Veol.hu

1986 óta él Magyarországon; idegenvezetőként turistacsoportokat fogad, magyar, orosz és ukrán nyelven mutatja be a nevezetes helyeket, látványosságokat. 9 évig volt a Veszprémi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke; 2015-től a veszprémi székhelyű Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesület elnöke a műsor vendége, Zakar Irina - idén Pro Civitate díjat adományozott a veszprémi önkormányzat a város életében kiemelkedő tevékenységet végző, az önkéntesség elvén szerveződő civil szervezet munkájának elismeréseként.

Zakar Irina beszél róla, hogyan került Veszprémbe, ahol a Veszprémi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként hamarosan belevetette magát az ukrán nemzetiségi ügyek képviseletébe; mesél a nagy sikerű rendezvényekről, a meghívott világhírű művészeti együttesekről, az összefogás erejéről, majd milyen munkát végzett mint a veszprémi székhelyű Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesület elnöke. Hallhat róla, hogy az orosz-ukrán háború kitörésével a Dnipro szerepe is más lett – ekkor a kultúra ápolása mellett már felvállalta a szervezet a menekültek fogadását, segítését, valamint kárpátaljai árvaházak támogatását.

Költő-író-képzőművész, a meggyőződésében, a tisztességességbe, a művészet erejébe vetett hitében megingathatatlan; Veszprém szellemi értékeinek létrehozásáért és megőrzéséért, valamint a város hírnevének öregbítése érdekében végzett példamutató munkája elismeréseként idén Gizella-díjat kapott a műsor vendége, Fenyvesi Ottó.

A beszélgetés során kiderül: Fenyvesi Ottó iskoláit Bácstopolyán végezte, egyetemi magyar nyelv és irodalom tanulmányait az Újvidéki Egyetem Bölcsészkaron folytatta. Tagja volt a nevezetes újvidéki Új Symposion irodalmi-művészeti folyóirat szerkesztőségének; az Újvidéki Rádió irodalmi műsorainak szerkesztőjeként dolgozott, rockzenei műsorokat vezetett. A délszláv háború idején, 1991 novemberében települt át Magyarországra, Veszprémbe. Hallhat róla, hogyan alakult költői munkássága; milyen előzményei voltak a versei mellett ugyancsak híressé vált kollázsai kidolgozásának, de arról is, még most is hozza-e szerinte a rock zene azt a hatását az aktuális fiatalságnak, mint annak idején.

38 éve tanít a veszprémi Deák Ferenc Általános Iskolában; mindig is szívügyének tekintette Veszprém helytörténetének megismertetését és népszerűsítését, de dolgozott a veszprémi 4. számú választókerület önkormányzati képviselőjeként is; Veszprém szellemi értékeinek létrehozásáért és megőrzéséért, valamint a város hírnevének öregbítése érdekében végzett példamutató munkája elismeréseként idén Gizella-díjat kapott a műsor vendége, Némethné Károlyi Jolán.

A beszélgetés során hallhat róla, hogy Némethné Károlyi Jolán folyamatosan nagy figyelmet fordít arra, hogy tanítványai hazaszerető, a nemzeti értékeket ismerő és tisztelő emberekké váljanak, akik büszkék magyarságukra, de ugyanígy küldetésének tekintette a közösségfejlesztést, a lokálpatrióta nevelést – ennek szellemében szakmai vezetője és társszervezője volt a 2011-ben nagy sikerrel megvalósított Ismerem a városom?! című interaktív helytörténeti vetélkedősorozatnak. Emellett komoly részt vállalt a Határtalanul program helyi szervezésében, megvalósításában, de a tanárnő mesél arról is, hogy melyek azok a legfontosabb eredmények, amiket a veszprémi 4. számú választókerület önkormányzati képviselőjeként ért el.

Nekünk természetes a jégen lenni – fogalmazott a Veol Sportpodcast legfrissebb adásában Patasics Dóra, Rampage Women's Hockey 16 éves hokisa, aki társaival szép eredmény ért el a nemrég véget ért bajnokságban, és részese a női jégkorong veszprémi előretörésének.

