Mágikus labirintusokat nyit meg Trevor Wishart május 16-án a BMC-ben.

Hieronymus Bosch híres festménye ihlette a zeneszerző többcsatornás hangművét, amelyben a mai társadalmi helyzetet vizsgálja, egy hangzáslabirintuson át vezetve a hallgatót az emberi sorsok útvesztőjében. Wishart különösen az emberi hang elektroakusztikus kompozícióban betöltött szerepét kutatja. Korábbi műveiben nyelvek szótagjaival, majd mondatok zeneiségével kísérletezett, ebben a műben pedig a történetek szintjéig tágítja az időskálát. Bosch festményének bizarr emberi tevékenységei párhuzamba állíthatók a jelen világ abszurditásával, az ebből fakadó szorongás ihlette az alkotást. A képet időalapú zenévé transzformálva Wishart egy olyan hangzáslabirintust hozott létre, ahol a hallgató egyik jelenetből a másikba lép, majd visszatérve azok folyamatosan változnak – ez az a metamorfózis, amely narratív szintre emelkedik. A mű sötét humorral átszőtt reflexió az emberi társadalmakról, amely énekesek, színészek és politikusok hangját is felhasználja.

Szigetvári Andreával, a Zeneakadémia docensével, elektroakusztikus zeneszerzővel Kalmár András beszélgetett.

A Szegedi Szimfonikus Zenekar hazánk egyik legnagyobb létszámú zenekara, hangversenyei mellett a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Nemzeti Színháznak is rendszeres közreműködője. Most május 15-én, a Zeneakadémián különleges koncerttel tisztelegnek Ravel 150. és Arvo Pärt 90. születésnapja előtt, Bonjour Paris! címmel.

Dubóczky Gergellyel, a zenekar művészeti vezetőjével és az est karmesterével Kalmár András beszélgetett.
 

A négykötetes mű lapjai nemcsak szövegeket és rajzokat, de valódi hímzéseket is tartalmaznak.

Május 10-ig látható a tavaly végzett MMA ösztöndíjasok Pesti Vigadóban rendezett kiállításán, az Essentia Artison Félegyházi Zsuzsanna munkája, a négy részből álló Csodakönyv, ahol Visegrád épített környezeti és természeti öröksége, a tatárjárástól a mohácsi vészig húzódó korszak elevenedik meg, elsősorban a királynék szemszögéből. Bámulatos női alakok, és bölcs férfiak jelenek meg a sokszorosításra nem kerülő egyedi iparművészeti alkotás lapjain.

Félegyházi Zsuzsannával Kalmár András beszélgetett.

Május 10-én finisszázzsal és Nyitott Házzal ünnepel a Pesti Vigadó.

Véget ér a Pesti Vigadóban az az összművészeti rendezvénysorozat, amelynek során a '24-ben végzett MMA ösztöndíjasok munkáit csodálhatjuk meg. A nap egyik fénypontja Boros Misi 20:50-kor, a Vigadó dísztermében kezdődő koncertje. A Junior Prima-díjas huszonkét esztendős zongoraművész Bartók Béla opus 14-es Szvitje mellett előadja Felix Mendelssohn Bartholdy Variations serieuses (op. 54) és Johannes Brahms Hét fantázia (op. 116) című művét, de egy meglepetésdarabot is tartogat a közönség számára.

Mestereiről, Daniel Barenboimról és Sir Schiff Andrásról, a Bösendorfer – Steinway ellentétről, valamint egy műsor összeállításának titkairól is mesélt a zongoraművész Kalmár Andrásnak.

A Sárik Péter Trió világsikerű Bartók-estjét most a Pesti Vigadó jazzklubjában hallhatjuk május 28-án. 

Bartók nem adja könnyen magát – vallja Sárik Péter, Erkel Ferenc-díjas magyar zongorista, zeneszerző. A Vigadó jazz klubjában debütáló triója új taggal is büszkélkedhet: Péter Tamás basszusgitáron (!) kíséri majd a Sárik Péterből és Gálfi Attilából álló zenekart.

