A szakszervezetek szerepe elsődlegesen a munkahelyek védelme, a munkavállalók érdekképviselete. A klímaváltozás ugyanakkor alapjaiban érinti a társadalmat, benne a dolgozói réteget is. Alkalmazkodás a túlélés egyetlen esélye, ezért gazdasági struktúraváltásra van szükség. Hol van itt a szakszervezetek szerepe, és nem okoz-e ellentmondást számukra a két érdek egyszerre történő képviselete? Erről beszélgettünk Bábel Balázzsal, a Vasas Szakszervezeti Szövetség nemzetközi ügyekért felelős alelnökével.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség elsődleges terepe az ipar, benne az autógyártás. Ha a klímaváltozás gazdasági átalakító hatását keressük, akkor egyik legszembeötlőbb az autóipar transzformációs mechanizmusa, az elektromos, vagy más alternatív hajtású járművek irányába. Ennek Magyarországon az akkugyárak megjelenése a leglátványosabb jele.

A szakszervezetek szempontjából új munkahelyek létrejötte lehetőséget is jelent, hiszen új tagokat léptethetnek be a szakszervezetbe, ugyanakkor a sajátos magyar munkaerőpiaci helyzet miatt inkább veszélyekkel jár. A valós vagy vélt magyar munkaerőhiány kezelésének módja a kormány szerint az, hogy harmadik országbeli munkaerőt hoz be munkaerőkölcsönzők segítségével. Ez pedig megnehezíti a szakszervezetek terjeszkedését, csökkenti az érdekképviseleti lehetőségeiket, és a bérharcból „kiveszi” az erőt. A beszélgetés során az is kiderül, hogy azért vannak ezzel ellentétes példák is.

A szakszervezetek a klímaváltozás miatti gazdasági változásra adott válaszokat, a zöld átmenetet úgy tudják elfogadni, ha ez kiegészül egy jelzővel: igazságos átmenet. Azaz szükség van arra, hogy ne a munkavállalók szenvedjék el az átállás negatív hatásait, és a tőke profitáljon ebből egyedül. Ezért az államnak zsebébe kell nyúlnia, és segíteni azokat, akik elveszítik a munkahelyüket.

Az Európai Unió szintjén a szakszervezetek sokkal inkább számítanak természetes partnernek a kormányzatok, az Európai Bizottság számára, mint ahogy ez Magyarországon történik. Nálunk hiányoznak az érdemi tripartit érdekegyeztetési intézmények. Az is hozzátartozik persze az igazsághoz, hogy a szakszervezetek akkor képesek érdemben kényszerítő erőként fellépni, ha jelentős tagságot tudnak felmutatni. Ez jelenleg nincs így, és ezért érezheti a jelenlegi magyar kormányzat, hogy nem is kell több teret engedni az érdekképviseleteknek.