vipcast.hu powered by Media1

A Media1 Kéry Ferenccel, a Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) elnökével készített beszélgetéséből kiderül, milyen kurrens témákról beszélgettek a legutóbbi „Kábelkonferencia” (az MKSZ rendezvényének) résztvevői, milyen trendek és kihívások foglalkoztatják a hírközlési szolgáltatókat, televíziós műsorterjesztőket és internetszolgáltatókat.

A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi linken.

A Mi történt a „Kábelkonferencián”? Interjú Kéry Ferenccel, a Magyar Kommunikációs Szövetség elnökével (Media1, 2024.05.27.) bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.

A Media1 vendége volt néhány nappal ezelőtt Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója és újságírója.

Több mindenről is szó esett a beszélgetésben, többek között arról, hogy míg például a kormányközeli Demokrata című lap sajtóakkreditációt kapott a Párizsi Olimpiára, a Magyar Hang számára ugyanezt nem biztosította a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), és ez miért jelent problémát. Lukács úgy véli, politikai indíték van emögött, és van is néhány olyan dolog, ami szerinte ezt alátámasztja…

Beszélgettünk a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról és a Szuverenitásvédelmi Hivatal által vegzált médiumokról és hogy mire számít Lukács ez ügyben.

Érintettük azt is, hogy Magyar Péternek, a Tisza Párt vezetőjének nemrég a Magyar Hanggal is konfliktusa volt és ez hogyan zajlott. (A jobboldali politikusnak már több, független médiummal is komoly összetűzése volt, lásd ezekről itt.) Szóba került az is, hogy miután a Facebook nem kegyes a Magyar Hanggal (mostanában szinte senkivel sem, aki politikát oszt meg), milyen más stratégiával próbálják elérni az olvasókat a közéleti tartalmaikkal. Beszélgettünk a Magyar Hang helyzetéről és jövőjéről is.

A Media1 teljes beszélgetése Lukács Csabával az alábbi lejátszóval hallgatható meg.

A Politikai cenzúra! Lukács Csaba a Magyar Hang és a Magyar Olimpiai Bizottság közötti konfliktusról, a Szuverenitásvédelmi Hivatalról és Magyar Péterről bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.

A Media1 podcast- és rádióműsorának vendége volt Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület üzleti transzformációs igazgatója, akivel a zeneiparról és a szerzői jogdíjakról beszélgettünk, de jutott idő az irodalmi jogdíjak kérdésére is: mekkora összeget kapnak azok, akiknek a novelláit felolvassák? A beszélgetés során kielemeztük, hogyan alakult át az elmúlt időszakban a zeneipar és ezzel együtt a jogdíjak kérdése.

Vendégünk elmesélte, hogy a megváltozó világhoz hogyan igazodott az egyébként már 1906 óta, vagyis immáron közel 120 éve működő Artisjus, hogyan dolgozzák fel azt a hatalmas adatot, amelyek a zenék sok milliárd felhasználására vonatkoznak és hogyan működik a közös jogkezelés.

Tóth Péter Benjámin elárulta, mekkora bevételtől esnének el a dalszerzők, ha nem lenne mindez, illetve szó esett arról, hogy hogyan történik a különböző dalszerzők (mintegy 19 ezer ember) között a jogdíjak szétosztása. Szó esett arról, hogy az egyes előadók között milyen nagy eltérések vannak. Az Artisjus munkatársa elmondta például, hogy van körülbelül 64 dalszerző, aki kiemelt összegeket kap.

Beszélgettünk arról is, hogy a zeneipar bevételein belül mekkora szeletet tesznek ki a különböző bevételek (például fellépti díjak, merchandise stb.) mellett a jogdíjak.  Tóth Péter Benjámin elmesélte, hogy hogyan számolják ki, hogy például a Spotify, az iTunes, a YouTube Music vagy egy kereskedelmi rádió, esetleg egy közösségi rádió mekkora összeget fizet a zenei lejátszások után, illetve mi alapján határozzák meg a jogdíjakat.

Az Artisjus munkatársa elmondta, hogy milyen problémát okoz a zeneipar számára, hogy a jogdíj-tarifa inflációarányos megemelésére vonatkozó javaslatukat nem fogadta el az Igazságügyi Minisztérium, ezért beragadtak a korábbi tarifák a megelőző évi szinteken.