A Sárik Péter Trió 2018-ban jelentette meg az első Bartók-feldolgozásokat tartalmazó lemezét, azóta a világ 15 országában játszották a műsort, óriási sikereket aratva Finnországtól Kazahsztánon át egészen Kínáig. A CD 2020-ban Fonogram-díjat kapott „Az év jazz albumaként”, a 2022-ben megjelent koncertváltozat pedig 2023-ban volt jelölt ugyanerre az elismerésre. Szintén 2023-ban jelent meg az X2 Bartók album, mely az első lemezhez hasonlóan zongoraművek és kórusművek jazzes feldolgozásait tartalmazza.  

Sárik Péterrel Kalmár András beszélgetett.

Ki hitte volna, hogy Magyarország privátfotó nagyhatalom?

A budapesti székhelyű Eidolon Center pályázatot hirdet privátfotókkal kapcsolatos művek, esszék, filmek, regények, vagy kiállítások megvalósítására – augusztus 30-ig várják az angol nyelvű pályázatokat. Szilágyi Róza Tekla, az Eidolon Központ igazgatója mesélt a részletekről Kalmár Andrásnak.

Május 10-én a Pesti Vigadóban Kodály-estet rendeznek, gyermekkórussal, cimbalommal és csavaros mesékkel fűszerezve.

A Mindenek újulnak című eseményen ott lesz a világhírű Cantemus gyermekkórus Szabó Dénes vezetésével, valamint Szabó Dániel cimbalomművész. Berecz András is készül, a tőle megszokott vidám népdalokkal és furfangos mesékkel. A nap amúgy is különleges, hiszen XII. alkalommal válik „Nyitott Házzá” a Pesti Vigadó impozáns épülete, művészeti mulatsággal, és rengeteg programmal várják a művészetekre nyitott érdeklődőket és a családokat.

Berecz András Kalmár Andrásnak mesélt a részletekről.

Juronics Tamás és Szegedi Kortárs Balett Bergman-parafrázisa, a Jelenetek a házasságról férj és feleség életszövetségének titkait kutatja, 10 táncos, öt férfi és öt nő különböző arcait villantva fel, filmszerűen.

A Budapesti bemutatóra május 1-én kerül sor a Nemzeti Táncszínházban, de Juronicsot az Év legjobb alkotója díjjal is kitüntette a Magyar Táncművészek szövetsége a Fekete hattyú c. darabjáért, erről is szó esett az interjúban. A beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A „mennyei harmóniák” jelentésű „harmonia caelestis” kifejezést sokáig csak a zenetörténészek ismerték. Közülük is inkább csak azok, akik a régi magyar egyházi zenékkel foglalkoztak. A múlt század hetvenes éveitől azonban egyszer csak egyre több, kórussal kibővített zenekar játszotta és tette kedveltté a 17-dik századi Esterházy Pál Harmonia caelestis című, barokk stílusú zeneművét. A huszonegyedik század elején pedig az egyik legjelentősebb irodalmi eseményt jelentette a későbbi leszármazott, Esterházy Péter azonos című nagyregénye. Így mára ez a latin nyelvű, jelzős szerkezet a magyar műveltség egyik jól ismert szókapcsolatává vált. – Írja a Mi Micsoda szócikke.

Azonban van egy ikerpár, akik Harmonia Caelestis néven barokk zenekart alapítottak – Tóth Vajna Gergely és Zsombor – a zenekaruk pedig  különleges Händel-koncertet ad május 20-án, a Zeneakadémián, Subedi Anna koloratúrszoprán, a KvintEsszencia Mesteriskola hallgatója és Krajnyák Dalma mezzoszprán közreműködésével. 

A koncert kulisszatitkairól Subedi Anna és Tóth-Vajna Zsombor mesélt Kalmár Andrásnak.

László Dániel egy kettétört család drámáját, a külső világ kegyetlenségét és a belső világ harmóniáját mutatja meg. Az Essentia Artis kiállítás- és eseménysorozat a 2024-ben végzett MMA ösztöndíjasok seregszemléje a Pesti Vigadóban. Itt látható László Dániel installációja, egy kunyhó, amelynek külső és belső falait, sőt, még a tetejét is a művész festményei borítják. A homlokzat mindkét oldalán egy-egy gyerekarc látható.

László Dániel Kalmár Andrásnak mesélt a mű keletkezésének körülményeiről.