Útszélen

Kárpátaljai és józsefvárosi roma, afgán, vietnámi, és még ki tudja, honnan jövő nehéz sorsú gyerekek második otthona a Taléta. A névnek több megfejtése is van, az egyik: találkozás az életért. Az orosz-ukrán háború kitörése után, kezdetben menekülteknek alapított tanodáról van szó, ahol nemcsak az egyre több iskolai sikerrel büszkélkedő gyerekekkel, hanem családjaikkal is törődnek.

Megszólalók:

Moldován Szilvia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója és a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház társalapítója

Zolika, és édesanyja, Gábor Anita

Kacsó Tímea, Makai Nikoletta és Mága Mátyás mentorok

Pletser Ágnes tapasztalati szakértő, a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház tásalapítója

Fahéj Kutyát arra képezték ki, hogy társa legyen Samunak, akinek az emberekkel nehezebben megy a kommunikáció. Fahéj labrador, Samu autista. A kutyák nem csak a vakok és gyengén látók segítői, hanem sajátos nevelési igényű gyerekek, pszichiátriai betegek, mozgássérültek, öregek társai is lehetnek. Ha arra tanítják őket.

Vendégeim: Kozák Erika, Samu édesanyja, Korsós Mónika Bajáról,a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány vezető kiképzője és dr. Juharos Ágota, szakmája szerint radiológus, a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány titkára, ennek eszmei szerzője és alapítója.

Mi alakulhat ki abból, ha őrségi gyerekek segítenek létrehozni egy helyi gyümölcsöket megőrző génbankot? És ha pszichiátriai betegek segítenek megőrizni egy park növény- és állatvilágát? Miben segítettek a civilek a 4-es metró akadálymentesítésében, és jobb lesz-e a közlekedés, ha mindannyian hozzászólunk a problémákhoz? Azaz: hogyan lehet és kell a tudományos kutatásba bevonni a közösséget?

Akik megosztják gondolataikat: Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke, Le Marietta XII. kerületi polgármesteri tanácsadó, Molnár Zóra szociálpszichológus, a Közélet Iskolája munkatársa és kutatója és Pataki György egyetemi docens, ökológiai közgazdász.

Nincs olyan gyerek, legalábbis a felsősök közül, akinek ne lenne diszkriminációs tapasztalata – mondja Horváth Csenge, a Láthatatlan Tanoda szakmai vezetője. Aki munkatársaival együtt azért dolgozik, hogy minél jobb iskolákba kerüljenek a sok hátránnyal küzdő józsefvárosi gyerekek, akinek útját kísérik óvodától egyetemig.

Minden, amit tudni akartak a beás cigányokról, de sohasem akadt olyan szakember, akitől megkérdezhették volna. Kérdéseink: kik ők, milyen nyelven beszélnek, honnan jöttek, és hol keresendők az erős, jól képzett roma értelmiségi réteg kialakulásának lehetőségei? Aki válaszol: dr. Orsós Anna nyelvész, egyetemi tanár.

Így vagy úgy, kis túlzással csaknem minden második ember érintett lehet a bedőlt devizahitelek évtizedes történetében. A kozármislenyi Kisgyörgy Sándor mindenét elveszítette, ráadásul úgy – erősíti meg Pálfi Eszter jogvédő is – hogy megszámlálhatatlan jogsértés után lakoltatták ki. Az ügy mögött ismételten felsejlik a bankok, bírák, közjegyzők, végrehajtók összejátszása. Mikor lesz ennek vége? A választ szereplőink is a strasbourgi bíróságtól remélik.