Háború a szomszédban, világjárvány, ami évekre maszkok és négy falak közé zárt minket, közösségi média,

ahol lassan már semmi sem az, aminek látszik - valóban nehezebb ma fiatalnak lenni, mint régen, vagy úgy egyáltalán, valaha? Kik kérnek segítséget, kiknek szólnak a telefonos segélyvonalak? Miért van szükség egy tini-specifikus platformra, és vajon miért érkezik több kérdés fiúktól?

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével a segélyhívásokról, a magyar tinik mentális egészségéről és az online világ kihívásairól beszéltünk, de ebben a podcast epizódban Csekeő Borbála olyan gyakorlati kérdésekre is válaszol, mint hogy kik ülnek a drót másik oldalán, hogyan változott a Kék Vonal az elmúlt évtizedekben, és hogyan tartja karban a mentális egészségét az, aki mások segítésére vállalkozik.

Mennyire van tőkéje, igénye a magyaroknak az egészséges reggelire? Miben mérhető a siker, mennyire fenntartható és mennyire fair? Hogyan kezdődött a Hester’s Life márka, és hogyan lett igényből üzleti modell? És egyáltalán, mi az a manapság olyan nagyon népszerű granola, és miért jó, hogy van?

Porkoláb Eszter dietetikussal, a Hester’s Life márka egyik alapítójával reggelizésről, egészséges táplálkozásról, fenntarthatóságról, közösségi médiáról és influenszerekről, üzleti modellekről és gyártásról is beszéltünk.

Amikor három éve belevágtunk a Vénusz Projekt podcastba, olyan nőket akartunk bemutatni, akiket érdekesnek tartunk. Ez a három év alatt azonban rájöttünk: minden nő az, és ezer epizód sem lenne elég, hogy bemutassuk mindannyiukat. Ezért idén nőnapon arra kértünk titeket, hogy mutassátok be ti magatokat, mondjátok el, miért vagytok értékes, különleges és elsősorban érdekes nők.

A nőnapi epizódban ezeket a hangfelvételeket gyűjtöttük össze. Köszönjük, hogy vagytok, hogy hallgattok és követtek minket. Boldog nőnapot és jó hallgatást!

Temesvári Orsi 2018-ban, egy baleset következtében került kerekesszékbe. Azóta blogján, közösségi médián és két TED beszédében is nyíltan mesélt a traumáról és annak feldolgozásáról, az ambícióiról, a nehézségeiről, a szexualitásról, szuicid gondolatokról és az élet örömeiről is.

Ebben a Vénusz Projekt epizódban a humorról, a testképről, a közösségről, nőiességről, őszinteségről és felelősségről is beszéltünk vele.

A balesetre, annak közvetlen hatására illetve az azt követő gyógyulási időszakra nem tértünk ki részletesen, ezekről Orsi közösségi média profiljain, blogján, illetve két TED beszédében olvashattok, hallhattok:

https://gerincvelo.wordpress.com/author/orsitemesvari/

https://www.instagram.com/orsi_temesvari/

https://www.youtube.com/watch?v=ZhFU2jixmN8

https://www.youtube.com/watch?v=6EONMivQcgg

A MatyóDesign termékeket hagyományos matyó kézművesek varrják, hímzik Tardon - az egyik magyar faluban abból a kevésből, ahol még tetten érhető a matyó népi kultúra - mégis főként a nagyvárosi, dizájner termékeket kereső közönségnek készülő ruhákról beszélünk.

A legújabb Vénusz Projekt epizódban Váczi Rozival, a márka alapítójával nem csak vállalkozásról, városról és vidékről, fenntarthatóságról és társadalmi szerepvállalásról beszélgettünk, hanem arról is: mit jelent az, hogy autentikus; hol húzódik a kulturális kisajátítás határa; mit örökíthetünk át a népi kultúrából a kapitalizmustól átszőtt városi életünkbe; mit érdemes inkább elhagynunk; és hol ér össze a feminizmus, az emberi jogok, a kultúra és a divatipar.

