Hogy milyen étel kerül holnap a tányérunkra, mai társadalompolitikai döntéseink függvénye. Ezt egyebek mellett a demográfia, az egészségügy, a kereskedelem, a geopolitika (amire az Ukrán válság is emlékeztet) és mindenekelőtt az éghajlatváltozás befolyásolja.

"Bárcsak repülhetnék"... ez minden gyermek álma. Az álom azonban egyre inkább rémálommá válik, hiszen a repülés napjainban már az éghajlatváltozás egyik fő okozójának tekinthető.

Nem vitás, hogy a higiéniai fejlesztések egészségünk javulását eredményezték, de vajon a mind tisztább életre való törekvéseinknek lehetnek árnyoldalai is? , Megtaláltuk-e a megfelelő egyensúlyt a higiénia és a természet között?

Napjainkban, amikor a szükséges élelmiszer biztosítása mindennél fontosabb, Európának valóban szüksége van a gazdák új generációjára. Vajon mi lehet a fiatal gazdák számára csábító a szóbanforgó ágazatban?

Az éghajlatváltozás tagadása nem új kortünet, az elmúlt években mégis hatalmas változás tapasztalható e téren. Milyen ismérvei vannak napjainkban, kik a legfogékonyabbak rá, és hogyan tudunk fellépni ellene, ha ez egyáltalán lehetséges? Ezeket az igencsak kényes kérdéseket tették fel újságíróink szerte az Európai Unióban.

Küzdjünk az éghajlatváltozás ellen, vigyázzunk a környezetünkre, legyünk fittek és egészségesek, csökkentsük az importált fosszilis tüzelőanyag-függőségünket… Ezek mindennapjaink követelményei. Milyen konkrét lépéseket tehetünk mi magunk a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében?

Az úgynevezett megosztásos vagy közösségi gazdaság kölcsönzési módjaival lehetővé teszi az áru hatékonyabb felhasználását és a takarékoskodást. Ennek tudható be, hogy egyre több európait vonz ez az új fogyasztási mód.

Az internet forradalmasította a kommunikációt, a munkát, a játékokat, a vásárlást, a számlafizetést és az információszerzést. Ennek ellenére egyre többen kongatják a vészharangot a digitális kényszerűségének környezeti hatásai miatt. Munkatársaink több európai ország szakértőjét és fogyasztóit kérdezték arról: jót vagy rosszat tesz-e bolygónknak a digitalizáció?

Az anyatermészet üzenete az éghajlatváltozásról világos és egyértelmű: ez az, amely szorongást kelt, különösen a fiatalok körében. Green Deal podcastünkben ennek jelenlétét vizsgáljuk az Európai Unióban. Fiatalokkal, szakértőkkel és pszichológusokkal beszélgettünk az ökoszorongásról.

Európában egy évtizede intenzíven munkálkodunk a műanyaghulladék visszaszorításán. A koronavírus-járvány felhívta a figyelmet a hulladékkezelés hiányosságaira és annak elhanyagolt aspektusára: a higiénia területére. Vajon lemaradást okozott-e a világjárvány abban a törekvésünkben, hogy a műanyagot kiiktassuk az életünkből?   Erről kérdeztük az unió polgárait, akik ugyan tisztában vannak a  problémával, de nehezen találnak rá megoldást.