Rákérdeztünk, hogy milyen az együttműködés a zenemegosztó szolgáltatásokkal és megtudakoltuk azt is, hogy kell-e fizetni jogdíjat akkor, ha valaki egy podcastot indít, és abban zene is elhangzik, illetve miért vonatkoznak más szabályok arra, ha valaki Spotify-ra vagy YouTube-ra teszi fel a vonatkozó tartalmait, vagy ha egy saját szerverre helyezi el azt. A beszélgetésből kiderült, mekkora összeget kell fizetnie jogdíjként azoknak, akik online rádiót üzemeltetnek.

Érintettük a beszélgetésben az úgynevezett stockzenék kérdését is, valamint a kalózkodásról, torrentről és a zenei sikerlistákról is szó esett.

A Media1 május 6-i műsora, benne a teljes, Tóth Péter Benjáminnal készült beszélgetéssel az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.

A Mit rejt a zeneipar pénztárcája? Artisjus kulisszatitkok Tóth Péter Benjámintól (Media1) bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.

Nemrégiben vizsgálatot indított a pár hónappal korábban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó ellen, az oknyomozó műhely azonban jogi magyarázatot adva megtagadta az együttműködést a Lánczi Tamás vezette hivatallal.

Bodoky Tamás, a lap főszerkesztője a Media1-ben többek között erről és a lehetséges következményekről beszélgettünk, és arról, vajon meddig mehet még el a kormány a kormánytól független médiumok vegzálásában.

A teljes beszélgetést meghallgathatják az alábbi lejátszó segítségével, a fotó alatt!

A Nem akarunk emigráns újságírók lenni! Interjú Bodoky Tamással, az Átlátó főszerkesztőjével (Media1,2024.08.05.) bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.

A Media1 vendége volt július 22-én Dull Szabolcs újságíró, a Telex volt főszerkesztője, aki idén év elején távozott a laptól.

A beszélgetés apropóját Dull néhány hónapja indított rendszeres hírlevelében hétvégén megjelent cikk adta, ami arról szólt, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke (az interjú készítése után néhány órával, így a közzétételkor már elnöke) hogyan viszonyul a médiához és hogy saját médiarendszert próbál felépíteni.

Dull Szabolccsal szóba került, hogy Magyar Péter még a kormánykritikus médiumokkal is gyakran került konfliktusba mostanában, beleértve például a HVG-t, a 444-et és a Telexet is. Dull azt mondta, szakmaiatlan, ha erre a lapok úgy reagálnak, hogy nem mernek utánamenni Magyar Péter ügyeinek, nem mernek a párt hátteréről beszámolni, hogy elkerüljék, hogy az olvasóik emiatt lemondják az előfizetéseket.

Szóba került az ATV-s konfliktus és az is, hogy a politikus elkezdett visszatérni a csatornára, újra nyilatkozik nekik az Egyenes beszédből történt emlékezetes kivonulás után. Rájött volna, hogy mégsem kihagyható a lineáris televízió egyes szavazói rétegek eléréséhez és nem elég a YouTube, vagy más van emögött?

Az interjú készítésekor egyébként éppen 4 éves évfordulója volt annak, hogy Dull Szabolcsot elbocsátották az Indextől. Hogyan értékeli az elmúlt éveket, mennyire elégedett a mostani helyzetével? Ez is kiderül a beszélgetésből, ami a fotó alatt található lejátszó segítségével hallgatható meg.

A Dull Szabolcs: Magyar Péter saját médiarendszert szeretne bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.

Mint arról a Media1 portál már beszámolt, a firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja idén is elkészítette éves országjelentését hazánkról. A magyarországi helyzet 2023-ban sem javult, sőt, újabb kockázatok is megjelentek.

Erről beszélgettünk a Media1 podcast- és rádióműsorában Bleyer-Simon Konráddal, a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának kutatójával.

A beszélgetést Bleyer-Simon Konráddal az alábbi lejátszó segítségével hallgathatják meg.

A Nem javult a magyar médiahelyzet | Vendégünk Bleyer-Simon Konrád, a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának kutatója bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.

Kovács Tibor, a Ringier Hungary ügyvezetője a Media1 2023.07.17-i műsorának vendége volt.

