Miért nélkülözhetetlen a magyar természetvédelmi munkában pl. a szemléletformálásban, az élőhelyvédelemben, a kerecsensólyom, kékvércse, rákosi vipera, vagy a túzok fajvédelmi programokban a kormány által sokat szidott Európai Unió Life pályázati rendszere?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ápriliselsején ismét elindította a „Tavaszi természetles” nevű akcióját, mely június 30-ig a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mi az a citizen science, azaz közösségi tudomány? Hogyan lehetünk mi is amatőr természetbúvárok? Miben, és hogyan segítenek ebben a mobiltelefonok? Mi az a Totem adatbázis?

A telepesen fészkelő kék vércsék viselkedésének titkait is kiderítették magyar madarászok a világ „vércsefővárosában”. Milyen titkokra derült fény az angolai Falcopolisban? Fenntartható afrikai életvitel: távcsöves puskás hobbivadászok helyett természetszerető teleobjektíves turisták. Miért fontos a vércsék fennmaradásában a vetési varjú?  Mi az az afrikai terepi szorzó? A mai podcastban Sarkadi Péter beszélgetőtársa OrbánZoltán, a  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője e kérdésekre is válaszol.

Miért építünk nagy házat, miért halmozunk fel tárgyakat,bigyókat és kütyüket? Miért akarunk messzire utazni? Mi ennek a környezeti ára? Hogyan lehet úgy élni, hogy kevés terhelést okozzunk a Földnek? Milyen a minimalista életmód? Hogyan lépjünk ki a fogyasztói társadalom béklyóiból? Mi az a memetika? A katasztrofistáknak higgyünk, vagy a technooptimistáknak?  Milyen életmóddal hagyhatunk elfogadható környezetet unokáinkra? Többen között erről esett szó a március 26-i Klímaklubban.

A házigazda Szilágyi László, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársai: Kimmel Hajnalka, fenntarthatósági menedzser és marketing szakember és Mészáros László, közhasznú szervező és informatikus. A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

Miként járulhatnak hozzá a szélerőművek hazánkenergiabiztonságához és függetlenségéhez? Miért éri meg jobban a szél- és napenergia arányos bővítése, mint az új gázerőművek építése? Hogyan csökkenthetik a szélerőművek az áramimportot és a gázfüggőséget, és miért nem igényelnek támogatást? Miért válhat a szélenergia a napenergia tökéletes kiegészítőjévé a hazai energiatermelés kiegyensúlyozásában?  

Többek között ezekre a kérdésekre is válaszoltak az Energiaklub szakemberei azon a március 18-i háttérbeszélgetésen, melyen bemutatták azon új megállapításokat, amelyek szerint a szélerőművek nemcsakgazdaságos, hazai és tiszta energiát biztosítanak, hanem a rendszer szempontjából is olcsóbb és hatékonyabb megoldást jelentenek – miközben piaci értékük is kiemelkedő. A beszélgetés részvevői: Kubatovics Áron kommunikációs vezető, Magyar László, azEnergiaklub szakértője, Kéri András, az Energiaklub ügyvezetője, Perger András energiaprogram-vezető,  Marnitz István újságíró Népszava, és a podcast szerkesztője Sarkadi Péter.

Hogyan lehet, hogy évtizedek óta képtelen a magyar állam az óbudai gázgyár területén lerakott mérgek elszállítására és a terület kármentesítésére? És ez nem az egyetlen hely az országban, lásd pl. Budapest Illatos út, Garé, Szentendre. Miközben képtelen a kormány a múlt mérgező nyomaiteltüntetni, máris látszik, hogy rengeteg környezeti probléma van az akkugyárakkal és az akkubontókkal. Magzatkárosító oldószerek, elszennyezett talaj, víz, levegő.

A rendszerváltozástól 2020-ig kármentesítésre kb. 320 milliárd forintot fordított az állam 1000 telephely megtisztítására, de összesen 17000 szennyezett telephely van Magyarországon. Bár papíron létezik az Országos Kármentesítési Program de nincs benne érdemi pénz. Az Orbán kormány által tudatosan legyengített zöld hatósági rendszer és a megszűntetett környezetvédelmi minisztérium miatt is csak látszattevékenység van a kármentesítés területén is.

