Szon.hu

– Kedvező fordulatot hozott az ősz az ingatlanpiacon, a csok plusznak már a bejelentése is nagyot lendített a lakásmegtekintések számain. A januártól igényelhető kedvező lehetőség iránt érdeklődők kiléptek a piacra, ez jól látható – mondta el szerkesztőségünknek Bákány Zsoltné Edina. Az Otthon Centrum nyíregyházi irodavezetőjétől egy rövid év végi összegzést kértünk. Megkérdeztük, milyen típusú lakások keltek el hamar a nyíregyházi ingatlanpiacon, épültek-e újak, illetve a lakásvásárlási támogatásoknak köszönhetően növekvő pályára lép-e az ingatlaneladás. Az értékesítővel Kanalas Ottilia beszélgetett. 

AlapítványHargitainé Tolnai Andrea, a szervezet ügyvezető-helyettese elmondta,  a térség vállalkozásait mikrohitelek kihelyezésével segítik, de a fenntarthatósággal, a zöldítéssel és a digitalizációval kapcsolatos tájékoztató fórumokat is szerveztek a vármegyeszékhelyen 2023-ban. A z alapítvány ügyvezető-helyettese a szervezet jövőbeli terveiről is beszélt mai podcastadásunkban. Tarnavölgyi Gergely interjúját hallhatják. 

Az egészségügyben, a betegek gyógyításában nincs pihenőnap, az év 365 napján szükség van a véradók önzetlenségére, hogy egy ember által felajánlható legnagyobb és legértékesebb ajándékot adják ismeretlen embertársaiknak. 

A képes történeteknek minden korban megvolt a saját változatuk, ma már sok esetben digitálisak.

Beszélgetés Zsarnai Krisztiánnal evangélikus esperessel – Az ünnepbe nem szabad csak úgy beesni, készülnünk kell rá! Ma már talán túl hamar is kezdődik el ez a készülődés, s nagyrészt a vásárlásról, a fogyasztásról szól. A világ persze változik, sokkal gyorsabb, mint évtizedekkel ezelőtt volt. Ha visszagondolok a gyermekkoromra, én még egy sokkal szerényebb, visszafogottabb és meghittebb karácsonyi időszakot élhettem meg a szüleimmel és a húgommal, mint a mai generációk. Azt gondolom, újra és újra át kellene értékelni magunkban, hogy mit jelent számunkra az ünnep, mi az, ami kifejezi a lényegét akár a családban, akár egy egész társadalomban. Gyerekkoromból az egyik legszebb karácsonyi emlékem az, amikor édesanyám december 24-én megkért, hogy a húgommal menjünk ki a piacra és szedjünk össze kis fenyőfaágakat a díszítéshez. Minden évben ez volt a mi feladatunk, kézen fogtam az öt évvel fiatalabb húgocskámat és amíg mi a piacon keresgéltük a fenyőágakat, addig édesanyám szépen feldísztette a fenyőfát, s mire hazaérkeztünk, az ajándékok már a fa alatt voltak, s mi ezt igazi meglepetésként éltük meg. Egy sokkal lassabb világban éltünk, ahol nem az volt a fontos, hogy milyen ajándékot vásároltunk meg, hanem az, hogy mekkora szeretettel adjuk át, hiszen ne feledjük: karácsonykor mi vagyunk a megajándékozottak. A legnagyobb ajándékot mi kaptuk azáltal, hogy Jézus Krisztus testet öltött, eljött közénk, s elhozta a szeretetet.  Minden egyes ajándékozáskor ezt az örömet szeretnénk továbbadni. Megajándékozottak vagyunk, mert Jézus Krisztust behívhatjuk a mi személyes életünkbe... – beszélt podcastadásunkban az ünnep lényegéről Zsarnai Krisztián. Az evangélikus esperes elmondta, jó látnia, hogy a magyar társadalomban fellelhető a jóság lelkisége. Az emberek odafigyelnek a rászorulókra, a nélkülözőkre is, akiknek nem természetes a karácsonyi ebéd vagy vacsora. Az esperes felhívta a figyelmet arra is, hogy az ünnep egy megálló, s gondolnunk kell azokra is, akikkel lehet, hogy egész évben keveset lehettünk együtt, mert elszakít tőlük a munka, a sok-sok elfoglaltság – becsüljük meg azokat, akik körbevesznek minket. Az év végi ünnepek naptári évfordulóhoz is közel esnek, ezért ez az időszak alkalmas a megújulásra, a változtatásra. Ilyenkor leltárt készítünk, átgondoljuk,  mit hozott ez az év, s miben kellene változnunk. Fontos, hogy elgondolásaink ne egyszerűsödjenek le egy szilveszteri fogadalomba, hanem a változtatás szándéka belülről fakadjon, s minden megújulás megálljon Isten igéjének mérlegén. 

