Luk 24:13 És íme azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.
Luk 24:14 És beszélgetének maguk közt mindazokról, amik történtek.
Luk 24:15 És lőn, hogy amint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájuk menvén, velük együtt megy vala az úton.
Luk 24:16 De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.
Luk 24:17 Monda pedig nekik: Micsoda szavak ezek, amelyeket egymással váltotok jártotokban? és [miért] vagytok szomorú ábrázattal?
Luk 24:18 Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda neki: Csak te vagy-e jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?
Luk 24:19 És monda nekik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának neki: Amelyek [esének] a názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt:
Luk 24:20 És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt.
Luk 24:21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, aki meg fogja váltani az Izraelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.
Luk 24:22 Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;
Luk 24:23 És mikor nem találták az ő testét, [haza] jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él.
Luk 24:24 És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, amint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták.
Luk 24:25 És ő monda nekik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhívésére, amiket a próféták szóltak!
Luk 24:26 Avagy nem ezeket kellett-e szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?
Luk 24:27 És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nekik minden írásokban, amik őfelőle megírattak.
Luk 24:28 Elközelítének pedig a faluhoz, amelybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne.
Luk 24:29 De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velük maradjon.
Luk 24:30 És lőn, mikor leült velük, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nekik adá.
Luk 24:31 És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltűnt előlük.
Luk 24:32 És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-e a mi szívünk mi bennünk, mikor nekünk szóla az úton, és mikor magyarázá nekünk az írásokat?
Luk 24:33 És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, akik velük valának.
Luk 24:34 Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonnyal, és megjelent Simonnak!
Luk 24:35 És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképpen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.
