Egy sorsfordító pillanat után mindannyian hősöket keresünk. De vajon tudjuk-e, mi tesz valakit igazi hőssé?

Ebben a különleges epizódban Lafka Dávid a történetmesélés eszköztárával elemzi a jelenlegi társadalmi helyzetet.

Választottunk valakit, aki képvisel minket, de a történet itt nem ér véget – sőt, most kezdődik el igazán.

Mi a különbség a hős szavai és tettei között?

Miért veszélyes, ha „megváltóként” tekintünk a vezetőinkre, és miért a mi felelősségünk, hogy ne dőljünk hátra az ünneplés után?

Ez az adás nem a politikáról, hanem rólunk szól: az aktív polgárról, a morális iránytűről és arról a képességről, hogy felismerjük a manipulációt a körülöttünk zajló narratívákban.

Kiemelt témák:

• A hős dramaturgiája: Miért nem az számít, amit a kampányban mondanak?

• Karakterívek a valóságban: Képes-e egy vezető a valódi változásra?

• A „hátradőlés” kockázata: Miért nem ér véget a demokráciában élő polgár feladata a választás napjával?

• Aktív polgárság vs. nézői attitűd.

Kísérleti epizód.

Rövid. Spontán.

Egy sorsfordító pillanat után mindannyian hősöket keresünk. De vajon tudjuk-e, mi teszi az igazi hőst?

Ebben a különleges epizódban Lafka Dávid a történetmesélés eszköztárával elemzi a jelenlegi társadalmi helyzetet.

Választottunk valakit, aki képvisel minket, de a történet itt nem ér véget – sőt, most kezdődik el igazán.

Mi a különbség a hős szavai és tettei között?

Miért veszélyes, ha „megváltóként” tekintünk a vezetőinkre, és miért a mi felelősségünk, hogy ne dőljünk hátra az ünneplés után?

Ez az adás nem a politikáról, hanem rólunk szól: az aktív polgárról, a morális iránytűről és arról a képességről, hogy felismerjük a manipulációt a körülöttünk zajló narratívákban.

Kiemelt témák:

• A hős dramaturgiája: Miért nem az számít, amit a kampányban mondanak?

• Karakterívek a valóságban: Képes-e egy vezető a valódi változásra?

• A „hátradőlés” kockázata a demokráciában

• Aktív polgárság vs. nézői attitűd.

Kísérleti epizód. Rövid. Spontán.  

Mi köze van a demokráciának a filmekhez? Hogyan lehet jobban működő civil társadalmat építeni filmkultúrával? Miért kell kívülről is segíteni a demokratikus gondolkodást, és mi köze mindehhez Hollywoodhoz? Csizmadia Ervin, politológus és a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője gondolatébresztő válaszokat ad ezekre a kérdésekre.

Szó lesz róla, hogyan lehetne a megfelelő filmes sztorikkal segíteni, hogy a demokrácia ne csak papíron létezzen, hanem az emberek életében is működjön. A filmes történetek ugyanis nemcsak mesék lehetnek, hanem térképek, amelyek megmutathatják, hogyan élhetünk jobban ebben a magyar demokráciában. 

• Miért nem elég, ha csak a politikusok beszélnek a demokráciáról?

• Hogyan segíthetik a filmek, főleg az amerikaiak, hogy jobban értsük a demokrácia lényegét?

• Miért fontos az állampolgári nevelés, és hogyan válhat egy jó film jó tanárrá is egyben?

• Hogyan válhatna a magyar filmkultúra is a demokrácia „mesemondójává”?

• Miért fontosak a történetek, amelyek a mindennapi életből mutatják meg, hogyan lehet jól élni a demokráciában?

• Hogyan mutathatják meg az életmódfilmek a hétköznapi problémák megoldását, és miért fontos ez a társadalmi kohézió szempontjából?

• Miért nem működik, ha csak díszleteket építünk a demokráciához, de a tartalom hiányzik?

• Miért lehet veszélyes, ha a demokrácia támogatása csak politikai deklarációkra épül, és hogyan segíthet ebben a kultúra?

