Útszélen

Mi köze Albert Einsteinnek egy érdi futóversenyhez? Miért kell éppen 3,14 kilométert, vagy a kisebbeknek 314 métert futni? Hogyan figyelünk fel az autizmus-spektrum zavarral élő barátaink tehetségére? Egy érdi futóverseny, ahol mindenre magyarázatot találunk. Hogy kiknek a segítségével?

KissZ. Adrienn, író, pedagógus

NovicsJudit, a Szikra Tehetséggondozó Egyesület gyógypedagógusa

LukácsiTamás, az Athlétisz Sérült Sportolók Alapítvány kuratóriumi elnöke

MarkótRichárd, a szolnoki Pixel Colony e-kultúra közösség egyik alapítója

VidaGyörgy, az Emlékgyár Egyesület egyik elnöke

Berta-BenyusAnita Szikra nagykövet, az atipikus fejlődés szakembere

ZádoriHenrietta, a Szikra Tehetséggondozó Egyesület elnöke

Ki mért hagyta ott az iskolát és a hivatását? Felmondott pedagógusok gyűjtik össze azokat a történeteket, amelyből akár mindent megtanulhatnának a politikusok.

ÉS:

Vizesvödrök a Hősök terén – bárki kipróbálhatja, hogy milyen százötven méterről cipelni a vizet, naponta sokszor. Nagyon sokan élnek így, néhányan el is mesélik.

Megszólalók:

Tóth László, Kovács Éva és Sikoparija Lujza tanárok

Ficzu Imréné, Terike, tornanádaskai lakos

Kiss Anikó képzőművész, a Szociális Csomagküldő Mozgalom, azaz a SzoCsoMa megalapítója

Egy csokor tulipán helyett egy jobb ötlet – a Nőjogi Persely. Erőszak áldozatává vált nőket, egymástól elszakított családokat segítenek a tartalmából.

ÉS:

Képzeljük el, hogy nem mehetünk többé a Margitszigetre, mert beépítették és kisajátították az oligarchák. Valami ilyesmi történik most Balatonaligán, azon a településen, amelyet már Rákosi és Kádár is kisajátított anno.

Megszólalók:

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza

Bukovszky András, az Aligai Fürdőegyesület elnökhelyettese

Háromszáz ukrajnai menekült, köztük száz gyerek lakhatásáról gondoskodott az elmúlt egy évben az Utcáról Lakásba! Egyesület – gördülékenyebb lett-e az ügyintézés, mennyire fogyatkozott meg a lakosság szolidaritása?

És:

Tervezett akkumulátorgyárak tucatjai tartanak rettegésben számos települést, és ami még ennél is félelmetesebb, az a tájékoztatás teljes hiánya. Hogyan élik meg mindezt a helyiek?

Megszólalók:

Krivácsy Balázs, az Utcáról Lakásba! Egyesület menekültügyi programjának koordinátora

Kozma Éva mérnök, a mikepércsi anyák egyike

Varga Nóra fóti független önkormányzati képviselő

Egyéhező, beteg költő Miskolcon – hogyan becsüljük meg a roma művészeket?

És:

A roma gyilkosságok évfordulójának emléknapja február 23-a. Mit tanult a roma és a többségi társadalom az elmúlt másfél évtizedből? Mi az oka annak, hogy a kisebbségi önkormányzatiság szinte rendszerszinten összekötődik a korrupcióval?

Vendégek:

Horváth Gyula költő

Horváth Gyuláné Mónika

Pém Mihályné Gabriella önkéntes szociális munkás

Hídvégi B. Attila, a romnet.hu főszerkesztője

Ukrajnai menekült gyerekek, akiket magyar iskolapadba ültettek anélkül, hogy bármilyen segítséget kapnának - legjobb esetben is csak elüldögélnek vagy rosszalkodnak. És a tanárok munkáját is ellehetetlenítik. Sajátos nevelési igényű gyerekek, akik egy kis segítséggel simán be tudnának illeszkedni az iskolába – de ezt nem kapják meg. Vagy aziskola éppen elhajtja a tapasztalati szakértőket. Mi a megoldás?

Akik elmondják javaslataikat:

Szécsi Magdolna szociális munkás

Gömbösné Hideg Viktória autista gyerekét nevelő anya,civil aktivista

Csordás Anett, a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője

Váradi Balázs, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársa

Roma, menekült és sajátos nevelési igényű gyerekek – ők rendszerint jóval kevesebb figyelmet kapnak, mint egy átlagos gyerek. Így kevesebb esélyt is. Pedig volna viszonylag egyszerű megoldás is, csak az akarat hibádzik hozzá.

ÉS

Borsodban már az uzsorások is éheznek, és van ahol az a divat, hogy egyszerűen nem adnak fizetést a munkahelyen. Már pedig segítség nélkül reménytelen az egyenlőtlenség elleni küzdelem – még akkor is, ha valaki kétségbeesésében zsoltárokat énekel.

Megszólalók:

Csordás Anett a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője

Pém Mihályné, Gabriella, önkéntes szociális munkás

Meseország mégsem mindenkié – legalábbis egy litván bizottság vélte úgy a magyar példán felbuzdulva, hogy inkább elzárná a gyerekeket például a melegekről való ismeretektől. Hibásan – így döntött az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája. De mi történt a magyar gyakorlatban, amióta a kormány pellengérre állította a szexuális kisebbségeket?

Vendég:

Polgári Eszter, a Háttér társaság jogi munkatársa