A november 17-ei ünnep előestéjén – a Tisztességes Szlovákiáért civil mozgalom felhívására – országszerte újra tízezrek tüntettek a vezető politikusok botrányai, a klientúraépítés, a jogállamiság kereteit és a demokrácia működését szűkítő törekvések ellen. A tiltakozások, illetve az azt kiváltó okok láttán a szlovákiai társadalomban – 29 évvel a rendszerváltás után – mennyiben van jelen ’89 mágikus ereje és értékrendszere? Lehet-e optimistán nézni a jövőt? Milyen helyzetben van a kormányzat, és milyen állapotban az ellenzék? E kérdések konkrétumairól és mélyebb összefüggéseiről Zászlós Gábor egykori miniszterelnök-helyettessel és a Klub89 egyik alapítójával Miklósi Péter.

Már történelem, hogy 1989. november 18-án Vágsellyén, A csehszlovákiai magyar értelmiségi lét címmel tartott ellenzéki találkozó után, de már szűkebb közben megalakult a rendszerváltó Független Magyar Kezdeményezés. A hatóságok megtévesztése érdekében születésnapi vendégségként rendezett összejövetel szervezője a ’89 előtti hazai magyar klubmozgalom jelentős alakja, illetve több a pártállammal szembeni demokratikus megmozdulás szervezője – a vasárnap 79 éves – Tóth Lajos. E héten vele beszélget Miklósi Péter.

Mi jön most? – mármint Németországban, ahol Angela Merkel bejelentette: 2021-ig kész kitölteni utolsó kancellári ciklusát, viszont ezidén decemberben megválik a CDU pártelnöki posztjától, azaz két lépésben kivonul a német és a nemzetközi politika színpadáról. Ebben az új helyzetben mennyiben érdeke egész Európának, hogy az EU vezető tagállama ne térjen le a II. világháború vége óta járt útról? És vajon mi jön most az Egyesült Államokban, ahol a demokraták visszaszerezték nyolc éve elvesztett többségüket a washingtoni szenátusban?! Minderről František Šebejjel, a szlovák parlament külügyi bizottsága korábbi elnökével Miklósi Péter beszélget.

Oltóber 28-án múlt kereken száz éve, hogy 1918 óta politikai értelemben nemzeti kisebbségként él szülőföldjén a csehszlovákiai magyarság. Vajon a lelkünkben és a gondolatvilágunkban ennyi idő múltán is okvetlenül traumaként kell-e felfogni ezt a történelmi valóságot? Ha igen, akkor is szükséges-e állandó vitapartnereknek, mi több, akár ellenfeleknek érezni a többségi lakosságot; de ha nem a válasz, akkor mennyire tudatosul bennünk természetes tényként, hogy lélektanilag jobbára csak rajtunk múlnak a közéleti konfliktusaink, illetve önfeladásunk mértéke és tempója?! Bordás Sándor pszichológussal, egyetemi docenssel Miklósi Péter beszélget.

A szlovákiai, így tehát a csehszlovákiai magyarság is kereken száz éve él politikai értelemben nemzeti kisebbségként, ami bennünket érintően egyben száz esztendő népfogyatkozást is okozott. Elég egyetlen adat: az 1921-es népszámlálás és a legutóbbi, tehát a 2011-es cenzus között közel 200 ezer fővel csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma Szlovákiában. Melyek voltak az elmúlt évtizedek kihívásai, illetve voltak-e, vannak-e stratégiák a csökkenés megfékezésére? A jövőben mi fogja inkább befolyásolni a hazai magyarság számát: az asszimiláció vagy az alacsony népszaporulat? A visszapillantásról és a helyzetképről Gyurgyík László kutatóval Miklósi Péter beszélget.

A következő parlamenti választásokon – legkésőbb tehát 2020 tavaszán – a Híd a puszta létéért, vagy stabil támogatottságú pártként, kormányzati döntéshozó szerepének megőrzéséért fog-e küzdeni a szlovákiai politikában? Hogyan tudja/tudná visszaszerezni a szlovák demokraták, illetve a párt magyarlakta hátországának nagyobb bizalmát? Mi okozza a politikai apátiát a hazai magyar választók körében? A Híd nem volt-e az elmúlt két és fél évben túl elnézően lojális koalíciós kormányzati partnereihez? Örül-e már az államfőjelölti médiavitáknak az MKP elnökével? És mért MIÉRT? a már zajló lakossági kampánybeszélgetéseinek neve? Bugár Bélával, a parlament alelnökével és a Híd elnökével Miklósi Péter beszélget.

Újra 3,1 százalékra csökkent az MKP támogatottsága. Hol kell hát keresni az etnikai alapú hazai magyar politika hiányosságainak okait? Utópia-e a párt támogatottságának gyors izmosodásában reménykedni; vagy ha reális egy fordulatban hinni, hol a megoldás kulcsa? És valójában merre tart az itteni magyar érdekképviselet, ha egy újabb, már a negyedik szlovákiai magyar párt van szerveződőben? A közös gondolkodás helyett tovább mélyíti-e, és nyilván mennyiben, az eddigi szlovákiai magyar megosztottságot, hogy mind az MKP, mind a Híd saját államfőjelöltet állított –vagy mert a végcél elérése szinte bizonyosan csak délibábos, így pusztán presztízscsatáról van-e szó? E dilemmákról – és más aktuális kérdésekről – Menyhárt Józseffel, az MKP elnökével Miklósi Péter beszélget.

Fiatalítást, generációváltást ígér, és Magyar Fórum néven új pártot alapít Simon Zsolt független, korábban az MKP-t, majd alelnöki tisztségben a Hidat is megjárt parlamenti képviselő. Vajon miképpen képzeli el a magyar képviselet biztosítását a szlovák parlamentben, ha a cirka 200 ezer aktív szavazópolgárral bíró hazai magyar közösség 2010 óta két párt közül is csak az egyik bejutását tudta biztosítani! Hogyan lesz hát mindebből hárompárti parlamenti jelenlét? És vajon mi a véleménye az egységnélküliséggel bajlódó EU-ról, a különutas visegrádi négyekről, a magyarországi és lengyelországi autokrata populizmus hátteréről, vagy éppenséggel a klímaváltozás megfékezéséről? A most formálódó új szlovákiai magyar párt arculatát keresve Simon Zsolttal Miklósi Péter beszélget.