Valentin-nap küszöbén szinte kelleti magát a szerelem, a szeretet, a házasság témája. Mert legyen bármennyire kiegyesúlyozott, vagy akár talajtalan egy társadalom, ez a téma örök.És akit megérint ez az érzés, vajon mit érez valójában? Minő ív feszül a fellobbanástól a stabil szövetségig, netán annak széteséséig? Eközben az életnek milyen örvénylésein kell átesni? Miért vak a szerelem? Lehet-e biztonsággal evezni az érzelmek tengerén, vágyaink mikor valósak és mikor hamisak? A Jelenetek egy házasságból című Bergman-történetet a férfi és a nő bonyolult kapcsolatáról a hetényi Csavar Színház játsza a Kiss Szilvia és Gál Tamás színész házaspár előadásában. Ennek és a közelgő Valentin-nap apropóján velük beszélget Miklósi Péter.

Brexit helyett politikai-gazdasági harakiri lesz-e, ami március 29-én Nagy-Britanniára vár? Hivatali idejének félidejében elmondható-e, hogy Donald Trump nem államférfi, hanem a klímavédelemtől a jó kétoldalú kapcsolatok kérdéséig, sokkal imkább biztonsági kockázat? Mivé fejlődhetnek Franciaországban a sárgamellényes zavargások, és miben hibázott önmaga Macron-elnök? A minap Aachenben aláírt német-francia szerződés a ragályosan terjedő populizmusnak szánt válasz, vagy az EU-nak szóló üzenet a mageurópa alapjairól? A májusi Európa-parlamenti választások azt bizonyíthatják-e, hogy a lengyel-magyar-olasz tengely országainak euroszkeptikusai nem elhagyni akarják az uniót, hanem átvenni a hatalmat? Bara Zoltán elemzővel Miklósi Péter beszélget.

Hamarosan itt az államfőválasztás dátuma, utána májusban Európa-parlamenti választások lesznek, és már csak 15 hónap van hátra a hazai parlamenti választásokig. A tavalyi évhez hasonlóan, az idei esztendő is kusza és zajongó lesz-e? Az itteni magyarok választási kedvét az országos átlag alatt mérik, így z MKP-nak megvan-e a külön stratégiája, hogy beválthassa reményeit az államfőválasztáson, megtartsa pozícióit az Európa-parlamenti választásokon, és elérje, hogy 10 év kihagyás után újra parlamenti erővé váljon? Ennek esélyeit mennyiben rontja egy-egy olyan járási ügyé kerekedett helyi huzavona, amilyennek most Gútán lehetünk szemtanúi? És örül-e már az elnökjelölti csatáknak, nekünk mezei magyaroknak pedig annak kell-e örülnünk, hogy legalább ezen a fórumon találkozik egymással az MKP és a Híd? Államfőjelöltként kérni fogja-e az alakuló Magyar Fórum támogatását? Ez csak öt felvetés több más közéleti kérdés közül, amelyekről Menyhárt Józseffel, az MKP elnökével Miklósi Péter beszélget.

Iskoláinkban hogyan kellene megváltoznia az oktatásnak, hogy a tanítás élhetőbb legyen és jobban lekösse a diákokat? Az okos és jó pedagógusok meddig fognak hűek maradni szakmájukhoz, ha a társadalom nem értékeli az igyekezetüket? Hogyan lehet/lesz több elsős a hazai magyar iskolákban? Összegezhetők-e néhány pontban a hazai magyar közoktatás dilemmái és kihívásai? Mi legyen a kisiskolával, ha valóban kicsi és veszteséges, de magyar? Mi a Pedagógusszövetség véleménye a politikai üggyé dagadt nagyszarvai iskolaügyletről? Féltucat kérdés a remélhetőleg sok közül, amelyekről egyéni terveiről is kíváncsiskodva Fekete Irénnel, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének új elnök asszonyával Miklósi Péter beszélget.

Vajon rendelkezünk-e hiteles adatokkal arról, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után, az akkoriban alakult Csehszlovákia cseh és morva országrészeiben hány magyar élt? És vajon napjainkban mi mondható el elfogulatlanul és a tényekre szorítkozva a Cseh Köztársaságban élő magyarok mindennapjairól, kölcsönös kapcsolatairól, anyanyelvük, nemzetiségük, hitük megőrzésének lehetőségeiről? De mert a csehszlovákiai magyarok nemzeti kisebbségként elboldogult száz évéből hetvenötöt ők is velünk, felföldi magyarokkal közös államban éltek – vajon milyenek ma a kölcsönös kapcsolataink, keressük-e, segítjük-e egymást? Kokes Jánossal, a Prágai Tükör főszerkesztőjével Miklósi Péter beszélget.