A beszélgetés elején a magyar médiumokat ért DDoS-támadásokról esett szó, majd a kiadókat új kihívások elé állító mesterséges intelligenciáról (AI / MI) beszélgettünk a magyar kiadók is jogdíjat szeretnének kapni a tartalmaik felhasználása után az AI-cégektől.  Szó esett az internetes techcégekkel való jogdíj-vitáról, valamint arról az intézkedésről is, hogy a kormány lecsökkentette a napilapok áfáját.

Bár a beszélgetés óta új fejlemények voltak például a Google-lel való jogdíj-vita ügyében, mégis érdemes mégis meghallgatni a teljes adást, ha valaki lemaradt a rádiós változatról annak idején. A beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.

A Interjú Kovács Tiborral, a Ringier Hungary ügyvezetőjével, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökével (Media1, 2023.07.17.) bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.

Ahogyan azt a Media1.hu július 18-án megírta, közzétették a legfrissebb Reuters Institute Digital News Report kutatási jelentést, amiből többek között kiderül, mely médiumokat tartják a leghitelesebbnek a magyarok és a világ más országaiban élők, illetve hogyan alakulnak a médiahasználati szokások a világ különféle részein.

Az oxfordi egyetemen működő Reutsers Institute kutatásához magyar részről a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat​- és Társadalomkutató Központja volt a Reuters Intézet magyarországi partnere. A fejezet felelőse Bognár Éva, a Központ kutatója és programreferense. Felhívtuk Bognár Évát, hogy átbeszéljük az aktuális médiahasználati trendeket és mindazt, ami a kutatásból következik.

A Melyek a leghitelesebb magyar médiumok, hogyan alakulnak a magyarok médiahasználati szokásai? (Media1, 2024.07.01.) bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.

A Media1 podcastjának vendége volt M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke. A beszélgetésben elhangzott, hogy Magyarországon az újságírók helyzete nagyon bonyolult. M. Lengyel szerint a média ágazat munkajogi szempontból az egyik legvédtelenebbnek számít, miközben sokan dolgoznak benne.

Az újságírók között nagy különbségek vannak fizetések terén; míg a közmédiában egy kezdő újságíró bruttó 400 ezer forintot kereshet, addig vidéken gyakran csak 200 ezret kapnak. Sok újságíró nem alkalmazottként, hanem önfoglalkoztatóként dolgozik, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságukat. Általában az alacsony érdekérvényesítő képesség jellemző a hazai újságírókra, és különösen nehéz az érdekvédelem a jelenlegi jogi környezetben.

Az érdekvédelem nehézségei ellenére vannak pozitív példák is. M. Lengyel László azt mondta a Media1 podcastjában, hogy például a Népszabadság bezárása – még ha elsőre esetleg bizarrul hangzik – szakszervezeti munkaügyi siker, majd kifejtette, hogy miért. A beszélgetésben szó esett a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) és a Sajtószakszervezet egymáshoz fűződő viszonyáról, és több minden másról is, ami az újságírók helyzetét érinti Magyarországon.

A teljes beszélgetés M. Lengyel Lászlóval meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.

Hatalom és média: interjú Murányi Andrással, a 7 éve bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztőjével

A Siralmas helyzetben a magyar újságírók egy része | M. Lengyel Lászlóval, a Sajtószakszervezet elnökével beszélgettünk (Media1, 2024.06.03.) bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.

Néhány héttel ezelőtt publikálta a Be Social a magyar szeniorokra, azaz az 55 év felettiekre vonatkozó felmérését arról, hogyan viselkednek az interneten, milyen szolgáltatásokat használnak és mit nem, illetve milyen kihívásokkal kell megküzdeniük. A felmérésből kiderül, mennyi időt töltenek a közösségi médiában, mik a félelmeik és hogyan próbálnak megküzdeni ezekkel.

A kutatás eredményeiről beszélgettünk a Media1 podcast- és rádióműsorában Forgács Mariann közösségi média szakértővel, a Be Social ügyvezetőjével.

A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.

A Szeniorok az online világban – beszélgetés Forgács Mariannal, a Be Social ügyvezetőjével bejegyzés először vipcast.hu powered by Media1-én jelent meg.