Útszélen

Fontos célok, amelyekre alig találni támogatást: lakhatásiválság, akadálymentesítés, közösségi ellátások, párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és támogatása, fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek részére biztosított támogatott lakhatás, szolgáltatás fejlesztése – ezekre írt ki pályázatot Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Fővárosi Szociális Közalapítvány. Kik és mivel nyertek, és mi lesz a pályázat jövője?

Vendégek:

Simonics Benjámin, a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány projektmenedzsere

Misetics Bálint, a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumi elnöke

Büttl Ferenc, a Fővárosi Szociális Közalapítvány ügyvezetője

Egy hétköznapi hős a főszereplő, aki 23 éve küzd azért, hogy a HIV ne stigma legyen. És azért, hogy aki elkapja vírust, annak ne rettegés legyen az élete, tehát lényegében egy szabadabb Magyarországért. Munkáját most a TASZ Szabad-díjával ismerték el. Liebermann Márta HIV-aktivista, a Retropajzs Egyesület alapítója volt a vendégünk.

A munkát egyre inkább a gépek, előbb-utóbb a mesterséges intelligencia végzi el, de mi lesz az emberrel, hogyan fog megélni? A feltétel nélküli alapjövedelemről, azaz a mindenkinek járó, szerény megélhetést biztosító rendszeres összeg bevezetéséről a világ számos országában gondolkodnak. Nálunk is. A műsor vendége Szentpéteri Györgyi, az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület elnöknője.

Belgiumból és Spanyolországból érkezetek értelmi fogyatékos emberek és önkéntes segítőik Pécsre, hogy megmutassák: nekik is van mondanivalójuk és szükségük élményekre. Holott itt egyre inkább törekszik arra a hatalom, hogy láthatatlanná tegye őket.

ÉS:

Ki a halálsorról – ezzel a mottóval indul egyedülálló per Magyarországon. Egy rokkant ellátásban részesülő állampolgár próbálja meg kikényszeríteni azt az államból, hogy az éhhalálhoz is kevés járandósága helyett biztosítsák számára a létminimumot. Vagyis az alkotmányos jogát.

Vendégek:

Magda Fruzsina, a Fogd a Kezem Alapítvány programkoordinátora

Orosvári Zsolt

Szepesházi Péter ügyvéd

Monostori Róbert ügyvéd

A 2023. június 15-ei adás ismétlése:

Napi 24 órás küzdelem azoknak a szülőknek, szinte kizárólag anyáknak az élete, akik fogyatékos gyerekeiket, majd felnőtt lányaikat-fiaikat gondozzák. És folyamatos rettegés is életük, például attól, hogy mi lesz a gyerekkel – aki például a most hallható esetben negyven éves elmúlt – ha a szülő megbetegszik vagy meghal. Elvileg és boldogabb országokban a gyakorlatban is van kidolgozott rendszerarra, hogy a fogyatékkal élők és szüleik méltó életet élhessenek ezen a borzalmasan nehezített pályán. Ehhez az kellene, hogy az állam betartsa saját törvényeit, arra használja az e célra az Uniótól kapott pénzt, amire való, a bíróság ne a politika szolgájaként működjék és hogy a kormánypárti többség „gondoskodása” ne abban merüljön ki, hogy szájkosarat ad az érintettekre és képviselőikre.

Megszólalók:

Schilling Magdolna, a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány elnöke, súlyosan fogyatékos fiát nevelő szülő

Boros Ilona, a TASZ egyenlőség projektjének vezetője

A XIX.században sokan közülük még rabszolgák voltak, felszabadulásuk után vették a nyakukba a világot. A romániai romák egy részéről van, az Erdélyben élők sorsa nem ez volt ugyan, de a kirekesztettséggel ők is naponta találkoznak. Egy csíksomlyói roma telepen történt tűzvész utóélete, a kisebbségi viszonyok bonyolult rendszere és a Magyarországról érkező gyűlöletexport romboló hatása.

Vendég:

Fosztó László szociál antropológus, a romániai Kisebbségtudományi Intézet Kolozsvárott működő intézményének kutatója

Bevonulás fehér lovon, ünneplés és elnyomott félelmek – 1940 augusztus 30-án csatolták Észak-Erdélyt Magyarországhoz. A csaknem két és félmillió lakos több mint fele volt magyar, köztük voltak a többnyire magyar anyanyelvű zsidók is. Akiknek egy része örömmel fogadta Horthy katonáit, és igyekeztek elvonatkoztatni maguktól azt a tényt, hogy egyúttal bizony a magyarországi zsidótörvények is életbe léptek.

vendégem:

Gidó

Attila történész, egyetemi oktató, a romániai kisebbségkutató intézet Kolozsvárott működő intézményének munkatársa

Egy szeméttelep, amelyen ezrek élnek állandó életveszélyben és kilátástalan jövőképpel. Ez a Kolozsvár melletti Patarét, a város szégyenfoltja, Európa legnagyobb szemétdombra telepített roma gettója. Azonban úgy tűnik a kultúra erejével mégiscsak lehet némi reményt adni. A helyiek rádiót működtetnek, kulturális fesztivált rendeznek, és néha kibontakoznak megoldási tervek is.

Beszélgetőtárs:

Szakáts István, a város polgára, az AltArt Alapítvány elnöke