A világon 4 országban nincs, Európában csak Magyarországon nincs környezetvédelmi minisztérium, amit azért szüntettek meg, hogy ne zavarja az Orbán/ Simicska/Tiborcz család és a NER beruházásokat zöld szempontokból.

Az Óbudai Gázgyár erősen mérgezett területének  (200.000 tonna méreg van a talajban!)  megtisztítása nem érdeke az Orbán rezsimnek, mert nincs üzleti érdekeltsége a miniszterelnöki családnak, így évek óta húzódik a kármentesítés. Hogyan lehetne ezt a giga szennyezést hatástalanítani? 2014 ben lett az állam a terület többségi tulajdonosa, de azóta sem történt semmi az ígérgetésen túl. A jelenlegi tulajdonos MVM NEXT félretett 34 milliárdot kármentesítésre, ami talán elég is lenne, de csak nem akar elindulni a program.

Többek között erről is szó esett az MMAA március 12-i klímaklubján. A házigazda Szilágyi László, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársai:

Szabó Tímea, Óbuda-Békásmegyer országgyűlési képviselője ésSimon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője

Szerkesztő: Sarkadi Péter

Szolnokon építi fel az első európai üzemét a KunlunChemkínai elektrolitgyártó cég – jelentette be március 7-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A 40 milliárd forintos beruházással százhúsz új munkahely jön majd létre. A helyiek is csak most értesültek az élütüket befolyásoló beruházásról, melyről mélyen hallgatott a korábbi és a mostani polgármester is. Milyen veszélyek leselkednek a szolnokiakra? Miért problémás egy elektrolitgyár? Mi lesz a Tisza vizével? Hol a demokrácia? Többek között ekérdésekre szeretnének válaszokat kapni a lokálpatrióták. Az AGÓRA Szolnoki Közéleti Egyesület március 13-áncsütörtökön 18.00-ra szervez egy demonstrációt/ nagygyűlést a Kossuth téren, melyről az egyesület elnöke: Dr. Kovács Beáta mesélt Sarkadi Péternek.

Az ország lakásállományának egynegyede, közel 1 millió lakás Budapesten található. E 64 millió nm nagyon vegyes állapotú, de döntő része korszerűtlen, energiapazarló. 

Fél éve működik a Budapesti Klímaügynökség mely fő feladata, hogy szakértői támogatással, pénzügyi konstrukciókkal és egyablakos tanácsadással segítse a budapestiek épületenergetikai törekvéseit.  A Klímaügynökség március 5-i sajtóreggelijének fő témája volt Budapest lakóépület-állománya, a jövőbeni felújítási programok lehetőségei és kihívásai műszaki szempontból.Emellett bemutatták a Budapest CARES program eredményeként létrejött új, 32 kategóriából álló budapesti épülettipológiát, amely segíti a célzott felújításiprogramok tervezését, és fontos pillére a város jövőbeni energiastratégiájának. Az itt készült felvételen elsőként a házigazdát, Ámon Ada  ügyvezető igazgatót halljuk.

A felvétel a Budapesti Klímaügynökség március 5-i sajtótájékoztatóján készült. Akiket hallunk:

Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezetőjeDr. Hartmann Bálint, a F4STER Zrt. ügyvezetője Wertán Zsolt, az Enviroduna Kft. ügyvezetőjeés Csoknyai Tamás, a BME tanszékvezetője 
A felvételt készítette, és szerkesztette Sarkadi Péter.

Magyarország a vizek országa volt, mára pedig egyre többterület szárad ki. Előfordul egy évben belül akár, hogy az árvizek ellen kell védekezni, majd a belvizek jelentenek gondot, utána pedig jön a több hónapig tartó aszály.

