Uniszex

A hálapénz három évvel ezelőtti kivezetése kacifántos helyzetet eredményezett a szülészetben. Ugyan nem kell százereket fizetni a szülésért, de a szaktudáson kívül jóesetben bizalomra is épülő terhesgondozás folyamata bizonytalanná vált. Hiába választunk orvost vagy szülésznőt, az állami ellátásban most már nincs arra garancia, hogy ki vezeti le majd a szülést. Az lesz ott, aki épp ügyeletben van. Aki biztosra akar menni, annak marad a magánkórház és az egymillió forint körüli szülészeti csomagdíj. Az Uniszex vendége Pleván Tímea, perinatális tanácsadó.

Még mindig Magyarországan a legalacsonyabb a női parlamenti képviselők aránya egész Európában. A világ országait tekintve Brazíliával, Elefántcsontparttal, Ghánával és Indiával vagyunk egy szinten, ami több, mint elkeserítő. Részt akarnak venni a nők a politikában? Mit kockáztat az a nő, aki politikai karrierben gondolkodik? Miért hangzik el ma Magyarországon egy közvéleménykutatásban az a kérdés, hogy akarunk-e egyáltalán nőket látni a politikában? Vendégünk Sáfrány Réka, a Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke.

A transzneműség a születéskor kijelölt társadalmi nemtől (gender) és/vagy biológiai nemtől (szexus) eltérő önazonosítás vagy kifejezés. Ágoston transznemű, vagyis fiúnak született, de nőnek tartja magát, így szívesebben hord női ruhákat. Ez a példamondat és magyarázat áll az idegen szavak szótárában a transzneműség szócikk alatt. A kiszolgáltatottság, a bántalmazás, a lenézés, a gúnyolás, a kirekesztettség már nem szerepel a leírásban. Magasházi Mónikával a stúdióbeszégetés előtt az utcán találkoztunk, láttuk, hallottuk, hogy a megvetés lépten-nyomon a sarkában van. Vele beszélgettünk ma a transzneműségről.

Egy fiatal anya mesélte el kendőzetlen őszinteséggel traumatikus szüléstörténetét.

Kétóránként kell valamilyen eredményt produkálni, de ezt soha senki nem mondja el a szülésfelkészítőn. Ha nincs eredmény, beavatkoznak. Oxitocionnal, burokrepesztéssel, mikor mivel. Labdát, zuhanyzót, nem lehetett használni, felülni, járkálni sem lehetett. Nem csak a szobában, a vécére sem. A hasra kötött ctg körülbelül egyméteres sugarában kellett mindent megoldani. Egy epetálat hoztak be a nagyvécézéshez, meg egy ficak papírt. Az ágyhoz kötöttséget semmilyen egészségügyi probléma vagy vészhelyzet nem igazolta.

A gazdasági és politikai hírekre fókuszáló hírműsorokban négyszer annyi férfi szerepel, mint nő. Persze tény, hogy a nők a politikai szférában is erősen alulreprezentáltak, de a hírekben szakértőként is sokkal kevesebbet nyilatkoznak, mint a férfiak. Ha mégis szerepelnek, gyakran áldozat szerepben tűnnek fel, törékenységet, elesettséget sugalló jelzőket használva beszélnek róluk. Sárfány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke, genderkutató, az Európai Női Lobbi korábbi elnöke volt a mai adás vendége.

Boldogság, új életek kezdete, szülővé válás. Trauma, kiszolgáltatottság, megaláztatás. Ezek a fogalmak jelenleg karöltve járnak a magyar kórházak szülőszobáin. Traumatikus szülés. Bárcsak ne lenne ez a szókapcsolat hétköznapi, sajnos az. Ez ellen dolgozik a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom. A szervezettől Iványi Anna és Keszler Viktória voltak az Uniszex vendégei.

Ha a 7-es buszon egy férfi sarokba szorít egy nőt, megfogja a mellét, vagy a lába közé nyúl, az zaklatás. Ha egy tizenéves lányt körbekerít egy csapat férfi az utcán és megfogdossa, az is zaklatás. Ha mindez egy farsangi karnevál keretében, például a busójáráson történik, az a hagyomány keretei között értelmezve temékenységvarázslás, a szokás része, ezért elfogadható. És ezek megtörtént esetek. A hagyományt féltők szerint a felháborodás kultúrgőg. És vannak nők és lányok, akik azt, hogy a maszkos forgatagban a nemi szervükhöz nyúlnak, nettó zaklatásnak gondolják. Hol az igazság, és kinek a feladata volna a két tábor között közvetíteni? Erről szólt a mai adás, vendégünk Sándor Ildikó, néprajzkutató.

A nők Magyarországon 1896 óta járhatnak érettségit adó középiskolába és egyetemre. Bár ekkor még nem minden szakot nyitottak meg a nők számára, a felsőfokú végzettség pedig a jómódú hölgyek kiváltsága volt, mégis elindult a változás. Innentől kezdve a divat és a nők kapcsolódása sem csupán külsőségek mentén volt adott, több olyan országhatárokat is átlépő női divattervező épített karriert, akik a népi motívumokat építették bele munkáikba. Róluk szólt a mai adás, Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus volt a vedégünk, akivel arról is beszélgettünk, milyen hatással van a népi motívumkincsre a tőle mára sajnos elválaszthatatlan politikai színezet.

Egy egyedülálló anya és örökbefogadott kisfiának története.

Franyó Anna egyedülállóként fogadott örökbe egy borsodi kisfiút. Az akkor hároméves Patrikról azóta sokminden kiderült. Például az, hogy nem mindig kapott nevelőszüleinél elég ennivalót. Hogy nehezen beszél. Sokmindenben le van maradva, és fejlesztésre van szüksége. És az is kiderült, hogy itthon Patrikra nem nyitott a rendszer. Hogy anyukája falakba ütközik, elutasítják, nem segítőkészek vele. Ezért Anna és Patrik nyakukba vették a világot, és meg sem álltak egy kis spanyol faluig, ahol helyben megkapnak mindent. Nyitottságot, befogadást, fejlesztést.

Miért alakul ki gyakrabban férfiaknál szexuális teljesítménykényszer? Mit tesz általában egy férfi, ha nehézségei vannak az ágyban? És hogyan reagál egy nő ugyanebben az esetben? Miért befolyásolhatja egy-egy élethelyzet akár a libidónkat is, és mi hogyan tudjuk irányítani a vágyainkat? Dr. Poór Judit, párkapcsolati tanácsadó, szexuálterapeuta válaszolt ezekre a kérdésekre.