• Hogyan adhatnak a filmek példát arra, hogyan oldjunk meg gondokat, és hogyan legyünk együttműködőbbek?

Közben olyan filmekről beszélgetünk, mint A védelmező-trilógia, Kapj el, ha tudsz, Színes fátyol, Notting Hill / Micsoda nő, Az elnök emberei, A pénzcsináló és az Egy ágyban az ellenséggel. Hazai frontról pedig a Brazilok, Becsúszó szerelem, Futni mentem, és Véletlenül írtam egy könyvet című filmek merülnek fel pozitív példaként.

Hiszen ezek a filmek is mind nem pusztán szórakoztatnak – segítenek megérteni önmagunkat és a világot. Csizmadia Ervin szerint a filmek olyan eszközökök lehetnek, amikkel segíthetjük, hogy a demokrácia ne csak egy szó legyen, hanem egy élhető valóság. Hiszen a demokrácia nem virágzik magától – támogatni kell, kívülről és belülről egyaránt. Ebben pedig a történetmesélés – akár a filmvásznon, akár a civil társadalom tereiben – kulcsszerepet játszhat.

Fotó: Díner Tamás

Csizmadia Ervint itt követheted: https://www.facebook.com/csizmadiaervinmeltanyossag/?locale=hu_HU

Csizmadia Ervin könyvei:https://moly.hu/alkotok/csizmadia-ervin

Méltányosság Politikaelemző Központ:

https://meltanyossag.hu/

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

--

Hirdetés és együttműködés:

[email protected]

www.showcast.tech

Először is, nem igazán vagyunk tudatosak abban, hogy mennyi mindent árul el rólunk egy történet: Amit mi mesélünk magunkról, amit mások mesélnek rólunk, vagy amit mi mesélünk bármiről. 

Másodszor, az, hogy milyen történeteket mesélünk, nem csak magunkról, hanem úgy általában, az nagyon erősen kapcsolódik ahhoz, hogy egyáltalán magunkban milyen történeteket mesélünk magunkról. Mi az a narratíva ami bennünk él arról, hogy mi kik is vagyunk. 

Harmadszor pedig ott van még a “nekem nincsenek történeteim” probléma, amin sokaknak kell dolgoznia.

Dr. László Móni a személyes márkaépítés egyik első hazai kutatója, képviselője és népszerűsítője. Közel két évtizede dolgozik tanácsadóként, blogja (personalbranding.blog.hu) a terület megkerülhetetlen szakirodalma. Vele beszélgetek arról, hogy milyen sztorikat (ne) meséljünk magunkról.

Hiszen a történetek nemcsak mesék – hanem önarcképek is. Hogy mit mondunk el magunkról, másokról, vagy bármiről, az nem csupán szórakoztat, hanem elárulja, kik vagyunk. Egy jól megformált történet eszköz arra, hogy kapcsolódjunk másokkal, hitelességet építsünk, és értéket adjunk. Az epizódban azt vizsgáljuk, hogyan hatnak a történeteink a személyes márkánkra, és milyen felelősséget hordoznak. Egy dolog ugyanis mesélni – és egy másik, hogy miért és hogyan tesszük ezt.

Joseph Campbell szavaival élve: "Híresség vagy hős?" A hős a közösségéért cselekszik, nemcsak önmagáért. A történetmesélésben ugyanígy az a cél, hogy a hallgatóid számára adj valami értékeset, ne csak magad építsd. De mitől lesz hiteles, releváns és etikus az, amit elmesélsz?

Zárszóként:

A történetek olyanok, mint a térkép, amit mások kezébe adsz – vezethetnek, inspirálhatnak, és építhetik a hitelességed. De csak akkor működnek, ha őszinték, relevánsak, és értéket adnak a hallgatóknak. Ahogy a mesékben a sárkány legyőzése a lényeg, úgy a történeteinkben is a küzdelem és a tanulság az, ami valóban megérinti az embereket. Az igazi történetmesélő nemcsak önmagáért mesél – hanem azért, hogy másokat is jobbá tegyen.

