Uniszex

Az orosz-ukrán háború kirobbanása soha nem látott humanitárius katasztrófával fenyegette Európát, emberek milliói hagyták el Ukrajna területét pár hét leforgása alatt, többségük nő. A menekülő között rengeteg várandós, kisgyermekes anya érkezett hazánkba. Bár sokan tranzitországként tekintettek Magyarországra, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok tagjai, az alacsony iskolázottságú, mélyszegénységből érkező, főként roma nők számára sok esetben hazánk jelentette a célállomást. Az Uniszex vendégeivel, Iványi Annával és Sárdi Annával, az Emma Egyesület munkatársaival a legkiszolgáltatottabb háborús ménekült nők helyzetéről beszélgettünk.

Prostitúció akkor és most. A leánykereskedők többek között épp a rendőrkapitányságon hálózták be a lányokat, akiket Budapest több mint 100 bordélyának valamelyikébe vittek dolgozni. A főváros legsikeresebb madamme-ja az akkori rendőrfőkapitány felesége volt. Ugyan nyíltan nem beszéltek róla, de a férfiak fizetett szex iránti igénye teljesen hétköznapi volt az ezerkilencszászas évek első feléig, amikor még a prostitíúció is legális volt. Az egykor hírhedt bordélyházakban ma múzeumok, színházak működnek, sőt luxusapartmanokat is vásárolhatunk bennük. Vendégünk Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? társalapítója.

Az északkeleti irokéz indiánoknál a nők kontrollálták a poiltikai, gazdasági döntéseket és a nők tanácsa vétózhatta a férfiak tanácsát is. Bár a legtöbb közösségben tabu, a navahóknál a nők beavatási szertartásakor ma is ünneplik a menstruációt. A tanzániai hadza közösségben a nők is ugyanúgy vadásznak mint a férfiak. Ahogy Európában és a fejlett társadalmakban gyakran, nálunk Magyarországon még 2024-ben is megmaradtak olyan mítoszok, amik a férfiak felsőbbrendűségét erősítik. Hogyan befolyásol bennünket Ádám és Éva története? Hogy alakítja a nemi szerepekkel kapcsolatos gpndolkodásunkat, amit az ősemberekről tudunk? Mária Terézián és az egri nőkön kívül miért nem említenek cselekvő női alakokat a történelem könyvek? Miért lehet, hogy egyetlen magyar papírpénzen sem szerepel nő? Az adás vendége Kiss Máté kulturális antropológus.

Az Uniszexben a terhesgondozás magyarországi története volt a téma, emellett beszélgettünk a szülő nő és a szülést levezető szakemberek jogairól és kötelezettségeiről és arról, hogy mi a nőgyógyász álláspontja a szülészetet érő kritikai hangokról, traumatikus élménybeszámolókról. Vendégünk Dr. Kiss Attila, szülész-nőgyógyász.

Ha egy forgalmas út túloldalára aluljárón és zebrán is vezet át út, nőként vajon melyiket választjuk? Persze, hogy a zebrát. És hogy védjük meg magunkat, ha egy zsúfolt buszon fogdosnak, zaklakatnak, és senki nem tesz semmit? Hogy jutunk át egy totyogóval és egy csecsemővel 20 másodperc alatt a zebrán? És át lehet-e úgy alakítani egy várost, hogy a nők szempontjait is figyelembe vegyük? Az Uniszexben a nőbarát város koncepciójáról beszélgettünk Győr Ágnessel, a Demnet Alapítvány munkatársával.

Fáradtság, fejfájás, testsúlyváltozás, alvászavar, mozgásszervi panaszok - ezek a szomatikus tünetek. Ingerlékenység, szorongás, érzelmi kiüresedés, alkalmanként túlzott felhangoltság, érdektelenség jelentkezig érzelmi szinten. A mentális tünetek közé tartozik a teljesítőképesség csökkenése, a figyelemproblémák, a beszűkültség, a döntésképtelenség, a gondolkodási folyamatok hatékonyságának csökkenése. És az anyai kiégés mentális tünetekben is megmutatkozik: cinikusság, szarkazmus, ítélkező magatartás, felszínes-távolódó emberi kapcsolatok, elzárkózás, kivonulás a feladatokból, sztereotíp munkavégzés. Ki merjük mondani, hogy az anyaság is vezethet a depresszióhoz hasonló tüneteket produkáló kiégéshez? Az Uniszexben kimondtuk. Vendégünk Pellionisz Petra, pszichológus.

Egy nő és egy férfi szerepét a párkapcsolaton belül nagyban meghatározza az is, hogy mit hoz otthonról. Mi történik akkor, ha az anya-apa szerepet kulturális különbségek is befolyásolják? Vegyes házasságokról beszélgettünk a mai adásban, vendégünk a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője Herskovits Eszter, aki mesélt az Izraelben töltött évekről és arról is, férje hogy illeszkedett be Magyarországon, na meg, hogy a kettős gyökerek miben befolyásolják két kisfiukat.

Megszületik a baba és a nőből anya, a férfiból apa, a párból pedig család lesz. A semmivel sem összehasonlítható boldogság időszaka ez – azt mondják. A női test funkciói megváltoznak – egy új élet növekedése, világra hozása és életben tartása lesz az elsődleges feladata. A szülés megviseli a formáját, a feszességét, utána sokáig fennmaradhat a fájdalom fizikailag és lelkileg, az addigi életünk megszűnik, a kettőnk közötti egység komoly próbatételek előtt áll – erről már kevesebbet beszélünk. Tehetünk-e tudatosan azért, hogy a virrasztásokkal, szoptatás miatti mellgyulladással, kevés intimitással, új elvárásokkal teli időszak megerősítse a női és férfi szövetséget ahelyett, hogy eltávolítana bennünket egymástól? A kérdésre Pellionisz Petra pszichológus válaszolt az Uniszexben.

Csak a brit tudósok és a szájhagyomány állítja, vagy valóban igaz, hogy a nők az apjukhoz hasonló, a férfiak pedig az anyjukhoz hasonló párt választanak maguknak? Mennyiben határozza meg felnőtt családi életünket a szüleinkkel való kapcsolatunk? Ha nem kaptunk elég szeretet gyerekként, nem voltak velünk elégedettek a szüleink, alárendelt szerepben voltunk, akkor ugyanezt a mintát követjük majd a szerelemben is? Az adás vendége Szmolka Orsolya pszichológus.

Kisgyerekes anyák munkaerőpiaci integrálása.

Van segítsége, ha beteg a gyerek? Tervez a közeljövőben szülési szabadságra menni? A gyerekek körüli teendőket egyedül látja el? Kérdések, amiket a munkaadók gyakran feltesznek a 25-40 év közötti nőknek. Bár a felnőtt társaság, a szellemi kihívás és a plusz bevétel a családi kasszába motiválja a kisgyerekes anyákat a munkába való visszaállásra, a sokszor erőt próbáló munkahelyi elvárások és megkülönböztetés szorongást okoz az érintett nőkben.

Vendégeink:

Takács-Lieb Petra fejvadász

Szmolka Orsolya pszichológus