Bajnoki címet ünnepelhettek idén a veszprémi női jégkorongozók, akik a Ferencváros csapatánál bizonyultak jobbnak az U25B magyar bajnoki fináléban.

A párharc a veszprémi jégcsarnokban dőlt el. Az összecsapás fantasztikus hangulatban zajlott, sokan szurkoltak a hazaiaknak, akiknek a soraiban a veszprémiek mellett székesfehérvári, győri és ajkai játékosok is szerepeltek. A csapatot Pataki Nándor István és Pukli Máté irányította. Az aranyérmeket és a kupát Sipos Levente, a Magyar Jégkorong Szövetség főtitkára adta át a hölgyeknek.

A stúdióban Pataki Nándor István edző mellett Patasics Dóra és Keresztény Nóra játékosok voltak a vendégeink.

Faipari technikus és gépészmérnök, de a malmok világában érzi magát a legjobban a műsor vendége, Tamás Péter, aki interaktív látogatóközpontot rendezett be veszprémi malmában.

A beszélgetésben szó lesz arról, hogy főként műemlék jellegű gépek, eszközök beszerzésével és felújításával foglalkozik, és különösen a malmok állnak közel Tamás Péterhez. Már az ország több településén is végzett sikeresen malom- és gépfelújításokat, és rendezett be ipartörténeti kiállításokat, de Veszprémben saját malmot vásárolt, amely javában működik.

Hallhat róla, hogy Péter látogatóközpontnak alakította ki a Fenyves utca 65. szám alatti malomépületet, ahol Veszprém egyetlen épségben megmaradt, működőképes vízimalmában interaktív malomtörténeti kiállításukon idegenvezetéssel megtekinthető a malom teljes szerkezete, amelyet be is indítanak a látványőrlések alkalmával; de a programok között szerepel kézi malmok és egyéb régi eszközök kipróbálása is.

A Veszprémi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben kezdte gyógypedagógiai pályafutását, majd 12 évig iskolaigazgatóként felelt annak működéséért; innen visszavonulva munkaerőpiaci trénerként és supervisorként folytatta támogató tevékenységét, és ezzel a mai napig foglalkozik a műsor vendége, D. Barabás Éva.

A beszélgetésből kiderül, 2009-ben elnyerte a Kozmutza a Közép-dunántúli Regionális Minőségi Díjat Önkormányzati és intézményi kategóriában. D. Barabás Éva különösen büszke rá, hogy több hazai és európai uniós kiírásban is sikeresen pályázott, megesett, hogy komplett infrastruktúra fejlesztésre is nyert forrást, de emellett ugyancsak támogatott program révén rangos szakmai képzés is megvalósult az intézményben. Hallhat róla, hogy D. Barabás Éva jelenleg önálló szakértőként foglalkozik felnőttképzéssel, mint tréner és supervisor – egyébként intézőbizottsági elnökként kézbe vette a veszprémi húszemeletes ügyeit; nagy terve alapvetően változtatni a toronyházzal kapcsolatos negatív megítélésen.

Ismerhetjük a Veszprém Vármegyei Levéltár igazgatóhelyetteseként, csakúgy, mint a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program projektvezetőjét, programfejlesztési tanácsadóját, de ő a Veszprém Vármegyei Honismereti Egyesület elnöke is; az idei Gizella-napok összművészeti fesztivál központi ünnepségén Veszprém szellemi értékeinek létrehozásáért és megőrzéséért, valamint a város hírnevének öregbítése érdekében végzett kimagasló munkája elismeréseként Gizella-díjat vehetett át a műsor vendége, Márkusné Vörös Hajnalka.

