni fognak, tudjuk -e majd biztosítani? Emiatt is szükséges a munkaerő-tartalék mobilizálása. A munkaerőpiac egy dinamikus világ azt gondolom, a fejlesztések azok előtt is új perspektívát nyithatnak meg, akik előrébb szeretnének lépni, de a jelenlegi munkahelyükön ezt nem tudják megtenni. A szakképzett munkaerőért folyó verseny a béreket felfelé hajthatja, ami egyértelműen a munkavállalóknak kedvez, s gyorsítja a térség felzárkózását is.