Az utóbbi két-három hónapban, a 2020-as parlamenti választások közeledtével, a hazai magyarság körében egyre többen beszélnek az immár négy párt együttműködésének elkerülhetetlenségéről. Sőt, a vérmesebbje már a számonkérés húrjait pengeti. De a politikusok részéről vajon mennyire őszinte ez az igény, ha cirka negyed évvel a jelöltlisták véglegesítésének határideje előtt, az érintett pártok jó esetben is még csak az ernyedt puhatolódzás szakaszában járnak. Ezzel a hezitálással nem kiskorúsítják-e a választóikat? Kitalál-e zsákutcájából a hazai magyar politika a május végi EP-választás kudarca után? A küszöbönálló esélyekről és buktatókról már március elején nyilvános vitát kezdeményező Zászlós Gáborral, Miklósi Péter beszélget.

A meteorológusok forró nyarat ígérnek. De vajon mivel bíztatnak a hazai magyar pártok: lépéseikre a kiszorítósdi, a befogadósdi, vagy legalább a párbeszédesdi lesz-e jellemző? Visszapillantva: hiba volt-e belpolitika okozta sorozatos hőségben is rendre a hűség mellett dönteni, – az eddig nem sok jó szót érdemlő kormánykoalícióban? Lesz-e, aki elvágja a szlovákiai magyar pártok remélt közösködésének gordiuszi csomóját? A mai helyzetben kijózanító tanulság-e, hogy sem a Hídnak, sem az MKP-nak nincs képviselője az Európai Parlamentben? Ki viszi el majd a balhét, HA netán márciustól a szlovák parlamentben sem lesz képviselete a szlovákiai magyarságnak? És vajon egy pártelnöknek is vannak-e rémálmai? De az is szóba jöhet, kapott-e meghívót a Kárpát-medencei pártelnökök martosi kerekasztalára? Bugár Bélával, Miklósi Péter beszélget.

Újabban százszor ismételgetett aggály, hogy mi lesz velünk, szlovákiai magyarokkal, ha 2020-ban képviselet nélkül maradunk a pozsonyi parlamentben? Hepciáskodó pártjaink minő forgatókönyvekkel számolnak a következő hetekben-hónapokban? És hát lehetni lehet, de okos-e pusztán a merev etnikai politizálás elvét követni? Az itteni magyar politikusok hintajátékait már megúnt választókat – lehetséges támogatóiként – hogyan kívánja felrázni a pártkínálatban újonc Magyar Fórum? Feltételezhető-e – ha igen, milyen érvekkel –, hogy a Híd és az MKP megszabadul azoktól a nagyágyúitól, ami nélkül elképzelhetetlen az őszinte közeledés?! És ebben a kockázatossá vált helyzetben, vajon nem az önmagát pártfüggetlennek tartó Csemadoknak illene-e a választópolgárok számára is követhető konkrét kritikai és építő társadalmi szerepet vállalnia? Simon Zsolttal, a Magyar Fórum elnökével Miklósi Péter beszélget.

Három héttel az Európa-parlamenti választások után mi körvonalazódik határozottabban: az, hogy a demokraták és européerek táborának immár megerősödve nyert ügye van, vagy az Európai Uniót szidalmazó populista és radikális erők átmenetileg pusztán elszámították magukat? Milyenné alakul majd az EU és Nagy-Britannia viszonya, ha Theresa May helyébe valóban a felelőtlen Boris Johnson lép? A minap Pozsonyban tartott Globsec-konferencián pedig több tekintetben az is felvetődött, hogy Donald Trump láthatóan gyöngíteni, Putyin pedig felbomlasztani igyekszik az Európai Uniót, de vajon mennyiben járulnak hozzá Európa sebezhetőségéhez például, a visegrádi négyek? Ez csak három felvetés azon témák közül, amelyekről František Šebejjel, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnökével Miklósi Péter beszélget.

Számos tekintetben eltorzult jelenünkben mi az üzenete a pünkösdnek, és mire ösztönzi a Szentlélek a katolikus egyházat, amelynek sürgető feladata megvívni saját belső küzdelmeit, nyitottsága érdekében szembesülni ortodox köreinek taktikázgató, az évtizedeken át eltussolt zaklatások vétkében megalkuvó magatartásával. Vagy visszagondolva Ferenc pápa romániai látogatásának fő üzenetére, mit tesz az egyház Szlovákiában – például a romákat sújtó szegregáció ügyében – a különböző közösségek és etnikumok közelítése, együvé tartozása érdekében?! Herdics György címzetes apáttal, a Remény katolikus hetilap főszerkesztőjével Miklósi Péter beszélget.

