Szon.hu

Podcast adásunk vendége Hársfalvi Péter, az Aktuál Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft. tulajdonosa, ügyvezetője, akinek egyik legnagyobb szenvedélye a vitorlázórepülés. A Magyar Vitorlázórepülő Szövetség egyik alelnöke, s egyben a Nyírségi Ejtőernyős Klub elnöke, aki nemcsak az élményeit osztotta meg velünk, de arról is beszélt, milyen rekordokat tart, és a nyíregyházi lehetőségekről is szó esett.  

Június 14-én elindult a Zene Sóstón ingyenes programsorozat VII. évada: szerdánként és szombatonként nyíregyházi zenekarok adnak koncertet a sóstói piacon. Podcast-beszélgetésünkben a Váci Mihály Kulturális Központ igazgatója, Mészáros Szilárd nemcsak erről a sorozatról mesélt: szó esett a VMKK idei programjairól, az agorák kapcsolatáról és arról is, mennyire fontos rohanó világunkban a kultúra.

Évente 50-60 védőnő hallgató tanul a Debreceni Egyetemen, ezzel a védőnői szakterületen folyamatos az uránpótlás, a diplomával a frissen végzettek el is tudnak helyezkedni – mondta el stúdiónkban Jávorné dr. Erdei Renáta a Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Karának Védőnői Módszertani és Prevenciós Tanszékének vezetője, akivel a védőnők képzéséről beszélgetett kollégánk, Kanalas Ottilia. Tevékenységégében, szakmai felkészültségében és szervezettségben nemzetközileg egyedülálló a magyar védőnői hálózat, amely az idén 108 éves. A védőnők fontos szerepet töltenek be a lakosság egészségének megőrzésében, az egészségfejlesztésben, a várandós anyák, a csecsemők, a kisgyermekek, az iskoláskorúak egészségének védelmében, egészségtudatos magatartásuk kialakításában.

„Az alapítványi rendszer egy történelmi léptékű lehetőség az egyetemi fejlesztések számára. A Nyíregyházi Egyetem elkötelezett az innováció és a fejlődés iránt, és az alapítványi modellnek köszönhetően még hatékonyabban tudjuk támogatni a kutatást, oktatást és hallgatói életet. Ez az új rendszer lehetőséget teremt számunkra, hogy tovább erősítsük az egyetemi infrastruktúrát, fejlesszük a tanulmányi programokat és növeljük a hallgatói számot” – mondta dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora, aki a Kelet-Magyarország és a Szabolcs Online podcast-vendége volt. 

A történet spontán alakítása azt a célt szolgálja, hogy a lanyhuló figyelmet felélénkítse.
A napokban már beszélgetett az élőszavas mesélés titkáról és vonzerejéről Bumberák Maja mese- és énekmondóval M. Magyar László újságíró, csakhogy idő hiányában több kérdést nem tudott feltenni. A podcast második részében szó lesz a rögtönzésről, a hangszerek szerepéről, a felnőtteknek szóló élőszavas mesélésről. Az érdeklődők arra is választ kapnak, vajon mennyire van varázsa az élőszavas mesélésnek idegen nyelven.  A teljes beszélgetés meghallgatható a szon.hu portálon.

Nyíregyháza. Talán kevesen tudják, de Nyíregyházán már 1933-ban volt középhullámú rádióműsorszóró adóberendezés. Az eletói reléállomást kereken 90 évvel ezelőtt, 1933. június 18-án avatták fel a mai Hősök temetőjének déli oldalán található területen.– Magyarországon a rendszeres rádiószórás 1925. december 1-jén indult el, ám a Laki-hegyen lévő berendezés teljesítménye nem volt elegendő ahhoz, hogy elérjen a trianoni nagy határon belüli részekig. Az akkori kormány ezért úgy döntött – nagyon helyesen –, hogy a „végeken”,  kisebb teljesítményű adókat épít, melyekkel az elszakított területeken elő magyarokat is műsorral láthatnak el. Az úgynevezett egyetemi városokba telepítették volna az állomásokat,  Pécsre, Miskolcra, Magyaróvárra és Debrecenbe. A cívisek azonban nem nagyon rajongtak az ötletért, ellentétben a nyíregyháziakkal és polgármesterükkel, dr. Bencs Kálmánnal, aki már 1928-ban szeretett volna rádióállomást a városba. Végül megszületett a pozitív döntés, az eletói részen mintegy 17 ezer négyzetméteren megkezdődhettek a munkálatok ifj. Tóth Pál vezetésével – idézte fel a kezdeteket Zentai Mihály, a nyíregyházi rádióállomás volt vezetője, akitől azt is megtudtuk, mi lett a sorsa a berendezésnek. KM