Veol.hu

Sikeres helyismereti kutatóként, zenei előadóként, de sokan ismerhetik mint idegenvezetőt, túravezetőt; több helyismereti publikáció írásában, szerkesztésében működött közre, jelentős díjakat nyert népzenei fesztiválokon – sokoldalú tehetség Jákói Bernadett, aki a folyamatos változás, mindig új utak, műfajok kipróbálásának a híve.

Jákói Bernadett több fórumon mutatta be sok más mellett a veszprémi Cserhát városrész, a Csomay strand, a Bagolyvár, és más legendás épületek történetét; a beszélgetés során kiderül, milyen ötlet nyomán valósult meg a Sétál a család Veszprémben című városismereti sétakönyv; és az is, hogyan alakult ki benne az ukrán zene és nyelv szeretete, és milyen út vezetett az idegenvezetésben, a túravezetésben elért sikereihez. Jákói Bernadett példája jól mutatja, hogy ha valakiben megvan a kellő tehetség, elszántság és kitartás, akkor megvalósíthatja gyermekkori álmait; sikeres pályát futhat be olyan eredményeket elérve, amelyekre képessé teszik adottságai.

Eredetileg 22 emelet magasra tervezték, ám a hatóságok csak 19 emeletre adtak engedélyt – 1975-ben készült el a veszprémi húszemeletes, amely végül 62 méter magas lett és 128 lakásnak ad helyet a Kossuth Lajos utcában. A beszélgetésben hallhat róla, három ilyen toronyházat képzelt el Pap János, az akkori kommunista megyei pártbizottság első titkára, amikor Veszprém belvárosának radikális átalakításáról döntött; elsőként Gelencsér Imre, mint beüzemeltető költözött be a tágabb régió legmagasabb lakóházába a feleségével, és jelenleg is a húszasban lakik.

A szocialista Manhattant akarta felépíteni Veszprémben a nagy hatalmú Papp János, az akkori kommunista megyei pártbizottság első titkára, ennek eredményeként húzták fel a húszemeletest, a Bástya áruházat, a Lordok házát, bontották le a Kossuth utca régi házainak nagy részét. A tervekben még több tízemeletes ház, és két másik toronyház építése is szerepelt a környéken, de közben megváltoztak az építészeti elképzelések, így magas épületként egyedül maradt a húszas, amely megosztja a véleményeket, de tagadhatatlanul Veszprém egyik ikonikus jelképévé vált. A veszprémiek megszokták, és bármennyi kritika is éri, a legtöbben titkon nem bánják, hogy ott magasodik a város belsejében.

Orvosként a hagyományos kínai gyógyászat elkötelezettje; a gyógyítás mellett előadásokat is tart; verseket ír, de akkor sem jön zavarba, ha egy bonyolultabb, kemény Black Sabbath dal gitárszólóját kell előadni – vendégünk dr. Ságodi László, az aneszteziológia-intenzív terápia szakorvosa, a hagyományos kínai orvoslás orvosa, több orvosi szervezet tagja.

A beszélgetésből kiderül, mi ragadta meg Veszprémben, amikor először tekintett le Ságodi László a városra a várkilátóról; hogyan kötött ki Miskolcról indulva a királynék városában, miért tartja fontosnak a nyugati orvoslás és a hagyományos kínai gyógyászat integrálását. Hallhat róla, hogy munkája mellett a Magyar Akupunktúra Orvosok Társaságának országos vezetőségi tagja, emellett verseket, könyvet írt, gitárosa a Sunday Shift nevű rockegyüttesnek. Ha velünk tart, megtudhatja, hogyan képes időt szakítani rengeteg tennivalója mellett magánrendelőt fenntartani, ahol ugyancsak nagy szerepet játszik praxisában a hagyományos kínai gyógyászat; és azt is, hogy folyamatosan az foglalkoztatja, hogyan tudna értékteremtő helyi közösségi teret létrehozni.

Volt eset, hogy egyetlen mozdulattal helyreigazított egy régóta sajgó testrészt; spirituális alapon közelíti meg az emberi test egészségügyi problémáit, autentikus mesterektől tanulta, és magas fokon űzte a kungfut - a műsorunk vendége Németh András lágycsontkovács.

A beszélgetés során sok olyan témáról lesz szó, amiket nem biztos, hogy racionális módon kell megközelíteni, mert Németh András esetében mindig középpontban áll a spiritualitás – szerinte ez már csak azért is fontos lehet, mert napjainkban talán túlságosan is nagy szerepe van a praktikusságnak, a céltudatosságnak, karriernek, amik aztán könnyen eredményezhetik az emberi kapcsolatok elszürkülését, akár a kiüresedését is. András szerint érdemes rendszeresen és tudatosan lassítani a mindennapos életritmust, elmélyedni saját gondolatainkban, ezzel jobban megismerni magunkat; hasznunkra válik, ha észrevesszük és megbecsüljük az apró örömöket, az életünk kis szépségeit.

30 éves jubileumát ünnepli Veszprém egyik, ha ugyan nem a legsajátosabb fesztiválja - a Veszprémi Programiroda szervezésében a szokásosnál is nívósabb programsorozatban május 7. és 14. között több mint 70 ingyenes rendezvényt láthat-hallhat a Gizella-napok közönsége, öt helyszínen lesznek koncertek népszerű zenekarokkal, köztük veszprémi és helyi kötődésű előadókkal.