Dr. László Móni elérhetőségei és könyvei: 

https://personalbranding.blog.hu/

https://www.instagram.com/laszlomoni_personalbranding/

https://moly.hu/alkotok/laszlo-moni

Az AI egyelőre csak egy slot machine, nem egy gondolkodó gép, éppen ezért csak látszólag tarolta le a kreatív írással foglalkozókat. Sőt, ha furán is hangzik, az írók a legvédettebb csoport az AI-tól jövő fenyegetéssel szemben.

Egy olyan szakemberrel beszélgetek erről, aki Los Angelesben tanult forgatókönyvírást, dolgozott az HBO-nak, majd az utóbbi években a kreatív írás és a mesterséges intelligencia metszetét kezdte el kutatni és felfedezni. Emellett szó lesz szerzői jogi kérdésekről, és izgalmas perekről is beszélünk, hogy a bírói gyakorlat szerint lássuk, mi kaphat szerzői jogi védelmet, és mi nem.

Belenézünk a jövőbe, ahol egyetlen ember képes lesz filmet készíteni, a blockbuster-filmeket pedig csak ötödannyi ember fogja forgatni. Új kategória jön létre az AI-filmekkel, amik szűk nichekben fognak mozogni. Közben 5x annyi film fog készülni? Akkor hogyan alakulnak át a nézői szokások?

Az AI-ra úgy is tekinthetünk, mint az írógépről a laptopra való váltásra: olyan folyamatokat digitalizál, amelyek most is léteznek – például személyes story coach funkciót utánoz, brainstormingban és pitch deck készítésben segít, valamint felolvashatja a dialógusokat AI által generált hangokkal (table reading). A jövőben akár storyboard-készítés és AI filmelőzetes előállítása is elképzelhető. A gondolat lényege: „Augmentálunk, nem lecserélünk (téged)!”

Persze lesz szó arról is, hogy magától milyen sztorit tud mesélni most az AI, és mik a nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló limitációi. A filmeken és regényeken kívül szó lesz az interaktív narratív struktúrákról is, mert úgy tűnik, ott nagy forradalom van készülőben.

Rövid összefoglaló, hogy milyen témákat érintünk:

• Hogyan lesz egy magyar forgatókönyvíróból a kreatív írás és az AI kapcsolatát kutató szakember?

• Az AI ellenség vagy segítség a filmesek szemében?

• Milyen követeléseket támasztottak a 2023-as hollywoodi sztrájk alatt az írók és színészek az AI-val szemben?

• Milyen kreatív munkákat tarolhat le az AI most és a jövőben?

• Miért az írók a legvédettebb csoport az AI fenyegetésével szemben?

• Mi az az LLM és hogy segítheti a történetmesélőket?

• A mai ChatGPT hogyan lett egy véletlen eredménye?

• Milyen sztorikat tud a ChatGPT ma elmesélni és milyeneket nem?

• Ez csak egy imitációra képes slot machine vagy tudna „kreatív” és eredeti lenni az AI által írt történet?

• Hány oka van, hogy nem tudná most megírni A Gyűrűk Urát?

• Mik a nyilvánvaló és nem nyilvánvaló okai, hogy elvérzik az érzelemkeltésben?

• Az eredetiség vagy a történetmesélés minősége számít jobban?

• Hogyan forradalmasíthatja az AI a filmkészítést?

• Milyen copyright-issuek merülhetnek fel az AI-generálta sztoriknál, és ezeket hogyan lehet kikerülni a bírói gyakorlat alapján?

• Miért lehet erősebb a gép az interaktív narratív struktúrák továbbépítésében?

• Elon Musk Neuralinkje hogyan forradalmasíthatja az AI-hoz köthető történetmesélést?

Naruto vs. Slater per:

https://www.wakeforestlawreview.com/2020/02/naruto-v-slater-one-small-step-for-a-monkey-one-giant-lawsuit-for-animal-kind/

https://en.wikipedia.org/wiki/Monkey_selfie_copyright_dispute

A képregényes copyright sztori:

https://arstechnica.com/information-technology/2023/02/us-copyright-office-withdraws-copyright-for-ai-generated-comic-artwork/

https://www.torkin.com/insights/publication/ai-technology-and-art-us-judge-finds-that-ai-generated-art-cannot-be-copyright-protected

Storywork

https://www.storywork.io/

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:patreon.com/SztoriPodcast

--

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

 Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

--

Hirdetés és együttműködés:

[email protected]

www.showcast.tech

A képekkel való történetmesélés évezredek óta az életünk része. A téma két nagyágyújával beszélgetek a vizuális történetmesélés kulisszatitkairól: Gombos Gáspárral & Molnár Márkkal.

