Útszélen

Válogatás az elmúlt félév adásaiból:

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza a Nőjogi Perselyről beszélt, ennek lényege, hogy erőszak áldozatává vált nőket, egymástól elszakított családokat segítenek a tartalmából. Majd Balogh Robert író, költő, újságíró egy pécsi színház megmentési kísérletéről számolt be.

Napi 24 órás küzdelem azoknak a szülőknek, szinte kizárólag anyáknak az élete, akik fogyatékos gyerekeiket, majd felnőtt lányaikat-fiaikat gondozzák. És folyamatos rettegés is életük, például attól, hogy mi lesz a gyerekkel – aki például a most hallható esetben negyven éves elmúlt – ha a szülő megbetegszik vagy meghal. Elvileg és boldogabb országokban a gyakorlatban is van kidolgozott rendszerarra, hogy a fogyatékkal élők és szüleik méltó életet élhessenek ezen a borzalmasan nehezített pályán. Ehhez az kellene, hogy az állam betartsa saját törvényeit, arra használja az e célra az Uniótól kapott pénzt, amire való, a bíróság ne a politika szolgájaként működjék és hogy a kormánypárti többség „gondoskodása” ne abban merüljön ki, hogy szájkosarat ad az érintettekre és képviselőikre.

Megszólalók:

Schilling Magdolna, a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány elnöke, súlyosan fogyatékos fiát nevelő szülő

Boros Ilona, a TASZ egyenlőség projektjének vezetője

Van két diplomája, számos szakmája, nyelvtudása, angliai szakképesítése, két verseskötete – az egyik már húsz éves korában megjelent. Tóth Olivér sokáig mégsem kellett egy munkaadónak sem, mert, ahogy ő mondja, barna a bőre. Persze ez csak itthon jelentett akadályt, Angliában két kézzel kapkodtak érte, de nyolc év után hazajött, hogy megtalálja álmai melóját: állami gondozott gyerekekkel foglalkozik. És hamarosan jön a következő könyve.

Gondolatok a focihuligánok hősiességéről, a feldúlt városról és az abban csöndben megbúvó hajléktalanokról egy csaknem háborús hangulatot gerjesztő kupadöntő idején.

ÉS:

Mit tehetünk az ott felejtett emberekért, és milyen az, amikor egy falunak van egy, vagy több Bélája. Akikért tenni is lehet valamit.

Megszólalók:

Csordás Anett, a Civil Kollégium Alapítvány

Molnár Róbert Kübekháza polgármestere

Lufi, fagyi, móka és mulatság – ezek a Gyermeknap tipikus kellékei. Vannak azonban gyerekek, akiknek a harcoló édesapjukra vagy arra kell gondolniuk ezen a napon is, hogy nincsenek itt barátaik, nem tudnak még rendesen magyarul, és egyébként sem heverték ki méga menekülés okozta traumákat. Róluk volt most szó.

Megszólaló:

Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója

A szovjet Ogyesszától az ukrán Odesszáig – Hetényi Zsuzsai rodalomtörténész arról a kalandos útról mesélt, hogy hogyan jutott el a szovjet úttörő tábortól a Keleti, illetve a Nyugati pályaudvarig, hogy a háború elől menekülőknek segítsen.

ÉS:

Modern barkácsolás – robotika szakkör Gyulajon, roma gyerekeknek. Pecz István anyaga. 

Megszólalók:

Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész

Orsós Csaba és Orsós Edina diákok 

Lacza Zoltánné, Ildikó, a gyulaji Galló József Általános Iskola igazgatója

Szarka Eszter, a Robotika szakkör szakmai vezetője

Czirják László, a Máltai Lovagrend tagja

Békéssy László adományozó

Bátorkodás, lovaglás, íjászat, evezés, rejtett erők. Olyan gyerekek próbálgatják itt a határaikat, akik valamilyen súlyos, például daganatos vagy immunbetegségben, cukorbetegségben szenvednek, szervátültetettek és sorolhatnánk a kihívásokat. Helyszíni beszámoló a Bátor Táborból.

Megszólalók:

Zsebi Kolos, Zsebi Soma, Zsebi Emma, Kiss Éva, édesanyjuk, Zsebi Attila, édesapjuk

Kocsis Dorka pszichológus

Knecht Tamás, a Bátor Tábor ügyvezető igazgatója

Karanyitz Emma táborozó

Muth Szonja és Szabó Csabi önkéntesek

Heim Lívia és fia, Szőts Martin

Szécsényi Erzsébet, Böbe, önkéntes, a Bátor Tábor volt munkatársa