A Klímaklubban az élővizek feltámasztásáról, a hirtelenlezúduló csapadék levezetéséről és a vízmegtartásról volt szó. Muszáj beszélni erről, mert a vidék és a város is bajban van, a klímaváltozás miatt egyre több problémával kell majd szembenézni. 2025 február 26-án este a Klímaklubba meghívtunk szakembereket, akik elmondták, hogy hogyan lehetne a vizeinket újraéleszteni és az elfolyó vizeket hasznosítani. A kerekasztal résztvevői:

- Szabó Rebeka biológus, a Párbeszéd - Zöldek társelnöke, moderátor,- Petrovai László, építészmérnök, várostervező, Pestszentlőrinc – Pestszentimre alpolgármestere,

- Szendőfi Balázs, halkutató, zenész, természetfilmes, az Eltékozolt vizek c. film alkotója

- Hedari Dániel, a Főpolgármesteri Hivatal, csapadékvizek hasznosításával foglalkozó munkatársa,

- Dukay Igor, évtizedek óta az élővizek rehabilitációjával foglalkozó szakember.

A podcast megértésében is sokat segít Szendőfi Balázs Eltékozolt vizek c. filmjének megtekintése.

A hangfelvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Megújuló Magyarországért Alapítvány és az ELTE MédiaTanszékén működő Minor Média/Kultúra Kutatóközpont együttműködésében a Tarnabod 2.0 Jövőgyár és a miskolci Dr. Ámbédkar Iskola tanulói un. részvételi filmeket készítettek. A novemberi és a januári workshopokon a fiatalok a klímaváltozás témakörével foglalkoztak és az őket érintő környezeti problémákról forgattak rövid filmeket. A Tarnabodon és Miskolcon készült videókból február 12-én rendeztek mini filmfesztivált az MMAA klímaklubjában a Budapest 7. ker. Kazinczy u. 34.-ben.  A vetítés célja, hogy felhívja a figyelmet a környezeti igazságtalanságokra és hozzájáruljon a fenntarthatóbb jövő építéséhez, a társadalmi párbeszéd ösztönzéséhez és a fiatalok aktív részvételéhez a klímaváltozás elleni küzdelemben.  Az eseményen részt vettek a fiatalok is, akik a filmekben olyan környezeti kihívásokat mutatnak be, mint a szemetelés, alégszennyezés és az energiaszegénység, amelyekkel saját lakóhelyeiken nap mint nap szembesülnek. Ezek a problémák nemcsak a fiatalok közvetlen életminőségétbefolyásolják, hanem a jövőjükre is komoly hatással vannak. A vetítés után Szilágyi László két projektvezető- facilitátorra beszélgetett: Haragonics Sári docens ELTE BTK Méditanszék tanársegédés Müllner András docens ELTE BTK Méditanszék

A hangfelvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

Donald Rumsfeld az Amerikai Egyesült Államok néhai védelmi minisztere szerint 3 fajta tudás létezik: tudjuk, hogy tudjuk, tudjuk, hogy nem tudjuk, és nem tudjuk, hogy nem tudjuk. Hol tart az emberiség?

Fenntartható-e a technológiai fejlődés? címmel indított cikksorozatot a Zöld hang.

A cikkek szerzői közül négyen voltak a január 29-i Klímaklubvendégei:

Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykorielnöke, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Csillag Gábor stratégiai és kommunikációs tervező (egyben a beszélgetés moderátora is)

Galántai Zoltán jövőkutató, tudomány- és technikatörténész,író, egyetemi docens.

Gébert Judit ökológiai közgazdász és filozófus. Fő kutatásiterülete az emberi jóllét közgazdaságtani és filozófiai megközelítései, és a környezeti igazságosság.

A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

Milyen hatással lesz az USA-ra és a világra az, hogy az antizöld Donald Trump kilépteti az Egészségügyi

Miért öngyilkos az európai Néppárt, és a szélsőjobbosok összefogása a Green Deal ellen?

Mi lett az európai és a hazai zöldekkel?

 Milyen környezeti és szociális következményei lehetnek az Orbán kormány Paksi bővítési és Mini-Dudaj mutyijainak?

Többek között e témákról beszélgetett Sarkadi Péter szerkesztő Jávor Benedekkel, aki 2014 és 2019 között Párbeszédes európai parlamenti képviselő volt a Zöldek frakciójában, azt megelőzően pedig magyar országgyűlési képviselő. Nyolc éve él Brüsszelben, jelenleg Budapest főváros brüsszeli képviseletének vezetője.

Kapcsolódó cikk a zöldhangon >>>