A kormány 2016-ban a betegeskedő hazai egészségügy kigyógyítását ígérte. Nos, eljutott-e már legalább a lábadozásig? Az egészségügyi ellátás eltérő nívója is ludas-e abban, hogy az ország egyes régiói között az életesélyek hossza is eltérő? Lyukas-e a házi orvosi hálózat, ha sűrűn hallható panasz, miszerint az alapellátást biztosító rendelőkben a doktor úr – doktor űr szinte hamleti kérdés! És komiszkodás-e az a laikus feltételezés, hogy a patikákban manapság már-már több az álgyógyítás gyógyszernek mondott készítménye, mint a tudományosan igazolt orvosság! Pásztor Lászlóval, a Magánorvosok Társulásának tiszteletbeli elnökével Miklósi Péter beszélget.

Vajon miért esik még napjainkig is a természetesnél jóval kevesebb szó arról, hogy a hazai magyarság körében az 1945 utáni években kialakult-e tiltakozás a megbélyegezettség és a teljes jogfosztottság ellen? Közösségi emlékezetünkben miért nincs annak megérdemelt helyén jelen a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség? És annak tevékenysége szorosabb összefüggésbe hozható-e, és ha igen, mely szálakon Eszterházy Jánossal? Minderről mi a történész véleménye, illetve – a tényeket tágabb összefüggésekbe helyezve – a szóban forgó kérdésekre melyek a válaszai? Bukovszky Lászlóval Miklósi Péter beszélget.

Miért gyógyír nagybetegen is a derű? Mi módon lehet tréfálkozva azonosulni a beteg gyerekek, máskor magányos és idős emberek érzelmeivel? Külön ajándéka-e az életnek, ha valaki egy betegszoba falai között a kis pácienseket és aggódó szüleiket vidítva képes láttatni a világ mókásabb oldalát? Noha nem adják receptre, miért varázsszer a kórházban, vagy éppen az idősek otthonában a bűvészkedés, a zene, néhány csattanós tréfa? Mindezt tudatosítva mondható-e a bohócdoktor– derűművésznek? Kecskés Mária bábművésszel, az évfordulót ünneplő Piros Orr Bohócdoktorok szlovákiai szervezetének alapító tagjával Miklósi Péter beszélget.

Térségünk több országa 15 éve csatlakozott az Európai Unióhoz, Az akkor új tagállamokban miért sérülnek a demokráciák, az integráció 2004-ben vállalt alapelvei? Vajon áthidalhatók-e az ellentmondások a Brüsszellel nemegyszer szembehelyezkedő visegrádi négyek és az értékelvű Nyugat között? Az Európa parlamenti választások előtt hány fronton formálódik a nacionalisták és populisták internacionáléja? Min múlik, hogy az Európai Unió a jövőben együttműködő közösség, vagy csak egy problematikus nemzetközi szerveződés lesz-e? És közhangulat dolgában a tudathasadás felé araszol-e Szlovákia, ha csak pár hét leforgása alatt a reményt adó államfőválasztás sikerével szemben, a Legfelsőbb Bíróság szalonképesnek találta a fasizmust sem tagadó, radikális Kotleba-pártot?! Zászlós Gáborral, Miklósi Péter beszélget.

Éppen másfél évtizede, hogy pontot téve a mečiari éra után Szlovákia is beléphetett az Európai Unióba. Ez mit jelentett az országnak? Közpolitikai és gazdasági szemszögből, mi az elmúlt 15 év hozadéka? És a tolakodó populizmus erősödő hullámaiban merre araszol ma az Európai Unió, benne Közép-Európa, jelesül természetesen Szlovákia? Mi okozhatta, hogy régiónkban széttöredezett a 90-es éveket, majd az EU úgynevezett nagy bővítését jellemző közmegegyezés és demokráciaigenlés? Ám hogy a Putyin-Kim találkozó kapcsán a tágabb körű világpolitika is szóba jöjjön: hová vezet/vezethet az Észak-Korea–Moszkva–Washington háromszögpolitika? Bara Zoltán elemzővel Miklósi Péter beszélget.