Hírháttér podcastunk témái:

Erdőmegújítás Fidesz-módra: a tarvágástól gyorsabban sarjad?Orbán tétlen rendőrsége és a védett terület illegális kaszálása.Évente egymillió négyzetkilométernyi földterület válik terméketlenné.Felcsút hasít: Magyarország számokban: a települések fejlettsége.Klímasemleges lehet Magyarország 2050-re? Hogyan lett öt évvel ezelőtt egy klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslatból Európa leggyengébb klímatörvénye? Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Kis Miklós, a Zöld Hang főszerkesztője, és Szilágyi László, a lapot üzemeltető Megújuló Magyarországért Alapítvány  kuratóriumi elnöke.

Ötödször rendezte meg a Green Policy Center  a Klímasemleges Magyarország 2050 Konferenciát. Sokszor hangzik el, hogy adósak vagyunk egy koherens „zöld”jövőkép felvázolásával. Hogyan fogunk élni, lakni, dolgozni, létezni egy zöld jövőben? Miket fogunk és miket nem fogunk csinálni? Mit és mennyit fogunk dolgozni? Milyenek lesznek a munkahelyek a zöld jövőben?  Miért lesz ez jó nekünk? A június 3-i rendezvény átfogó témája a „Klímasemleges Jövőképek” volt, így a fenti kérdésekre keresték a választ. A konferencia után az előadókat Szilágyi László kérdezte.

Megszólalók: Huszár András, igazgató Green Policy Center

Takács-Sánta András  Humánökológus, egyetemi docens

Köves Alexandra  ökológiai közgazdász, egyetemi docens

Tordai Bence  országgyűlési képviselő

Antal Miklós  ökológiai közgazdász, kutatócsoport-vezető  

A műsort Sarkadi Péter szerkesztette.

Zöld Hang hírháttér podcast sorozatunk mai epizódjában is az elmúlt hetek számunkra fontos, elsősorban a Zöld Hangon megjelent cikkeiről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Hargitai Miklós és Csillag Gábor újságírókkal.

Témáink: - Toporog- bukdácsol a Paks2 projekt, meghátrálás vagy szándékos időhúzás?

- Őszre halasztották a putyini önkénytörvény megszavazását.

- Elpárolgott környezetvédelmi büdzsé: a romlott narancs zöldje.

- Évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik Magyarországon- hogyan csökkenthető ez?

- Munkavállalói jogok az ökológiai válság korában.

- Elindult a Zöld Hang nemzetközi lapszemléje. Milyenvolt a hazai zöld újságírás?

- Milyen jövő vár a fővárosi agglomeráció vizes élőhelyeire?

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer 23 éve egy parafit nevűfogyatékos gyerekeket segítő civil szervezet, melyet Gégény Noémi (kisképen) alapított. Majd gondolt egy újat, és emellett 6 éve egy újrahasznosító műhelybe is belefogott. Ezt követte a közösségi szerelde, amely jóval több, mint egy zöld,újrahasznosító műhely, hiszen a hulladékcsökkentés mellett egyfajta szociális közösségi tér is, de foglalkoznak szemléletformálással, pl. műanyaghulladékból újrahasznosított tárgyakat készítenek, és ami még nagyon fontos, hogy egy elég szegény környéken egyfajta adomány csere-bere helyként is működnek. Az ingyenes, vagy csak anyagköltségű szereléseket önkéntesek végzik, akik a javításmellett igyekeznek az arra fogékonyakat bevonni a munkába, hogy ők majd később esetleg otthon is meg tudják ezt csinálni.

A 8. kerületi Teleki tér 7-ben üzemelő Repair Cafe egyszerreszól a saját kézzel történő javítás sikerélményéről, közösségi élményről és persze a tárgyak használati életének megnöveléséről.

Szilágyi László összeállításából elleshetünk műhelytitkokat,megismerhetjük egy civil szervezet sziszifuszi munkáját, de a budapesti kerékpározás történetéről is mesél a bringaszak a „tanyabike”-tól a csúcsbringákig. Emellett tippeket is ad az ideális városi biciklihez. A műsort Sarkadi Péter szerkesztette.

Új podcast sorozatott indítottunk április 15-én a Zöld Hang csatornáján, melynek epizódjaival innentől kéthetente jelentkezünk. Beszélgetéseinkben azelmúlt hetek számunkra fontos, elsősorban a Zöld Hangon megjelent cikkeiről beszélgetünk, egy kicsit a hírek mögé tekintünk, és reményeink szerint azoknak is kedvet csinálunk honlapunk olvasásához, podcastjaink hallgatásához, akikneknem volt idejük erre eddig.

E harmadik epizódban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Kis Miklós, a Zöld Hang főszerkesztője, és Szilágyi László, a lapot üzemeltető MegújulóMagyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Fő témáink: Egyre nyílik a jövedelmi olló – mekkora a leggazdagabb magyarok vagyona? „Orosz törvény" Magyarországon - listára kerülhetnek a kormánykritikus civil szervezetek és a valódi ajtó. Nyugodtan lehet környezetszennyező a beszállítód – módosul az ESG szabályozás Hidrogénhajtású járművek: közeli vagy távoli jövő? Egyes magyar falvakban rosszabb a levegő, mint Pekingben – egy méréssorozat szomorú tapasztalatai. Kiáltvány a munkavállalói jogokért az ökológiai válság korábanAz erdőket kivágnotok félnetek kell – én ellenzem

Tudjuk, hogy a metán és a korom szennyezi a környezetet, és gyilkos légszennyező, még sincs határértékük, és kevés a mérési adat. Ebben segítettek német szakértők a Levegő Munkacsoport szakembereivel, akik több helyszínen mérték levegőminőséget. Vannak olyan magyar falvak, ahol a Pekingben mért értékek háromszorosára (!) rúg a levegőkorom mennyisége. Mi köze az élelmiszerpazarlásnaka metánkibocsátáshoz?