Mindig fokozott várakozás előzi meg a 30 éves veszprémi Gizella-napok rendezvénysorozatot – idén pedig soha nem látott ötletgazdagsággal találkozhat a közönség. Egy héten keresztül tartanak az izgalmasnál izgalmasabb események, a helyi kultúra, a művészetek értékeinek felmutatása jegyében, részben az EKF-vel történt együttműködésnek is köszönhetően. A VEOL Podcast Pódium vendége Zalavári Eszter, a Veszprémi Programiroda Kft. ügyvezetője, akitől sok érdekességet hallhat a helyszínekről, a fellépőkről, előadásokról, produkciókról, kiállításokról. Biztos, hogy mindenki talál az érdeklődésének megfelelő programokat; az összes részlet megtalálható a gizellanapok.hu oldalon.

Gyerekként felmászott a színpadra egy Korál koncerten, és ott barátkozott az együttessel Tóth István, aki ezzel rögtön megnyerte Balázs Fecót, majd később már sűrűn foglalkoztatott zenészként igazából is együtt lépett fel a Korál vezetőjével; jó ismerőse Takáts Tamás, akivel örömzenélhetett; a Bojtorján megszakítva a műsort eljátszotta a tiszteletére a Boldog születésnap című dalt, amikor észrevették a közönség sorai között.

Megtörtént, hogy a híres Lord zenekar volt a veszprémi Cash előzenekara, utóbbiban Tóth István énekelt és billentyűzött, de István nevéhez fűződik többek között a Jamboree Country Band működése is; emellett rengeteg zenei projekt fémjelzi munkásságát, sőt, a rádiózás műfajában is megállja a helyét. Jelenleg a Blackjack az állandó formációja, ami viszont folyamatosan változik – a stabil pont István, a fellépés igényeinek megfelelően hívja meg alkalmanként a jól bevált zenésztársakat. Tizenhét lemez kiadásában vett részt, hol énekes-billentyűsként, néha zeneszerző-szövegíróként, többször producerként. Különösen büszke a saját Máté Péter és Szécsi Pál emlékműsorára, és mind emellett rádiós műsorvezetőként is megállja a helyét - a műsor vendége Tóth István, egy sokoldalú tehetséget ismerhet meg, ha velünk tart a beszélgetésben.

Rendszeresen megjelennek a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör hagyományőrzői korhű polgári viseletben a fontosabb ünnepi felvonuló veszprémi rendezvényeken; a körnek köszönhetően ott áll már a városrész központi területén a vármegyeszékhely egyik jelképe, a kavicsfogú álteknős szobra; elindította a szervezet a Nyitott kertek programot… – mindebben a közös nevező Heiter Sándor, a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör elnöke, korábban a Veszprémi Civil Kerekasztal elnöke.

A Vándorfi Győző vezetésével hivatalosan 33 éve, 124 taggal megalakult, Pro Urbe- és Pro Civitate-díjjal elismert szervezet az 1895-ben alapított Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör szellemi örököseként határozza meg magát. Céljuk, hogy a városrész lakói számára minél több olyan programot kínáljanak, amely erősíti a közösségi összetartozást. Vándorfi Győző 1997-ben adta át elnöki megbízatását Heiter Sándornak; a szervezet vezetőjével beszélgettünk arról, hogy miben mutatkozik meg a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör tevékenységében a polgári hagyományok folytatása, hogyan sikerült a városrészben felállítani Magyarország egyik, ha nem leghíresebb ősmaradványa, a kavicsfogú álteknős köztéri szobrát, de arról is, hogy óriási szükség lenne a fiatalok részvételére a civil szervezetek munkájában.

Könyveket ír, de mellette ki is ad szépirodalmi köteteket; nemrégen megszerezte az idegenvezetői képesítést; tagja a Mensa HungarIQa veszprémi szervezetének, egyébként egy nagy bankban projektfinanszírozással foglalkozik – Kállai Szilárddal beszélgetünk arról, hogy miért nem tart otthon tévét, miért nem szereti a híreket, cukros ételeket és a gyorséttermi kaját.

Kállai Szilárd írásainak nagy része a Balatonról szól, van is olyan rovata a weboldaladán, aminek a címe Balatoni panoráma. De ugyanakkor sokat ír Veszprémről, a vármegyéről – miközben nem is olyan régen, 2003-ban keresett Veszprémben munkát, hogy itt lakhasson, közel a Balatonhoz. Sokoldalúságára jellemző, hogy készül egy történelmi családregénye, de sok regényötlet, vázlat hever papírlapokon. Webáruházat vitt egy társával, és az egészséges életmód jegyében vízlúgosító készülékeket forgalmaztak; kitanulta a honlapfejlesztést és az online devizapiacon futó automatikus kereskedési algoritmusok, a forex robotok programozását.

A nagyvázsonyi Piltman Anna 9 éves kora óta foglalkozik a zenével, hamar az éneklés felé fordult. Közben 8 évig gyermekszínészként is színpadra állt. Tavaly szerepelt a Sztárban sztár leszek című tehetségkutató műsorban, melyet több százezer néző követett hétről hétre. Ez az élete meghatározó részévé vált, erről beszélgettünk.

A Sztárban sztár leszek műsorait tavaly ősszel láthatta a közönség, de a folyamat már annak az évnek az elején elkezdődött, így meglehetősen hosszú idő telt el az első megmérettetéstől az élő szereplésig, melynek részeként hétről hétre több százezer néző előtt kellett bizonyítania Piltman Annának.

1986-ban kezdte meg működését a Veszprém TV, és több mint ötvenezer órányi archív felvétel gyűlt össze a harminchét év során – a csatorna régi terve vált valóra, amikor az EKF program keretében lehetőséget kapott egy olyan weboldal létrehozására, ami digitalizált formában összegyűjti, és bárki számára elérhetővé, kereshetővé teszi ezeket az anyagokat; mostanra már elérhető és folyamatosan bővülni fog az archívum.