Uniszex

Női sorozatgyilkosokról volt szó az adásban, többek között például Pipás Pistáról, aki a krimibe illő nevű Átokházán és környékén tevékenykedett bérgyilkosként. Többnyire agresszív férjüktől megválni vágyó asszonyok voltak a megbíziói. Olykor egy kosár tojásért, olykor néhány zsák búzáért ölt, sokszor azzal a feltétellel, hogy a gyilkosság után az özvegyasszonyhoz költözik. Férfiként élte életét, több menyasszonya is volt, s bár halálra ítélték, jó magaviselete miatt végül Horthy mekegyelmezett neki. Az Uniszex vendége Magyari Hajnalka, nőtörténet-kutató.

Kárpáti Ivánék nagycsaládban ünnepelnek karácsonykor. Ilyenkor a mozaikdarabok összeállnak: van egy olyan nap, amikor mindenki együtt van. Kerekes Boriéknál az idei ünnepen más lesz a menü, mint eddig. Ha elengedjük a régi hagyományt, vajon könnyebb megbarátkoznunk a gondolattal, hogy nem lehetünk örökké együtt azokkal, akiket szeretünk?

A gyermekotthonokban a karácsony előtti napokban elcsendesül az ilyenkor hetekig tartó adakozás. A többségnek ez a csend nem meghitt, hanem üres. Vannak mégis olyanok, akik azon dolgoznak, hogy ezt űrt betöltsék. Az adás vendége Strényi Vera, a Kuckóprogram vezetője.

Legtöbbünk tapasztalt már az utcán, a szomszédban, a baráti vagy családi körében kapcsolati agressziót. Elhanyagolást, szóbeli abúzust, netán fizikai bántalmazást. Ha valaki nem tűr ellentmondást, a másik helyett válaszol, lekicsinyel, anyagi függésben tart, fizikailag vagy érzelmileg korlátozza, megalázza a másikat, azt érezzük. Sokszor még akkor is, ha a bántalmazó a külvilág előtt megjátssza magát. Olykor még akkor is elkezd motoszkálni bennünk valami a megérzés szintjén. Kívülállóként közbe kell-e lépnünk? Ha igen, mikor és hogyan? Mivel segítünk és mivel nem? És mit tehet az, aki egy bántalmazó kapcsolat miatti válás után arra kényszerül, hogy a bántalmazó féllel együtt nevelje a közös gyerekeket? Erről volt szó a mai adásban. Vendégünk Gyulai Katalin, a NANE aktivistája.

Egy írásos határozatból tudta meg, hogy nem viheti haza a kislányát. Azóta napi kétszer fél órát látogathatja az egyhónapos babát a csecsemőotthonban. Mentális állapotára és anyagi körülményeire hivatkozva vették el tőle a gyereket, a határozatban csak a védőnő véleménye és az anya bántalmazó apjának vallomása szerepel. Mi lesz a babával? Mi lesz az anyával? Ki és milyen alapon dönt egy anya és egy baba elválasztásáról? Az adásban megszólalt az érintett anya, az őt képviselő ügyvéd, Dr. Végh-Orosz Gabriella és az ügyet felkaroló Angyaljárat Alapítány vezetője, Eőry Mercedes.

Az adásban Czeglédi Fannival és Tóta W. Árpáddal arról volt szó, hogy hogyan beszéljünk a gyerekekkel közéleti kérdésekről. Hogy magyarázzuk el például, mit jelent az államtitkár, Hatvanpuszta, atomháború, vagy a pedofília. Az adás első felében pedig Kerekes Bori és Kárpáti Iván arra hoztak példákat hogy milyen korlátozások voltak érvényben a nőkkel szemben a történelem során: hitelkártya-igénylés, olimpiai játékok nézése, fogamzásgátlás és  a stúdióban kisebb megborulást előidéző fürdőruha-viselet kérdése is terítékre került.

Gyerekvállalás – kicsit másképp

Ezúttal egy összeállítással készültünk. Felidéztük Anna történetét, aki örökbe fogadott kisfiával, Patrikkal és három kutyájukkal költözött Spanyolországba egy kis faluba. Két anya, két apa és egy szerencsés kisfiú étén keresztül meséljük el a társszülőség egyik sikertöténetét. Az örökbefogadó egyedülállók esélyeiről, amerikai életéről és siklóernyő-balesetéről pedig egy olyan - azóta már - anyuka mesélt nekünk, aki egész eddigi kalandos életében a békét és a nyugalmat kereste.

Miért hajlamosabbak a nők a gyógyszerfüggőségre, mint a férfiak? Miért közelít egymáshoz egyre jobban a függő nők és férfiak aránya? Miért lehet, hogy a függő anyák gyerekeit gyakran kiemelik a családból, míg a függő apák esetében ez nem történik meg? Mennyiben jelent plusz terhet egy női függőnek a szégyen? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk az adásban Szabó Judit addiktológiai konzultáns, lelkésszel és Eipl Szilvia volt szerhasználóval, akik mindketten egy kifejezetten nőkre szabott rehabilitácis intézetben dolgoznak.

Vajon mi magunk határozzuk meg a legintimebbnek gondolt döntéseinket? Rajtunk múlik, hogy kihez vonzódunk, mit tartunk elofogadhatónak a szexben és mit gondolunk tabunak? Vagy a vágyainkat is befolyásolja a mindenkori hatalom? A szex politikai gazdaságtanáról beszélgettünk az adásban Csányi Gergellyel, az ELTE adjunktusával, aki azt is elmondta, miért gondolták sokáig, hogy a maszturbáció gerincsorvadást okoz és mi köze van a csengettyűknek a mervedéshez.

"Éppen azt a mondatot csíptem el, ahogy az orvos ezt mondja a diákjainak: ha én most nem húznám le ezt a lepedőt erről a gyerekről, akkor megfulladna, mert annyi ereje sincs, hogy levegye magáról." Vannak mondatok, amíg beégnek az emberbe, Béry-Januskó Flórának ez egy ilyen mondat. A kezelőasztalon fekvő kisfiáról mondta szemlétesként egy orvos, amikor Ábris 8 hónapos volt. Akkor Flóra megfogta a kisfiút, beültek egy taxiba és meg sem álltak hazáig. Ha kórházba kerülnek, azóta sem érdekli semmilyen mondvaicsinált szabály, nem mozdul el a gyerek mellől. Harcok és traumák rendszer és egyéni szinten az adásban.

A kórház szerint úgysem tudta volna értékelni a szüleivel töltött időt az a beteg kisfiú, akit tíz hónapon át csak napi egy órában látogathattak a szülei. Bár a magyar jogszabályok szerint minden kórház 24 órás szülői jelenlétet köteles biztosítani a kórházban ápolt gyerekek számára, mégis időről időre hallunk olyan esetekről, ahol a szülőket akadályozzák abban, hogy beteg gyerekük mellett lehessenek. Az SMA beteg Misi féléves kora óta egy kórteremben élt, szülei és nagyszülei 5-6 éves koráig szabadon látogathatták. Ekkor a kórház választás elé állította a hozzátartozókat: vagy egyikük feladja az életét és beköltözik a kisfiú mellé a kórházba, vagy napi egy órát biztosítanak a látogatásra, de csak egyiküknek. A szülők perre vitték az ügyet, de a döntés a kisfiú már nem érhette meg, Misi nyolcéves korában elhunyt. Az Uniszexben Zeller Juditot, a TASZ munkatársát kérdeztük.