Uniszex

Az Gedő Ágnes szakpszichológussal életközepi válságok hátteréről beszélget Kárpáti Iván és Kerekes Bori, majd érkezik Trádler Henrietta társadalomtörténész, akivel a történelem peremére szorult, egykor mégis a mindennapokat meghatározó házi cselédlányok elhallgatott sorsáról beszélgettnek.

Másképp kell-e nevelni egy kislányt mint egy kisfiút? Mikor kell megtanítani egy lányt nemet mondani és határt húzni? És mit válaszoljon a szülő, ha hatéves gyerek direkt kérdést tesz fel a szexről? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk az adás első felében. Az második részben pedig Sinkovics Andi volt a vendégünk, aki gyerekkori és felnőttkori traumái feldolgozásáról, filmes hivatásáról és a kettő találkozásáról mesélt. A filmről többet ITT tudhatnak meg.

A Dumaszínház tagjai, Zabolai Margó és Said Dániel az adásban meséltek arról, hogy lehet úgy működtetni egy kapcsolatot, ha az egyik fél neurodivergens, vagyis az idegrendszere "másképp van behuzalozva," mint az átlagnak. Said adhd-ban és aspergeben érintett, ami a mindennapi teljesítményében akadályozza a reggeli felkeléstől kezdve a napi feladatok elvégzésén át a hangulatáig. És milyen annak, aki egy neurodivergens társat válasz?

Az Európai Unió Bíróságának friss döntése szerint a 2021-ben, a gyermekek védelmére hivatkozva elfogadott magyar törvénymódosítás több ponton is sérti az uniós jogot és az EU alapvető értékeit. De mit jelent ez a gyakorlatban, és milyen hatással van az érintettek mindennapjaira? Az adásban ezekről a kérdésekről beszélgettünk vendégeinkkel: Zsirka Hellával, a Háttér Társaság ügyvivőjével, valamint Polgári Eszterrel, a szervezet jogi programvezetőjével. Szó volt a nem- és névváltoztatás lehetőségeiről, az örökbefogadás jogi és társadalmi helyzetéről, valamint a politikai retorika és a közbeszéd hatásairól is.

Hanyagság, hiányos tájékoztatás, figyelmetlenség, félre kezelés, figyelmen kívül hagyás. És még sorolhatnánk azokat a jelzőket, amikkel a legtöbben találkoztunk már saját vagy hozzátartozónk kórházi kezelése során. Szénás Judit Kata jól ismeri ezeket a foglamakat, úgy gondolja, épp ezek miatt vesztette el édesapját. Judit úgy döntött, perel. Pedig az ő esetük csak egy a sok közül, ő mégsem hagyja annyiban. Hogy ő miért döntött így, és hogy miért törődünk bele legtöbben ugyanilyen vagy még súlyosabb helyzetekbe, ez is kiderült az adásból.

Határok meghúzásának fontossága az intimitásban, szexuális fájdalmak, női szexuális egészség, tudatos menstruációs ciklus, testkép-zavarok, szexualitást övező tévhitek, orgazmus és jó szex. Csak néhány olyan téma, amiről a testsuli nevű hiánypótló oldal beszél. Tabusítás nélkül, még ma is szokatlan természetességgel. Mi merünk ezekről a témákról beszélni? Az adás vendége Jámbor Eszter tabu-kommunikációs szakértő.

"Jellemző a fajtájukra - mondta a doktornő a cigány édesapámnak. Én a WHO egészségügyi egyenlőtlenségek osztályán dolgoztam akkor. Édesapám hívott. A hangjában azzal fojtott aggodalommal, amit egyetlen gyerek sem akar hallani. Anyukámat akut vesegörccsel vitte be a kórházba. Pont abba a kórházba, ahol anno az orvosi egyetemi éveim alatt sok időt töltöttem. Azt mondta, hogy ne haragudjak, de egy óra várakozás és jajgatás után, amikor megkérte az egyik doktornőt, hogy adjanak már legalább egy fájdalomcsillapítót anyukámnak, a doktornő visszakézből annyit válaszolt lekezelő hangon: jellemző a fajtájukra, hogy nem tudnak várni. Ott álltam 1400 kilométerre diplomás cigányként Koppenhágában, miközben a szüleimet éppen diszkriminálták egy egészségügyi intézményben Budapesten. Mennyit ér egy cigány diplomája?" – részlet Varga Detti ENSZ egészségpolitikai szakértő, egészségdiplomata legfrissebb Facebook- posztjából.

Nőként, roma nőként épített karriert, most Brüsszelben dolgozik. Azt mondja, ha itthon marad, nem jutott volna idáig. Az adás vendége Varga Detti.

Két világ, kétféle családi működés – és egy történet, ami segít közelebb kerülni a megértéshez. A mai Uniszex vendége Li Mengyi, aki 9 éves kora óta él Magyarországon. Saját tapasztalatain keresztül mesélt arról, hogyan gondolkodnak családról, szülésről és gyereknevelésről Kínában és Magyarországon. Miért és hogyan telik pihenéssel egy kínai anyának a szülés utáni első hat hét?Miért bízzák sokszor másra a gyerekek nevelését a kínai szülők? Kialakul-e így a kötődés? És hogyan formálják ezek a különbségek egy gyerek jövőjét?

Afréka. Vagyis Dr. Fodor Réka háziorvos nemcsak gyógyít: életeket ment – néha szó szerint az éhhaláltól. Amikor először érkezett Afrikába, nem a betegségek, hanem az éhínség írta át a küldetését, és a tervezett két hétből végül fél év lett Nigériában. Hogyan jut el valaki a gyermekkori álmoktól a veszélyekkel teli missziókig? Mi ad erőt a legnehezebb döntésekhez, amikor egyetlen élet és sok száz másik ember sorsa között kell választani? A mai Uniszex vendége Dr Fodor Réka, aki nemcsak gyógyít, hanem reményt is visz oda, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Szia, te mivel foglalkozol? 

- Újságíró vagyok, és te? 

- Sajnos  IT-s.  És mi a neved? 

- Bori. És neked? 

- Sajnos Józsi. 

Ez a beszélgetés néhány évvel ezelőtt egy szórakozóhelyen zajlott le Kerekes Bori és az azóta csak Sajnos Józsiként emlegetett ismeretlen között. Azóta is ez Bori egyik legkedvesebb ismerkedős szövege. Kárpáti Iván kedvenc története pedig az, amikor 13 éves korában egy táborban tévénézés közben a kiszemelt lány mellé ült, akinek kis baráti rásegítéssel még a vállára is rá merte tenni a kezét. Önöknek mi a legemlékezetesebb ismerkedős történetük? És vajon lehet ismerkedni 50 vagy akár 60 éves kor felett? Erről beszélgettünk az adásban, vendégünk Imre Andrea író, újságíró volt.