Star Wars, Maze Runner, Godzilla, Majmok Bolygója, Riddick, Warhammer, Love, Death & Robots, Final Fantasy - ez csak pár cím, ami a munkásságukhoz köthető.

A dinamit duó több mint tíz éve dolgozik együtt a Pixoloid Studios színfalai mögött, de van úgy, hogy nemzetközi produkciókban külön-külön is foglalkoznak látványtervezéssel, art direkcióval, sztoriboardozással, díszletekkel és illusztrációkkal - tulajdonképpen mindennel, ami választ adhat rá, hogyan kell képekben megfogalmazni egy sztorit.

A beszélgetés során a lenti kérdésekre keressük a választ:

Gáspár és Márk nemcsak a szakmájuk nemzetközi ászai, de néha tanítják is ezt - nemrég például a MOME-n. Nem csoda tehát, hogy a beszélgetés olyan, mintha egy sziporkázó sztorizás és egy szakmai mesterkurzus vágtázó elegye lenne.

Molnár Márk kisfilmje

https://www.seedshortfilm.com/

A Pixoloid Stúdiót itt tudod követni:

https://pixoloid.net/

https://www.instagram.com/pixoloidstudios/

https://www.facebook.com/pixoloidstudios/

https://www.artstation.com/pixoloid 

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast 

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

--

Hirdetés és együttműködés:

[email protected]

www.showcast.tech

Kőhalmi Zoltánnal beszélgetek, akit humoristaként és standup-előadóként szeret és ismert meg az egész ország - 25 éve van a pályán, és még 2022-ben is az ő előadása volt a legnézettebb Comedy Special a Comedy Central műsorán. Emellett pedig az elmúlt években két regényt is írt, bravúros történetmeséléssel: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit, avagy 101 hulla Dramfjordban-t és Az utolsó 450 évet.

"Amikor kitalálok egy poént, akkor magamnak adok egy feladványt" Nagyon izgalmas Kőhalmi megközelítése, miszerint neki a humor nem más, mint rejtvényfejtés, amiben a poén mindig a feladvány. Dumáltunk sokat a fejlesztésről, hogy az első ötlet mindig triviális, és el kell hajítani, illetve hogy azzal különbözteti meg magát a többiektől, hogy sokkal többet gondolkodik a poénokon és verziózik velük. Abból érdemes kiindulni, hogy minden poén egy zavarkeltés, egy meghökkentés. És sokszor az a jó humorban, hogy attól lesz valami vicces, hogy nem mondasz el mindent a történetből. Sok poén ugyanis amiatt a hézag miatt működik, amit a hallgató fejben tölt ki. Mivel sok közös van a standupban és a storytellingben, ezért a történetmesélésre megint egy elképesztően izgi nézőpontra kaphatunk rálátást.

Ezen kívül mindent is átbeszélünk, ami idevág:

Gazdag beszélgetés, sok útravalóval, baromi jó hangulattal. Még több ilyen epizódot kívánok magunknak! :)

Bossa Astoria videoklip

https://www.youtube.com/watch?v=iNywH1RU5Ac

Kőhalmi Zoltánt itt tudod követni:

https://www.instagram.com/kohalmizoltanhivatalos/

https://www.facebook.com/KohalmiZoltan

Kőhalmi Zoltán standup-estjei:

https://dumaszinhaz.hu/fellepok/Kohalmi-Zoltan/

Kőhalmi Zoltán regényei:

https://moly.hu/alkotok/kohalmi-zoltan

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

 patreon.com/SztoriPodcast 

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

 Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

--

Hirdetés és együttműködés:

[email protected]

www.showcast.tech

Az előző epizód folytatásában Kun Miklóssal jövünk vissza két nagy attrakcióval. Miklós az Essence Mediacom stratégája, aki 20 éves reklámipari múltja mellett storytelling kurzust tart a Károli Gáspár Református Egyetemen.

