Nagyon nem százas a világ már most így a 2023-as év elején lehet látni a bontakozó bajokat, Kínától Brazíliáig.... Na de a pozitivitás dimenziójában a dícsérősarokban mesélek a VR élményről, hogy érdemes-e vagy sem a figyelemre...

Pénteki lazulásban sokminden felszínre tört, Zelensky hatalmas újévi beszédétől, a szemtelenkedésen át egészen a díszmacskákig jutott a bolonságból...

Andrew Tate csodálatos kalandja, és úgy általában azt a kérdést feszegettem, hogy hogyan is jutott oda a világ ahova, avagy hogy ekkora intenztással bunkóznak a keménykedő őspasik, és miért is olyan sikeresek a frusztráción táplálkozó falkavezérek...

Nem kell bocsánatot kérned, avagy íme egy kis útmutató a megsértődés és kiengesztelés zajos világához, aztán egy pár keresetlen szekszi gondolat, hogy végül tojásozhassunk...

Szörnyű hírekkel indul az új esztendő, na de majd csak túlvergődjük magunkat ezen is, feltéve ha letesszük egy picit azt a szörnyű kis kábító kütyüt...

A visszaemlékező special sorozat végére megérkeztünk a császár új ruhájához, amit a bizalomvesztés felismerése követ. Ezzel meg is érkeztünk a mostani világunkba... Boldogoabb Új Évet Neked kedves hallgató...

Az ünnepek alatti visszaemlékezések közül hogy is maradhatna ki az a bizonyos felejthetetlen Élő felvétel.... (ha valakit érdekelne a teljes epizód, akkor a s03e18-at próbálja levadászni) nem semmi érzés ma ezt így visszahallgatni.

Amíg a füves epizódot keresem, addig íme 2 caffatka a múltból, az egyik a spontán rögzített agymenés fékezhetetlen áradásáról árulkodik, a másik pedig Kiarababánk korai cukker szavait örökítette meg a hilaritás anyagában...

Nyuszi a fűben, avagy ahogy minden kezdődött. Mikor még mindenkinek magyarázni kellett a podcast formátumát és értékét, a szabad szókimondás (akkor még el nem rontott) édes ízét élveztük, hogy utat törhessünk az utánunk érkező podcastereknek...

Ha már az ünnepek alatt is podacatot hallgatsz, íme egy röpke kis csemege a nosztalgia illatába burkolva...