Számos megyei, regionális és nemzetközi kutatásban vesz részt rendszeresen, községi monográfiák társszerzője, szerkesztője, de mindig kiemelt figyelmet fordított Veszprém szellemi és kulturális értékeinek feltárására és megőrzésére. Márkusné Vörös Hajnalka munkásságát fémjelzi egyebek mellett a Veszprémi Történelmi Szalon, családi fénykép- és emlékanyaggyűjtés, Sétál a család, Malmok a Séden. De talán a nagyközönség számára a leglátványosabb az országosan is egyedülálló és szakmai kitüntetéssel elismert Veszprémi Kaleidoszkóp című könyvsorozata. Ahogy a veol.hu-n olvasható: nagyon sok helyen önkéntesként, máshol kutatóként segít, kezdeményezi a múlt értékeire alapozott előrelépéseket, és mindenkihez van pár kedves szava; gondoldó a mosolya, ritkán utasít vissza kéréseket.

22 évesen költözött Veszprémbe, sokat fáradozott a városi és a régiós fiatalság érdekében, több mint 9 évig volt a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója – a műsor vendége a Gizella-díjas és Pro Meritis arany emlékérmes Bándi László.

A beszélgetésből kiderül, hogy városi KISZ-titkárként a budai Ifipark ötlete nyomán a kezdeményezésében jött létre a királynék városában a legendássá vált szabadtéri zenés szórakozóhely, a Várkert, de hozzá kötődik a balatonfüredi Anna-bál megújítása is. Kulturális, idegenforgalmi, honismereti területen egyaránt maradandót alkotott Bándi László, akit sokan helytörténeti kutatóként ismernek, és nem véletlenül: több publikációt jelentetett meg helyi emlékhelyekről, emlékjelekről, és ő szorgalmazta a veszprémi várkút kitisztását és feltárását. Meggyőződése, hogy egy települést csak úgy lehet szeretni, szülőföldnek és magunkénak érezni, ha ismerjük a történelmét.

Pedagógia-testnevelés, majd magyar-népművelés szakon szerzett diplomát, színész akart lenni, de a veszprémi televíziózás meghonosítása idején vált közismertté a műsor vendége, Bati János, aki a Magyar Televízió munkatársaként is dolgozott.

Bati János felidézi, a szó szoros értelmében hogyan esett be pedagógusként az első órájára az osztályterembe; mi vezetett oda, hogy magánvállalkozásban megalakította a Séd TV-t, majd a Regina Televíziót. Beszél arról, hogy 2009 és 2018 között a Balatonalmádi Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár igazgatójaként számtalan nagy sikerű rendezvényt szervezett, és arról, milyen különbséget jelent ugyanezt Herenden megvalósítani. Összességében elmondható, hogy kitartóan ragaszkodik elképzeléseihez, mindig megharcol az igazáért, munkájában, a szórakoztatásban csak a magas minőséget tartja elfogadhatónak Bati János – akármibe belekap, megvalósítja az ötleteit.

A 2000-es évek elején indította el az Egyesült Államok Külügyminisztériuma az Amerikai Kuckó nevű programsorozatát világszerte. A Kuckók információs és programközpontként működnek – Magyarországon 2004-ben jött létre a pécsi Kuckó, majd rá egy évre a veszprémi indult el másodikként, amelynek igazgatója műsorunk vendége, Falussy Boglárka.

Készségfejlesztő workshopok, angol társalgási klubrendezvények, filmestek, tudományos és angol nyelvi nyári táborok, drámafesztivál, interaktív programok diákoknak angol nyelven, hasznos tudnivalók az amerikai felsőoktatási felvételi folyamatról – Falussy Boglárkától megtudhatja: mindezt a veszprémi Amerikai Kuckó ajánlja, ahol bárki elmélyedhet egy érdekes, távoli, világszerte meghatározó ország kulturális, mindennapi életének, ünnepeinek, szokásainak sajátosságaiban. Az intézmény egyik legnagyobb horderejű vállalkozása a rendes esetben évenként megrendezett Országos Angol Nyelvű Drámafesztivál, amelyet idén már 13. alkalommal május 19. és 21. között az Agóra Veszprém Kulturális Központban rendeznek meg.