Útszélen

A jóléti társadalom problémája a feltétel nélküli alapjövedelem, vagy ellenkezőleg: a jólét kulcsa? És mi legyen például a művészekkel, jó-e az a társadalomnak, ha a kulturális élet szereplői nyomorognak? Hogyan lehet arra nevelni a gyerekeket az iskolában, hogy figyeljenek oda másokra?

Megszólalók:

Frölich Kristóf színész, a Latinovits Színház Budaörs társulati tagja

Marikovszky Andrea képzőművész-tanár, aktivista

Silye Attila, az Expressz zenekar zenésze

Vágó Csaba polgármesteri kabinetvezető, Budaörs

Ercse Kriszta oktatáskutató; a Civil Közoktatási Platform szóvivője

Farkas Gábor, pszicho-pedagógus, szenzoros integrációs terapeuta, családi és iskolai mediátor -Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola

Budapest szégyenpontjának tartották, tartják ma is a Hős utcai lakótelepet. Most megkezdődött a bontás – de mi lesz ott lakó tulajdonosokkal, bérlőkkel és jogcím nélküli lakókkal? Molnár Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület aktivistája mondta el. És még egy lakhatási kérdés: az adatok szerint hangzatos bejelentések ellenére mélyponton van a kormány lakástámogatási politikája. Az adatok mögötti valóságot Lukács György, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa ismertette.

Ismeretlen segítőink – ők a szociális munkások. November 12-én, a szociális munka napján a főváros számos pontján, színházban, templomban és piacon kihelyezett plakátok, fotóalkotások és kortárs szerzők irodalmi művei mutatnak meg egy-egy epizódot a mindennapokban észrevétlen segítő szolgálatból. Az ünnepi megjelenést a Máltai Szeretetszolgálat szervezte. Vendégünk Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője.

1944 őszétől 1945. május 30-ig kb. 25 ezer fogoly szenvedett a romák deportálásának egyik fő központjául szolgáló komáromi Csillagerődben, ahonnan sokakat tovább szállítottak németországi táborokba. A foglyok közül legalább hétezer roma nemzetiségű volt. A kiválogatott romák száma 3-4 ezer főre tehető, közülük 1200-1600 fő halt meg táborban vagy az úton. A deportálások november 4-én kezdődtek, ennek kapcsán beszélgettünk az eseményeket több kötetben is dokumentáló Bársony János jogász-történésszel.

Nagy szükség volna érzékeny, következetes és hozzáértő politikusokra – látszik is hazai közbeszédben és cselekedetben az ordító hiánya. A Közélet Iskolája olyan leendő hallgatókat toboroz, akik hitelesen és elkötelezetten tudják majd építeni a demokratikus és igazságos Magyarországot. Hogyan? A kérdésre Fernengel Ági, a Közélet Iskolája igazgatója válaszolt.

Víz szorongás – százezrek életét teszi tönkre ez az érzés Magyarországon az, hogy nem, vagy csak nehezen jutnak hozzá vízhez. Vagy azért, mert nincs vezetékes víz, és a közkutak csak nehezen megközelíthetőek, vagy azért, mert elavult a hálózat, és egyre több gondot okoz a környezeti változás is. És sokan nem tudják kifizetni a vízszámlát sem. A kutak útján címmel rendezett konferencián foglalták össze az okokat és keresték a megoldásokat.

Akik elmondták álláspontjukat:

Lágler Kristóf, a PAD alapítvány kutatója

Bari Jutka, Zöld Jogi Platform szakértői társaság környezeti és klíma igazságosság szakértője

Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Corvinus Egyetem docense

Papp Gergely, geográfus és kulturális antropológus, a PAD alapítvány kutatója

Magyar- Ábel Ágnes,  a Víz Koalíció aktivistája

Ezrek életét mentheti meg hirtelen szívroham esetén az újraélesztés – és ami a jó hír: nem tehetünk rosszat vele. Szó volt egy konkrét esetről, és arról, hogy hogyan tud szenvedélyé válni az életmentés.

ÉS

Amikor házhoz megy a nagypolitika: hogyan lehetetlenül el HÉV mentén élők élete amiatt, hogy a kormányokat nem érdekli a kötöttpályás közlekedés. Az új generáció olyan vonatokon döcög, amelynek minden egyes szerelvénye jóval idősebb, mint ő maga. És még egy másik rendszerben készítették.

Beszélgetőtársak:

Patak Márta író, műfordító

dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke és kivonuló mentőorvos

Csizek Csaba, aBuckai Szövetség Egyesület elnöke Szigetszentmiklósról