Május 6-8 között a német Deutsche Umwelthilfe (DUH) szervezet szakértői a Levegő Munkacsoport szakembereivel együttműködve több helyszínen mérték Magyarországon a két éghajlatkárosító és levegőszennyező anyag, a metán és a korom koncentrációját a levegőben. A mérések több helyszínen is ezeknek magas koncentrációját mutatták ki. A jó hír, hogy ezek a kibocsátások gyorsan csökkenthetők, ami gyakorlatilag szinte azonnali kedvező hatással lenne mind a helyi levegőminőségre, mind az éghajlatváltozásra. Ezért a kormánynak haladéktalanul meg kellene hozni az ehhez szükséges intézkedéseket – amihez ezekre az adatokra is szükség van.

A mérések a „Methane Matters” nemzetközi projektrészeként történtek, amelynek célja, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányok számára a metánkibocsátás gyors és költséghatékony csökkentésére.

A projekt hazai eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Dr. Bendik Gábort, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjét kérdezte a szerkesztő: Sarkadi Péter.

Új podcast sorozatott indítottunk április 15-én a Zöld Hang csatornáján, melynek epizódjaival innentől kéthetente jelentkezünk. Beszélgetéseinkben az elmúlt hetek számunkra fontos, elsősorban a Zöld Hangon megjelent cikkeiről beszélgetünk, egy kicsit a hírek mögé tekintünk, és reményeink szerint azoknak is kedvet csinálunk honlapunk olvasásához, podcastjaink hallgatásához, akiknek nem volt idejük erre eddig.

E második epizódban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Hargitai Miklós és Csillag Gábor újságírók.

Fő témáink: Műhús, technofasizmus, Trump jelenség, száj és körömfájás – járványkezelés, paksi dilemmák –energiapolitika, Ferenc pápa és a zöld egyház kihívásai –kapitalizmuskritika és túlnépesedés.

Honlap nélküli, nulla árbevételű és veszteséges cégek isnyertek az Energiaügyi Minisztérium pályázatán 2023-ban. Egy Tiborcz István érdekeltségéhez köthető vállalatnak is sikerült a hulladékkezeléssel foglalkozó cégeknek kiírt pályázaton célba érnie. A tendert minden évben meghirdetik, korábban a nyertesek listáját is közölték, de amióta elindult a MOL-MOHU által elnyert hulladékkoncessziós rendszer, a nyertes cégek névsorát már nem hozzák nyilvánosságra.

Az Energiaügyi Minisztérium és a jogelőd szaktárcák mindenévben meghirdetnek egy állami pályázatot, ahol hulladékkezeléssel foglalkozó cégek kaphatnak vissza nem térítendő támogatást. A 2023-as pályázat sok furcsasága szemet szúrt Wiedemann Tamás újságírónak, aki kiperelt közérdekű adatokat is felhasználva írt cikket a Szabad Európán. Az Árbevétel és honlap nélküli cégek juthattakszázmilliókhoz állami pályázaton c. írás szerzőjét Sarkadi Péter kérdezte az igencsak mutyigyanús pályázatról, és a hulladékkoncesszió körüli sokszáz milliárdról.

Új podcast sorozatott indítunk a Zöld Hang csatornáján,melynek epizódjaival innentől kéthetente jelentkezünk. Beszélgetéseinkben az elmúlt hetek számunkra fontos, elsősorban a Zöld Hangon megjelent cikkeiről beszélgetünk, egy kicsit a hírek mögé tekintünk, és reményeink szerint azoknak is kedvet csinálunk honlapunk olvasásához, akiknek nem volt idejük erre eddig.

Sarkadi Péter szerkesztő mai beszélgetőtársai:

Kis Miklós a Zöld Hang főszerkesztője, és

Szilágyi László, a lapot üzemeltető Megújuló Magyarországért Alapítvány  kuratóriumi elnöke.

A mai témáink: A magyarok nem túl érzékenyek a környezetiproblémákra. Az aggódók sem a fogyasztásukat csökkentik, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatják lelkiismeretüket. Technooptimizmus és passzivitás. Hódító hódok, bővítés helyett: örök élet Paks 1-nek. Egy félmilliós város vízigényét is túlszárnyalja a hazai akkugyárak vízfogyasztása. Miért zsákutca az akkunagyhatalmigazdaságpolitika? Mi az a növényvakság? És mitől szivacsváros egy város?

Szivacsváros címmel adott ki egy módszertani füzetet aFőpolgármesteri Hivatal. A kiadvány bemutatja, hogy milyen módon lehetvisszatartani és hasznosítani a csapadékvizet a városban, és várostervező mérnökök számára is ad műszaki információkat a vizek megtartásának módszereiről. A kiadvány apropóján beszélgetett Szilágyi László Budapestfőtájépítészével, Bardóczi Sándorral. Szó esik a főváros klimatikus jövőjéről, a hirtelen lezúduló csapadékok kezeléséről és a szivacsváros koncepció módszereiről.