Uniszex

Bár Mel Gibsonon kívül még nem nagyon fejtette meg senki ezzel a kérdéssel kapcsolatban az egyetemes igazságot, a mai adásban mégis kísérletet teszünk arra, hogy megválaszoljuk. Méghozzá szexuális megközelítésből. Különválasztható egyáltalán a női és a férfi szexualitás? Miért kezdeményeznek gyakrabban a férfiak? Hogyan befolyásolja az élethelyzet-változás, a hormonok vagy akár az aktuális lelki állapot a nők libidóját? Dr. Poór Judit, párkapcsolati tanácsadó, szexuálterapeuta volt a vendégünk.

Nevetni sokféleképpen tudunk. Röhögve, kuncogva, szolidan, vihorászva. Utóbbi, kissé pejoratív szóhasználat általában a nőkhöz kapcsolódik. A vihorászó nő szókapcsolat nem csak a vidámság, de a butaság tulajdonságával is felruházza azt, akit illetünk vele. Vajon miért van az, hogy a vihorászó nő sokaknál kiveri a biztosítékot, míg egy férfi nevetése keveseket zavar? És vajon miért vannak sokan különösképpen kiélezve a női nevetésre, ha az egy hírműsor komolyságát töri meg? Az Uniszex vendége a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője, Herskovits Eszter.

Szélmalomharc. Az igazunkért küzdeni, sokszor szélmalomharc. Belekiálthatjuk a nagyvilágba, kint az utcán. Beszélhetünk róla egymást között otthon. Megírhatjuk hivatalos levélben, fordulhatunk a bírósághoz, kitölthetünk beadványokat, vezethetünk blogot, kommentelhetünk, üvölthetjük vagy megsúghatjuk a másiknak. Akkor sem történik semmi. De még a szélmalomharc is jobb, mint a tétlenség és a pusztába kiáltott szó is jobb, mint a némaság. Az Uniszex adásában Dr. Polgári Eszer, a Háttér Társaság jogi önkéntese mesélt arról, hogy ő és még sokan mások miért nem adják fel azt a szélmalomharcot, amit az LMBTQI emberek igazért folytatnak.

Ki védi meg a gyerekünket az iskolában? Sok szülő teszi fel magának a kérdést. Az iskoláskorú gyerek olyan közegbe kerül, ahol előfordul, hogy csak magára számíthat. Jó esetben persze a tanárok, a társai, ideális helyzetben a rendszer is mellé áll. Az LMBTQI gyerekekről viszont utóbbi nem vesz tudomást. A tanárok pedig nincsenek felkészítve az őket érő atrocitások kezelésére. Nincs protokoll, nincs válasz. Kutassy Dorottya, a Háttér Társaság oktatási projektfelelősével többek között arról beszélgettünk, mit tehet a gyerek, ha a szexualitása miatt bántják?

Függetlenül attól, hogy hogyan éljük meg, minden szó vagy tett, amitől fenyegetve érezzük magunkat, erőszaknak számít. Akkor is, ha megvédtük magunkat, akkor is, ha nem tekintünk magunkra áldozatként. Lelki terror, verbális abúzus, bullying, prostitúció, háborús erőszak, nemi erőszak, vagy épp a szex, amibe beleegyeztünk, mégis azt érezzük, hogy elvesztettük a kontrollt. Kovács Gellért és Kerekes Bori a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Hungarian Women's Lobby) munkatársával, Juhász Borbálával beszélgetett az újév első adásában.

Anya csak egy van. De bárcsak több lenne! A csinos feleség, a gondoskodó anya, a sikeres munkavállaló és kenyérkereső, a megbízható barát, a szüleit ápoló gyerek, a család életét menedzselő, a háztartást is kezében tartó, sokoldalú nő, aki tudja, mi az az énidő, és nem fél használni. Ennyi szerepkörhöz, ennyi feladat ellátáshoz egy ember még akkor is kevés, ha van segítsége. A sokoldalúság és az önmegvalósítás jó, de vajon boldogok-e az anyák? Reinhardt Gabriella, pszichológus, Vajdics Fanni és Nagy Kornél egyetemi hallgatók voltak az Uniszex vendégei.

Szexedukáció volt az Uniszex témája. A középiskolai felvilágosító órák zavarbaejtő emlékei mellett az is szóba került, hogy bár nagyon fontos lenne, sokszor még mindig tabu a szülő és gyerek közötti felvilágosító beszélgetés. Vajon jó-e, ha gyerek az interneten keres választ a kérdéseire, és egyáltalán hány éves korban és hogyan érdemes felhozni a témát a gyerekeknek. Vendégeink Forrai Judit professzor és Czutor Zoltán, zenész.

Genderkérdésekről, az azonos neműek közötti házasságkötés és örökbefogadás kérdéséről, a nők és a férfiak közötti bérszakadékról, a nők karrierlehetőségeit befolyásoló sztereotípiákról is szó volt a mai Uniszexben. Kiss Kata, a 21 Kutatòközpont elemzője, Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője és Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője voltak a műsor vendégei. És velünk volt Vajdics Fanni és Nagy Kornél, akik ismét elhozták a műsorba a tinédzserek álláspontját, például a női és férfi szerepekkel kapcsolatban.

Magyarország ma is küldő országnak számít prostitúció szempontjából. A külföldre csellel vagy erőszakra közvetített magyar szexmunkaerő olcsó, az érintettek rossz körülmények közül, gyerekkori abuzálás áldozataiként, rossz anyagi helyzetből, sokszor állami nevelőintézetekből kerülnek ki. Többségük pedig nő. Ennek hátterét és okait kutattuk a mai Uniszexben. A műsor beszélgetőpartnere Ungár Anikó, vendége pedig Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértője volt.

Egy tabutémát boncolgattunk a mai Uniszexben, a prostitúció múltja és jelene volt fókuszban. Hogy a prostituáltak döntő többsége miért a nők közül kerül ki? A válasz a múltban, a házasság intézmények bevezetésében és a női és férfi szerepek kialakulásában keresendő. Forrai Judit egyetemi tanárral a Vesta szüzektől a dubajozásig követtük végig az okokat. Az Uniszex vendége volt Czutor Zoltán zenész is.