A két attrakció pedig az alábbi lesz:

Végignézzük, hogy a márkák milyen archetípusokat szeretnek magukra ölteni a célcsoportjuk szemében azok közül, amely archetípusokat Carl Gustav Jung csoportosított először, és amiket egyébként a történetmesélők is előszeretettel használnak, amikor egy sztori karaktervilágát építik fel.

- miért olyan fontos a 12 jungi archetípus?- a Nike miért a hős archetípusba tartozik, mint Harry Potter?
- a TED miért a bölcs öreg archetípusába, mint Dumbledore professzor?
A sort még hosszan fogjuk folytatni.

Utána pedig egy tudományos kutatás alapján rövid történeteket elemzünk ki, és a visszamérésekből megállapítjuk, hogy a legjobb sztorik melyik összetevőjük miatt voltak óriási hatással a közönségre. 

Te mit tippelsz, melyik szempont bizonyul a legfontosabbnak egy jó sztorihoz?

Tulajdonképpen azt vezetjük le tudományos alapon, hogy mitől is jó egy sztori.

Egy jó reklám vagy egy jó történet terjedését hogy segíti a megfelelő mémek használata? És mi is az a mém? A memetika tudománya hogyan kapcsolódik a történetmeséléshez? 

Miért mondhatjuk egy jó történetre, hogy nem más, mint megtervezett információhiányok sorozata?

És hogyan működnek a jó történetek a kommunikációs üzenet túlélőgépeként?

Kun Miklóssal beszélgetek, az Essence Mediacom stratégájával (Chief Strategy Officer), aki a reklámiparban eltöltött 20 éve mellett storytelling kurzusokat is tart a Károli Gáspár Református Egyetemen. 

A fent említett kérdések mellet az alábbi témáknak nézünk a mélyére:

Nagyinterjú, 3 kamerával felvéve. Ilyen még nem volt.

Gazsi Zoltánnal beszélgettem, az Eisberg Kft. ügyvezetőjével, aki Példakép-díjas üzletember, és úgy használja a storytellinget a LinkedIn-posztjaiban, hogy abból nem csak cégvezetők tanulhatnak, hanem mindannyian. Nem csoda, hogy a 17.000 követője van. Az sem csoda, hogy a Líra kiadó felkérte egy könyv megírására. Az "Emberszemlélet" című kötet tele van remek sztorikkal cégvezetésről, magánéleti kihívásokról, és Zoli rákbetegséggel való küzdelméről. A nagy dózis életigenlésről nem is beszélve. Ez a vezetői könyvek Ted Lasso-ja. Receptre kéne ezt is felírni mindenkinek. (április 4.-től a könyvesboltokban!)

Ez meg itt egy szuperjó beszélgetés, tele idézhető mondatokkal és bomba jó történetekkel, amikből mind tanulhatunk. Zoli már csak ilyen.

A 3 kamerás felvételért köszönet Tóth-Czere Péternek és a Showcast Medianak - nagyon kedves volt tőletek, imádok veletek dolgozni. :)

Egyébként Gazsi Zoltán rendszeresen tart előadásokat egyetemeken, konferenciákon és képzéseken, emellett a BCSDH (Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) és a SWISSCHAM (Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara) elnökségi tagja, valamint a Kórházsuli Alapítvány és a Budapesti Fesztiválzenekar nagykövete.

Sok témába kapunk bele ebben az epizódban:

...a bravúr pedig azt, hogy mindezt rengeteg jó sztorin keresztül beszéljük át!

Itt követheted Gazsi Zoltánt:

⁠https://hu.linkedin.com/in/zoltan-gazsi⁠

Itt rendelheted meg az "Emberszemélet" című könyvet:

⁠https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/emberszemlelet-az-eletigenlo-cegvezeto⁠

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast

--- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

--

Hirdetés és együttműködés:
[email protected]
www.showcast.tech