Gyenesei Leila többszörös világ- és európabajnok öttusázóból lett sportriporter és műsorvezető, aki mindig is őszintén beszélt mind az élsport, mind a média nehézségeiről és szépségeiről is. A Vénusz Projekt adásában egyebek mellett mesélt arról, milyen volt otthagyni az élsportot, milyen szerepet játszik ma is az életében. De beszéltünk Origo címlapokról, a női sportolók és a képernyőn szereplők testének tárgyiasításáról, online bullyingról, gyerekvállalásról, optimizmusról és testképről is.

Kemény Zsófiról először a slam poetry, a zene, majd a költészet kapcsán hallhattunk, mostanában regényeket és forgatókönyveket ír, de ahogy sokunknak, kábé ezer terve van még, amiket egy élet alatt, de leginkább most rögtön szeretne véghezvinni. A nemzetközi média és közösségi média mostanság amúgy is a “nepo baby” kifejezéstől hangos, a magyar irodalomban pedig Zsófi József Attila-díjas költő lányaként igenis “nepo baby”-nek számít. Ebben a Vénusz Projekt epizódban beszélünk a gátlásokról, kényszerekről és mérgező produktivitásról, egyszóval azokról a dolgokról, amiket egy irodalmi családban az előnyökön túl az ember magára szedhet és szed is; de szó esik feminizmusról, “nőies és férfias” műfajokról és kaméleon-szerepekről, öntárgyiasításról, prekoncepciókról, társadalmi elvásárokról, és Zsófi legújabb kötetéről, az Aranykor fénykoráról is.

Mi a “heroin sikk” vagy a “male gaze”, és mi a szépség mítosza? Hol érhetjük tetten ezeket a popkultúrában, vagy akár csak a mindennapjainkban? Mikor és miért válhatott kapitalista termékké a test, és hogyan használja ki a divatipar, hogy a nőkre vonatkozó elvárásokat egy “fém bábuba” próbálja szuszakolni a társadalom? Hogyan lehet feministának lenni (ön)megbélyegzés nélkül, és van-e kilépés az ördögi körből? Vagyis: ördögi ez egyáltalán?

Ebben az epizódban Bonifert Ritával beszélgettünk, aki az ELTE TÁTK Szociológia szakán szerzett alapszakos diplomát, tavaly a Fordulat folyóiratban jelent meg tanulmánya a magyar divatiparról, azóta pedig olyan témákban ír cikkeket vagy posztol a közösségi médián Köldöknő néven, mint a populáris feminizmus vagy a feminista irodalom.

Mi az a BDSM? És mit tesz vagy nem tesz a BDSM-közösség vagy szubkultúra - már ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni Magyarországon? Hogyan jellennek meg, tűnnek el, alakulnak át ebben a közegben a nemi szerepek, a tabuk, az emberekhez és a testhez való viszony, és az, hogy mit gondolunk az olyan dolgokról, mint a szex, az intimitás, a vágyak vagy a szégyen kultúrája? Lehet a BDSM-et forradalomnak nevezni, vagy ezzel veszélybe kerül a közösség tagjainak biztonsága, privát szférája?

Ebben a Vénusz Projekt epizódban Tóth Eszterrel beszélgettünk, aki a beszélgetés pillanatában maga is tagja a hazai BDSM-közösségnek, Instagram oldalán tartalomgyártóként rendszeresen posztol olyan témákról, mint a szex, a test és a feminizmus.

Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin fiatal nő, akit a média gyakran kritizál például a szórakozása, az öltözködése miatt. De valóban nehezebb a nyilvánosság előtt a nőknek a politikában, a diplomáciában és azon túl? Breuer Klára idéntől Finnország első magyar női nagykövete. A pályán 1991 óta van, de már a rendszerváltás előtt is szerzett tapasztalatot a diplomáciában. Klárával többek között arról is beszélgettünk, miért van az, hogy a diplomáciában még mindig kisebbségben vannak a nők; és hogyan tud valódi változást elérni, véleményt formálni az, aki egy ország aktuális és mindenkori kormányát képviseli. Megkérdeztük, mit tanulhatunk mi a finnektől - ahol jelentősen több a nő ezen a két területen - és milyen történeti, kulturális okai lehetnek annak, hogy progresszívabbnak, innovatívabbnak, nyitottabbnak gondoljuk őket.