Uniszex

Örökbefogadás, meddőség, abortusz. Mind olyan témák, amik egy párkapcsolat mindkét tagját érintik. Ha fogantatás, gyerekszületés vagy nemkívánt terhesség a téma, mégis mindig inkább a nő kerül középpontba, hiszen az ő testéről és a konzervatív felfogás szerint az ő lellkéről van szó. De jól van-e az úgy, ha a férfi nem tud róla, hogy gyereke született? És jól van-e, ha nem tud arról, hogy nem született meg a gyereke? Vajon fel meri-e vállalni a fájdalmát egy férfi, ha nem lehet apa? A Uniszex első felében ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Vendégünkkel, Kökény Tibor pszichológussal pedig pszichológiai kísérleteken keresztül jártuk körbe a férfi tekintélyelvűség társadalmi erejét.

Legyen az férfi vagy nő, Magyarországon családtervezési célból művi meddővé tételt cselekvőképes, 40. életévét betöltött, vagy három vérszerinti gyermekkel rendelkező 18. életévét betöltött állampolgár kezdeményezhet. A szigorú itthoni szabályozás miatt sokan külföldön, anyagi megfontolásból főként Szlovákiában végeztetik el a műtétet. Vendégünk, egy neve elhallgatását kérő férfi hallgatónk arról mesélt az adásban, hogy fogadták, mikor a nyolcvanas években harmadik gyermeke megszületése után kérvényezte a műtétet, és mennyiben változott a kérdéseben azóta a magyar álláspont.

Alsózsolca egy kis borsodi város, ahol a lakosság közel húsz százaléka roma. Az itt élő roma közösségekben a testiség és ennek minden velejárója tabu. Szégyen, ha valakinek nem születik gyereke, kellemetlen a menstruációról, a szexualitásról beszélni, a férfiak nem támogatják azt sem, hogy a nők védekezzenek. A kórházakba szülni érkező nők nem tudják, mi vár rájuk, mi fog történni velük, félnek és sokszor gorombán bánnak velük. Ezek a nők egyedül érkeznek a szülőszobára, sem a férjük, sem a nő rokonaik nem kísérik el őket. Az EMMA Egyesület Közösségi Dúlaszolgálata azért jött létre, hogy ezeket a nőket segítse, védje és támogassa a szülőszobán.

Marci még nem töltötte be a hatot. Pókember rajongó. És a kedvenc szuperhősénél is nagyobb hős. Marci még csak 5 és fél éves volt, mikor megelégelte, hogy apukája bántja anyukáját. Eléállt, hogy megvédje. Ő kapta az édesanyjának szánt ütést, amitől napokra kómába esett. A teste végül felépült és most már a lelke is gyógyulóban van, ahogy anyukájának és testvéreinek is. Mostanra egy védett lakásban vannak, új életetet kezdtek, de Eöry Mercédesz, az Angyaljárat Alapítvány alapítója még most is eltesz minden pókemberes játékot és ruhát a kisfiúnak, akit csak úgy emlegetnek, a kis Pókember. Az ő történetéről és az Angyaljrat Alapítvány bántalmazott és mélyszegénységben élő nőket segítő munkájáról volt szó az adásban.

Merevedési zavar. Ciki? Tabu? Arcpirító? Felháborító, ha beszélünk róla? Beszélhet erről egy nő? És beszélnek róla a férfiak? Á, ez csak időskorban fordulhat elő - legyintenek sokan. Pedig a 40 alatti férfiak 10 százalékát érinti a proléma. Kellemetlen, hiszen a férfi attól is férfi, hogy bármikor képes teljesíteni az ágyban, legalább is ezt halljuk mindenhonnan. Füredi Krisztián pszichológussal a merevedési zavar lelki hátteréről, Nádas György urológussal pedig az egészsügyi okokról beszélgettünk.

Az adás második felében pedig arról volt szó, hogyan vélekedünk mi a magyarok a Veszprémi Törvényszék döntéséről, ami alapján transz nőknek is jár a Nők 40 kedvezményes nyugdíjazási lehetőség.

Miért több a nárcisztikus férfi mint a nárcisztikus nő? Hogyan műkűködik egy kapcsolat, amiben az egyik fél nárcisztikus? A nárcisztikus fél tudatosan manipulál? Miért nincs összhangban az, amit mond azzal, amit tesz? Miért nincs egy nárcisztikus emberben empátia, fejleszthető-e ez a készség? Miért retteg egy nárcisztikus ember az érzelmektől és az intimitástól? És honnan tudhatjuk, hogy nárcisztikus emberrel van dolgunk? Az adásban a nárcisztikus személyiségzavart jártuk körbe Kökény Tibor pszichológussal. Az adás első felében pedig kiveséztük Tóth Evelin operatőr történetét, aki 10 évig forgatott pornót, mert nőként más lehetőséget nem kapott a filmes szakmában.

