A Meta aktívan segítette Kínát a mesterséges intelligencia fejlesztéséért folytatott versenyben, ami a Pekinggel való közeledés kudarcba fulladt kísérletének része volt – mondta egy korábbi vezetőből lett informátor egy szerdai szenátusi meghallgatáson.
Sarah Wynn-Williams, aki a Metánál szerzett tapasztalatait részletesen leírta a „Careless People” című, csípős memoárjában, azt vallotta, hogy tanúja volt annak, ahogy a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg és más vezetők hazudtak a Kongresszusnak, és „ismételten aláásták az amerikai nemzetbiztonságot és elárulták az amerikai értékeket”.
Nyitóbeszédében Wynn-William, a Facebook korábbi globális közpolitikai igazgatója elmondta a törvényhozóknak, hogy a Meta „már 2015-ben” elkezdte a Kínai Kommunista Párt tájékoztatását, miközben az „Aldrin Projektet” folytatta – egy szigorúan titkos erőfeszítést, hogy hozzáférjenek Kína jövedelmező piacához.
„Ezek az eligazítások a kritikus feltörekvő technológiákra összpontosítottak, beleértve a mesterséges intelligenciát is – a kifejezett cél az volt, hogy segítsenek Kínának felülmúlni az amerikai vállalatokat” – mondta Wynn-Williams, aki 2011 és 2017 között dolgozott a közösségi médiaóriásnál.
„Egyenes vonal húzható ezektől a tájékoztatóktól a közelmúltbeli leleplezésekig, miszerint Kína katonai felhasználásra fejleszt mesterséges intelligencia modelleket, a Meta Llama modelljére támaszkodva” – tette hozzá.
A Szenátus Igazságügyi Albizottságának bűnözéssel és terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó albizottsága előtti meghallgatásra azután került sor, hogy a Meta sürgősségi végzést kapott, amely megtiltotta Wynn-Williamsnek, hogy népszerűsítse vagy nyilvánosan megvitassa a céggel szembeni vádjait. Az erőfeszítések ellenére a „Careless People” (Gondtalan emberek) című könyve a bestsellerlisták élére került.
Wynn-Williams szerint a Meta mesterséges intelligencia modellje, a Llama „jelentősen hozzájárult a kínai MI-technológiák, például a DeepSeek fejlődéséhez” – ami az év elején amerikai technológiai eladásokat indított el, miután piacra dobtak egy, az amerikai riválisokkal egyenértékű modellt, amelynek betanítása állításuk szerint kevesebb mint 6 millió dollárba került.
„Mark Zuckerberg legnagyobb trükkje az volt, hogy az amerikai zászlót tekeri maga köré, hazafinak nevezi magát, és azt állítja, hogy nem kínál szolgáltatásokat Kínában, miközben az elmúlt évtizedet egy 18 milliárd dolláros üzlet felépítésével töltötte ott” – mondta Wynn-Williams.
„És továbbra is maga köré tekeri a zászlót, miközben a mesterséges intelligencia következő korszakába lépünk.”
A Meta a magas rangú kínai tisztviselőkkel tartott technológiai tájékoztatókat a „értékajánlat” részének tekintette, amellyel Peking kegyeibe kerülhet – állítja Wynn-Williams.
A bejelentő részletesen ismertette állítását, miszerint a cég 2015-ben a Kínai Kommunista Párt nevében „cenzúrarendszert” dolgozott ki, amely kockáztatta az amerikai felhasználók adatainak kiszivárgását, és 2017-ben beleegyezett, hogy blokkolja Guo Wengui, az önszáműzetésben élő kínai milliárdos és disszidens által üzemeltetett fiókokat, miután Kína nyomást gyakorolt rá.
Josh Hawley (Missouri republikánus szenátor), a bizottság elnöke azzal vádolta Metát, hogy megpróbálja elhallgattatni Wynn-Williamst – megjegyezve, hogy a választottbírósági határozat eredményeként 50 000 dollár kártérítésre számíthat „minden alkalommal, amikor nyilvánosan megemlíti a Facebookot”.
Andy Stone, a Meta szóvivője elmondta, hogy az 50 000 dolláros összeg a Wynn-Williams által 2017-ben a cégtől való távozásakor aláírt szétválási megállapodásból származik, és minden szerződésszegésre vonatkozik, nem csak a becsmérlés hiányára.
A vállalat 2019-ben felhagyott a kínai piacra való belépéssel.
Stone azt mondta, hogy Wynn-Williams „vallomása elszakadt a valóságtól, és hamis állításokkal van tele”.
„Bár maga Mark Zuckerberg nyilvánosan beszélt arról, hogy érdeklődünk szolgáltatásaink kínai nyújtása iránt, és a részletek már több mint egy évtizeddel ezelőtt széles körben megjelentek, a tény a következő: ma nem üzemeltetünk szolgáltatásokat Kínában” – tette hozzá a szóvivő.
Hawley azt sugallta, hogy Zuckerberg félrevezette a Kongresszust a Kínával folytatott kommunikációjának mértékét illetően – annak ellenére, hogy Wynn-Williams azt állította, hogy a felső vezetők rendszeres kapcsolatban állnak Pekinggel. Azt is jelezte, hogy a Meta megsérthette a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal 2012-ben kötött, a felhasználói adatok védelmére vonatkozó beleegyezési rendeletet.
Chuck Grassley, a Szenátus Igazságügyi Bizottságának elnöke, aki szintén részt vett a meghallgatáson, azt mondta, hogy a Facebook azon erőfeszítése, hogy megbüntessék Wynn-Williamst a nyilvánosságra lépéséért, „könnyen felhasználható az elhallgattatására”.
Richard Blumenthal demokrata szenátor máshol azt mondta, hogy „undorító és a képmutatás netovábbja egy állítólagos szólásszabadság-bajnok, Mark Zuckerberg és Meta részéről, hogy fenyegetések és megfélemlítések kampányával próbálnak elhallgattatni”.
„Az amerikai nép meglehetősen felháborodott lesz azon, hogy Mark Zuckerberg eladta Amerikát Kínának. Hogy egy dollárért veszélyeztette a nemzetbiztonságunkat” – tette hozzá Blumenthal.
Emlékiratában Wynn-Williams részletesen felsorolta az általa „velejéig rothadt vállalati kultúrának” nevezett jelenséget, amely egészen Zuckerbergig, Sheryl Sandberg korábbi operatív igazgatóig és Joel Kaplan jelenlegi felsővezetőig terjedt.
Az emlékirat többek között azt állította, hogy Sandberg egyszer 13 000 dollárt költött fehérneműre magának és egy fiatal női asszisztensnek , majd később meghívta Wynn-Williamset, hogy „bujjon ágyba” vele egy hosszú repülőút során hazafelé Európából.
Ahogy a The Post is beszámolt róla, olyan felügyeleti szervezetek, mint a Tech Oversight Project, felszólították a Kongresszust, hogy sújtsanak le a Metára a kínai ügyletei miatt.
Az adáshoz felhasznált anyagok:
Whistleblower claims Meta helped China develop advanced AI to ‘outcompete American companies’: bombshell testimonyMeta Whistleblower's SHOCKING Testimony Rocks U.S. Senate