Tavaly több komoly politikai válság is megrázta Szlovákiát. Minden ilyen esetben helyzete magaslatán állt-e a Híd, vagy a kormánykoalíció tagjaként az éles szituációkban kategorikusabbnak kellett volna lennie? Komoly érvágást jelentett-e Lucia Žitňanská és František Šebej távozása a párt tekintélyes posztjairól? És a szlovákiai magyar választók körében miért nem tudja eredménysebben hasznosítani a nemzeti kisebbségek jogállását javító, 2016 óta tagadhatatlanul elért sikereit? Vajon készül-e már az államfőjelöltek vitáiban a két magyar pártelnök, mondhatni, pikáns csatájára? A kormánykoalícióban, a Híd elnökeként, és hát pártja államfőjelöltjeként melyek lesznek 2019-ben az egyéni dilemmái? Bugár Bélával, a parlament alelnökével Miklósi Péter beszélget.

Az első világháború utáni Csehszlovákia Pozsonyának új valóságában milyen szilveszter búcsúztatta az óévet, előzőleg milyenek voltak itt az advent hetei és 1918 karácsonya? Mit gondoltak, mit sejtettek az emberek a jövőről; a kialakult kusza helyzet mennyiben jelölte meg a társadalmi közérzetet, a családok érzelemvilágát, volt-e például karácsonyi vásár és szilveszteri vigadalom; miről cikkezett a sajtó? Minderről Gaucsík István történésszel, a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének főmunkatársával Miklósi Péter beszélget.

Tényleges szülőföldje a Zsitva-part, de évtizedeken át a Zoboralját fogadott szülőföldjének tekintette. Vajon miért lett tanítónő, emellett szenvedélyes néprajzgyűjtő, aki túl a nyolcadik ikszen is fáradhatatlanul őrzi a hazai – ennek révén az egyetemes – magyarság néprajzi kincseit. De az sem titok, hogy mindmáig Felsőahán, a szülői házban lakik; azon a településen, amelyről Fényes Elek még 1851-ben azt írhatta, hogy kitűnő búzája, bora, gyümölcse, szénája, erdeje és vízimalma van. Persze, hol van már az a régi világ… Az emlékekről és napjainkról Jókai Máriával Miklósi Péter beszélget.

December 10-én ért véget az a 16 nemzetközi akciónap, melyek célja a nőkkel szembeni erőszak elleni összpontosított küzdelem volt. Egy olyan globális problémakör tehát, amellyel az ENSZ összegző jelentései vagy az EU illetékes szervei éppen úgy foglalkoznak, mint a szlovákiai civil szervezetek. Hazánkban minden 4.-5. nő a saját bőrén tapasztal bántalmazást, gyakran ennél is súlyosabb fizikai erőszakot; az pedig égbekiáltó tény, hogy az elmúlt két évben legalább 13 nő halt bele a családon belüli erőszak következményeibe Szlovákiában. Erről az égető nővédelmi – és ennek révén egyben gyermekjogi – problémáról Bolemant Lilla nőjogi szakértővel és Petőcz Kálmán diplomatával és emberi jogi aktivistával Miklósi Péter beszélget.

Az ENSZ legújabb jelentése szerint mindössze 12-13 évünk van, hogy határozott tettekkel megállítsuk a Föld éghajlatának aggasztó romlását. De a 2015-ös globális fogadkozások átfogó hatástalansága láttán indokolt tamáskodni: hozhat-e áttörést a lengyel Kattowitzben zajló idei klíma-világtalálkozó? Merthogy a célok világosak, az eddigi teljesítésük siralmas! És vajon Szlovákia kellő felelősséggel áll/állhat-e a klímavédelem akut feladataihoz, ha a Greenpeace hazai aktivistáinak békés akciójáért hatósági zaklatás, bírósági önkény jár? De megokolt felvetés az is, hogy hivatali idejének utolsó negyedében mire készül a kormányzat a hazai műanyagrengeteg felszámolásában, a honi víz- és környezetvédelem halaszthatatlan teendőiben? A soros klíma-világtalálkozó félidejében Solymos László környezetvédelmi miniszterrel Miklósi Péter beszélget.