Útszélen

10.692 év. Ennyi időre volna szüksége a legrosszabb állapotban levő vízszolgáltatónak a vezetékek teljes felújítására, ha a mai ütemben haladnak. Az országos átlag amúgy 280 év. Közben rengeteg víz elszivárog, és rengetegen vannak olyanok is, akik nem jutnak hozzá ivóvízhez. A Víz Koalíció éves beszámolóján jártunk.

Akik megszólaltak: 

Litkai Gergely humorista és környezetvédelmi aktivista

Balla Imre, a Víz Koalíció tagja

Arató Gusztávné, Katica, a Roma Női Hálózat munkatársa

Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform szakértői társaság környezeti és klíma igazságosság szakértője

Papp Gergely geográfus, antropológus, , a Pad alapítvány kutatója,

Herczeg Róbert, Tápióbicske polgármestere

Lukács György szociológus, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa

Sándor Kata, a Civil Kollégium Alapítvány kommunikációs munkatársa

Botipilótának készül, Kecskeméten él.  Édesanyja azt mondja: mindenkinek állja a repülőjegyét az első útra, aki segítette ebben a gyerekét. Botinak nehezebb dolga van, mint a többieknek: ő kisember, azaz törpenövésű. Lenne gyógyszer, ami segítene a növekedésben, de sürgősen kellene, még a kamaszkor előtt. A kezelés Magyarországon engedélyezett, de csak külön kérvényre finanszírozott. Boti szülei évek óta várják a kérvény elbírását, körülbelül húsz sorstárssal együtt.

Beszélgetőtársak: 

Dányi Botond, Boti

Kőházi-Kis Margit, a kecskeméti Szent Imre Általános Iskola tanítója, Boti osztályfőnöke

Borics Bettina, Boti édesanya

Varga Mónika, a Kisemberek Társaságának elnöke, kisnövésű kislányt nevelő édesanya

Dolgozni kell és lehet is – egyszerűnek tűnik, ameddig meg nem bonyolítják. A fogyatékkal élő, vagy más gonddal küzdő emberek számára sokszor ez megvalósíthatatlan. Pedig – mondják – ők is adófizető állampolgárokká tudnának válni. Mit dolgozhatnak a vakok és látássérültek, és mihez nem kapnak támogatást?

ÉS:

Autisták számára is lehet munkahelyet teremteni, egy gyógypedagógus édesanya saját fiával együtt tíz autizmussal élő fiatalnak hozott létre szociális farmot.

Vendégek:

Csenkiné Hajdú Erika

Tillmann Zsolt szociális munkás, szociálpolitikus

Joszt László rehabilitációs tanár, szociális munkás, mindketten a Vakok Állami Intézetének munkatársai

Göblyösné László Éva gyógypedagógus, autista gyereketnevelő szülő

Magyarországon az európai adatokhoz képest is egyre több gyerek hagyja el idő előtt az iskolapadot. A szegényebb környezetben felnövőknek alig van esélyük a továbbtanulásra. Holott szakemberek vannak, már az is nagy segítség volna, ha az állam nem szólna bele az oktatásba – mondja Dr. Gyarmathy Éva lélektani szakíró, pszichológus Apor Vilmos főiskola oktatója.

ÉS:

Visszatérő témánk: mit és hol dolgozhatnak a vakok és gyengénlátók? Ezúttal Nyikes Fatime, az Új Látásmód – Budakörnyéki Látássérültek Egyesületének elnökének beszámolóját hallják.

Még csak ráncfelvarrásnak sem nevezhető, ami az elmúlt tizenöt évben a romák oktatási integrációja érdekében történt. Sok gyerek már nem csak az iskolában, hanem az oviban sem találkozhat többségi kortársával, és iskolába menet sok helyen szinte automatikusan megkapják a sajátos nevelési igényről szóló kódot. Ami inkább a hátrányokról szól, mint az igényeknek szóló nevelésről. Ezek a gyerekek maradnak a szegregált oktatásban, és az alacsonyabb szintű oktatásban. Mindösszesen annyi történt, hogy az egykori kisegítő iskolák hangzatosabb nevet kaptak. A megoldást a problémára az Együttnevelés Szövetség keresi.

Vendégeim:

Gyáni Gabriella civil aktivista, tanító,szociális munkás Kalocsáról

Rézműves Szilvia, a Polgár Alapítvány és az Együttnevelés Szövetség szakmai vezetője

Márcsak azért is érdemes volna a vakoknak munkát adni, mert akkor aófizetőkké válnának – mondja keserűen Csenkiné Hajdú Erika, akinek több mint száz álláskereső levelét utasították el. Holott van szakmája és szívesen tanulna újat is.

ÉS:

A családvédelem változatlanul csak akkor szempont a bíróságokon, ha a kormány által preferált családtípusról van szó. A kétgyerekes Pál Marci, a Szivárványcsaládokért Alapítvány  képviselője azt meséli el: miért utasította el a Kúria egy újabb, az örökbefogadással kapcsolatos keresetüket.

Makói gyerekek, akik édesanyjuk halála után a végakarat ellenére sem maradhatnak a nagyszüleiknél – az elhelyezési csatározás miatt egymástól is elszakították a testvéreket.

És:

Kárpátaljai menekült gyerekek, akik utcára kerültek amiatt, hogy nem konkrétan harci övezetből érkeztek. Mi történik velük?

Vendégek:

Laurencsik János, a makói gyerekek nagyapja, és az őket segítő Leitner Szilárd Makóról, valamint a menekültek jogi képviseletét ellátó Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki bizottság jogásza.

Most Alkotmánybírósági beadvány született – kérdés, hogy a több mint egy évtizede folyó jogfosztottság ad-e valamilyen reményt.

És:

Az energiaszegénység egyik lehetséges megoldása volna, ha minél többek hozzá jutnának a megújuló energiaforrásokhoz – például a nap-, vagy a szélenergiához. A kormány igyekszik botot dugni a küllők közé, akkor, ha valaki olcsóbban tudna áramot termelni, vagy fogyasztani.

Vendégek:

Orosvári Zsolt és Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke

Két, hét-nyolc év körüli fiú, magyar népviseletet idéző ruhában, honvédségire hasonlító katonai sapkában Auschwitz kapujában. Kik lehetnek ők, hogyan emlékszünk rájuk? Szó volt arról is: hogy van az, hogy a magyar köztársasági elnök ott van a koncentrációs tábor felszabadítása 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen – és közben az antiszemita bűnökért elítélt Wass Albert szövegeit posztolja.

Beszélgetőtársak:

Gidó Attila történész, egyetemi oktató, a romániai kisebbségkutató intézet Kolozsvárott működő intézményének munkatársa

Eckstein-Kovács Péter Kolozsvárról, ő jogász, volt kisebbségügyi miniszter.