Míg egy ADHD-s fiút gyakran rossznak, agresszívnak, kezelhetetlennek bélyegeznek, addig egy ADHD-s lányra inkább azt mondják, cserfes, álmodozó, nyüzsgő. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart épp ezért sokszor csak felnőtt nőknél diagnosztizálják. És valóban, a lányok sokkal jobban maszkolnak, vagyis könnyebben nyomják el saját személyiségüket, hogy alkalmazkodjanak a társadalmi elvárásokhoz. Hiszen a lányoknak viselkedniük kell. Mit kezd a közoktatás a sajátos nevelési igényű gyerekekkel? És hogy lesz igazi szövetség egy ADHD-s gyerek és a kisfia miatt felnőttkorában szintén ADHD-val diagnosztizált édesanyja között?

A magyar vállalkozőnő sztereotíp képei az emberek többségében: dúsgazdag férjek feltöltött szájú kamu üzletasszonyai, akik kamu cégeket vezetnek kamu mosollyal, kamu bérért. A szülési szabadság alatt hobbijukat önmegvalósítássá avanzsáló, az alkalmazotti létbe visszatérni nem akaró háziasszonyok, akik tortát sütnek, ruhát varrnak vagy gyerekbarát kávézót nyitnak. A minden lében két kanál, nagyszájú, törtető karrierista nők, akik férjeik anyagi hátszelén megkapaszkodva érnek el sikereket. És mi a valóság? Az, hogy a nőket sok esetben szülés után nem veszik vissza korábbi pozíciójukba, nem találnak 6 órás munkát, ami mellett a gyerekeket is tudnák menedzselni, az állásinterjúról azonnal kiesnek, ahogy kiderül, hogy gyerekük van, vagy terveznek még gyereket. A magyar vállalkozónők többsége kényszervállalkozó, kevésbé hitelképes mint egy férfi, önmegvalósításuk, karriercéljaik háttérbe szorulnak és a felmérések szerint a házasságok többségében alulmaradnak férjükkel szemben, ha saját lábukra szeretnének állni. Ráadásul nem csak a nőkre, de a férfiakra is igaz, hogy Magyarországon állami oktatás keretein belül az emberek mindössze 16 százaléka tanul bármiféle vállalkozásimeretet. Az adás vendége Keveházi Kata, a Vállalkozónők Világnapjának magyarországi nagykövete.

Tegyük fel, hogy egy súlyos egészégügyi problémával kórházba kerülünk, és választhatunk egy női és egy férfi orvos között. Vajon az emberek többsége melyikükre bízná az életét? Maradhat-e egy alapvetően szelíd személyiségű nő önmaga, ha tudományos területen dolgozik, vagy keménynek kell látszania, ha azt akarja, hogy komolyan vegyék? A reklámok, médiaszereplések többségében egy férfi vagy egy női szereplőt tartunk hitelesebbnek tudományos kérdésekben? Nehezebb-e Magyarországon nőként érvényesülni tudományos területen? Hogyan vélekednek a magyarok Karikó Katalin sikeréről, és milyen összefüggés van az iskolázottság és a nők egyenjogúságának elismerése között? Az Uniszexben Bojár Ábellel, az Opinio közvélemény- és piackutató kutatási igazgatójával beszélgettünk.

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő. Érthetjük ezt a jól ismert, bár sok szempontból meglehetősen kártékony mondást a fizetetlen gondoskodásra. A láthatatlan munkára. A háttérből nyújtott támogatásra. És érthetjük akár a gyakorlatban is megnyilvánuló hivatali, munkaügyi asszisztenciára is, amit egy nő egy férfinak a hagyományos felállás szerint nyújtott, vagy a konzervatív berendezkedésű kapcsolatokban a mai napig nyújt. Miért bújtak olyan sokáig a nők férjeik mögé, miért teltek el úgy évszázadok, hogy alig tudunk a történelmet a gyakorlatban is befolyásoló női nevet említeni? Miért olyan rövid a történelemkönyvekben előforduló női nevek sora? Az adás vendége Dr. Géra Eleonóra, az ELTE Nőtörténeti Központjának vezetője.