Tangó és Kes - 24.hu

A Tangó és Kes legújabb adásában felidézzük Magda Marinko alakját, akinek a feltételes szabadságra bocsátási kérelmét nemrég utasította el a Szegedi Törvényszék. De nem csak emiatt aktuális, hogy foglalkozzunk a szerb bűnözővel, hanem amiatt is, hogy háborús helyzetekben – mint amilyen egykor a délszláv háború volt – a megszokottnál jóval könnyebben lehet lőfegyverekhez jutni. Marinko története arra is felhívja a figyelmet, hogy ilyenkor akár rossz kezekbe is kerülhetnek éles fegyverek.

A katalizátortolvajokat kriminalisztikai szempontból két típusra bonthatjuk az alapján, hogy az autók katalizátorait beépítési célból vagy nemesfém kinyeréséért tulajdonítják-e el. Az utóbbit bárki könnyedén meg tudja valósítani, ám az előbbi célból történő elkövetéshez együttműködésre képes, életvitelszerűen vagyon elleni bűncselekményekből élők szükségeltetnek. A Tangó és Kes legújabb adásából az is kiderül, hogy a katalizátorok jelentős mennyiségben történő ellopását és továbbadását nagyban segíti, hogy ezek az alkatrészek semmilyen egyedi azonosító jellel sem rendelkeznek.

Simon Levievet izraeli playboy-ként, a Tinder-csalások egyik legismertebb elkövetőjeként ismeri a világ. A valóságban az elkövetőt Shimon Hayutnak hívják, aki magát sikeres milliomosnak álcázva hálózta be, majd fosztotta ki női áldozatait. A Tangó és Kes legújabb adásában a Netflixen taroló A Tinder-csaló című dokumentumfilm apropóján arról beszélgetünk, milyen lehetőséget kínálnak a szélhámosoknak az online társkereső applikációk. De szóba kerül az is, mit is jelent pontosan a csalásnak a Btk.-ban szereplő definíciója, nevezetesen, ha valaki „mást tévedésbe ejt”, illetve a mondat második fele: ha valaki mást „tévedésben tart”.

Új évaddal és új felállásban jelentkezik a 24.hu podcastsorozata, a Tangó és Kes. Bezsenyi Tamás párja mostantól Pándi Ákos magándetektív, egykori rendőrnyomozó lesz. Az új éra első adásában az unokázós csalások világával foglalkozunk. Szó lesz arról, hogy a csalások elkövetői egyre inkább szervezett működéssel reagálnak a büntetőeljárások növekvő számára. Az úgynevezett bizalmi trükkre épülő csalást az különbözteti meg a többi, megtévesztéses bűnügytől, hogy ezekben alapvetően hasonló legendaköröket alkalmaznak. A célba vett áldozatok általában olyan idős emberek, akik rendelkeznek telefonnal, a csalók sikere pedig az első híváson, a fellépésen, a határozottságon és a kommunikációs képességeken múlik.

Az világos, hogy miért volt szüksége a lakosságnak az illegális valutaváltók szolgáltatásaira a szocializmus évtizedeiben, de mi magyarázza, hogy ezek a fura – zömmel arab származású – figurák a rendszerváltás után sem tűntek el a Keleti pályaudvar környékéről? Egyebek mellett erről is szó esik a Tangó és Kes legújabb epizódjában, amelyben felidézzük Gózon Mihály – gúnynevén Olasz Misi – alakját is, aki éppen negyedszázada lett gyilkosság áldozata. Korrajzot is adunk csákóval, brékóval, hasitasival.

Emlékeznek még? Két évtizeddel ezelőtt a környezetvédelmi tárca kisgazda államtitkárának születésnapi buliján a nemzeti park fenékpusztai vendégházában megsemmisült egy Somogyi Győző-festmény. Állítólag az olajképet szétlőtték, de a vizsgálat csak annyit bizonyított, hogy az alkotás súlyosan megrongálódott. A Tangó és Kes legújabb epizódjában ezt az esetet rekonstruáljuk, miközben szót ejtünk a Mikszáth Kálmán-i világ feléledéséről, de arról is, hogy a „magányos elkövetőt” bő egy évtizeddel később fontos közfeladattal bízták meg.

1979-ben a zánkai úttörővárosból eltűnik a francia kommunista párt párizsi elnökének lánya, Marion Morel. Nem sokkal később holtan találják a gyerekekre felügyelő magyar főiskolás lányt. Az áldozat szemeit kivájták, a fehér ruháján végig folyó vér pirosra festi a Balaton vizét. Ez a kiindulópontja Zajácz D. Zoltán Véres Balaton című bűnügyi regényének. A Tangó és Kes legújabb epizódjában a szerzővel nem csak a fikciós történetről, hanem a regény politikai-társadalmi-bűnügyi hátteréről is beszélgetünk. Kiderül az is, hogy jön még a „haragos”, sőt a „dermesztő” Balaton is.

Fejvakarásra okot adó eredményre jutott egy, a nemzetközi szervezett bűnözést vizsgáló európai kutatás, amely szerint nincs bizonyíték arra, hogy Magyarországon maffiaszerű csapatok léteznének. A Tangó és Kes új adásában arról beszélgetünk, hol és miben tévedtek az elefántcsonttorony-kutatók, illetve valójában milyen bűnözői hálózatok, szervezett bűnözői csoportok léteznek hazánkban? Szót ejtünk arról is, hogy kokain, hernyó, kannabisz és pszichoaktív szerek tekintetében cél- vagy tranzitország vagyunk, folyik-e szervezett bűnözés a növények és az állatok sérelmére, továbbá mibe kerül az elefántcsont, és hogyan passzolják el Közép-Európában?

A Tangó és Kes legújabb adásában a labdarúgók kontinensviadala kapcsán a nemzetközi bundamaffiáról beszélgetünk. Például arról, mi köze van egymáshoz Kína felemelkedésének, a digitális kapitalizmus felpörgésének, a nemzetközi foci globalizációjának, valamint a percenkénti online sportfogadásnak? Természetesen mindezeket a bunda köti össze, ami nem kerüli el a nemzetközi focieseményeket sem. Esettanulmányokat idézünk a tiltott szerencsejátékok történetéből, és megvilágítjuk azt is, amit szabad szemmel nem lehet látni a 90 perc alatt.

A Tangó és Kes legújabb epizódjában felidézzük Kecskeméti Sándor és Bujtor János alakját, akiket leginkább úgy emleget a hazai bűnözéstörténeti irodalom, mint Gida és Buksi párosát. A rendszerváltás előtti évtized Magyarországán sorozatosan követtek el betöréseket, főként Budapesten. A páros nevéhez fűződő érdekesség, hogy a sértettek többsége – az elkövetőkhöz hasonlóan – illegális módon szerzett pénzekből, jórészt csempészetből gazdagodott meg. Így aztán el is jutottunk oda, hogy szociológiai vizsgálatokon túl más módon is lehet értekezni a Kádár-kori arisztokráciáról. Már csak azért is érdemes végighallgatni a beszélgetést, mert szóba kerül Pintér Sándor is.