Ha a karácsonyi menüről van szó, szinte minden családnak megvannak a saját a szokásai, hagyományai – mondta lapunknak Tóthné Medved Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség nyíregyházi szervezetének elnöke, akivel arról beszélgettünk, mi került egykor a tirpák családok asztalára, és hogy melyek azok az ételek, amelyek ma is kihagyhatatlanok az ünnepi fogások közül. Kiderült többek között az is, hogy karácsonykor a tirpákok soha nem ettek halat.

Az év végén megnő a forgalom a telefonos lelkisegély-szolgálatoknál, mert az emberek szeretnék valahol letenni az egész évben felgyülemlett problémáikat. Mindezt dr. Révész Jánosné, a Magyarországi Református Egyház 40 éve működő missziójának szolgálatvezetője mondta érdeklődésünkre. A beszélgetés során megjegyezte, novemberben a gyászolók, decemberben a magányos emberek hívják fel őket a leggyakrabban, de nemcsak az idősebb korosztályból, hanem a középkorúak is megosztják a házasságban, a gyermeknevelésben, a munkahelyen felmerülő gondjaikat. Dr. Révész Jánosné mesélt arról is, mit szoktak mondani a magányos embereknek, amikor karácsonykor felhívják őket.

Mozgalmas volt a 2023-as év a Nyíregyházi Cantemus Kórus számára, azonban még decemberben sem lehetett hátra dőlniük a kórustagoknak. Sőt, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy decemberben van igazán a munka dandárja, hiszen egymást érik vidéken és Nyíregyházán az adventi és a karácsonyi hangversenyek. Többek között erről is beszélgettünk Szabó Dénes Kossuth-díjas karnaggyal, a Nyíregyházi Cantemus Kórus igazgatójával, akitől azt is megkérdeztük, hogyan született vajon az a mondás, hogy „nincs karácsony Cantemus nélkül. Mint elmondta, nem emlékszik már az évre, de arra igen, hogy egy gyönyörű hangverseny végén az emelkedett hanulatban hangoztak el ezek a szavak. Egyrészt így köszönt el a közönségtől, másrészt így hívta fel a figyelmet a nem mindennapi produkcióra.

Kánya Kinga és Tukacsné Bereczki Valéria lakberendezők meséltek az idei év karácsonyi trendjéről. Meséltek többek között arról, hogy milyen színek dominálnak a díszítésben, melyik három stílus a divatos napjainkban, és meg tudtuk azt is, hogy egy lakberendező milyen árnyalatokat használ a saját otthonában, illetve a saját karácsonyfáján.

A szavak erejét ősidők óta ismerjük. A sámán varázsigéket duruzsolt a tűznél, a későbbi évszázadokban pedig a szónokok mondtak lelkesítő, nagyhatású gyújtóbeszédeket. Bár napjainkban gyakran csak szavakat, félszavakat pötyögünk be a telefonunkba, vannak még olyan helyek - így a bírósági tárgyalótermek is -, ahol szükség van a kifejezések meggyőző erejére érveléskor, az igazság felderítésekor.