Aki itt élő polgárként teszi mérlegre a szlovákiai közélet tavalyi évét, annak min tanácsos komolyabban elgondolkoznia; illetve: civilként mi végre lesz érdemes síkraszállnia 2020-ban? Milyen nálunk a demokratikus politizálás nívója? Ezt a kérdést feszegetve, őszinte perceiben, sok hazai politikus lelkiismeretének kellene-e megszólalnia? Közép-kelet Európában milyen jövőjük van a jogállami rendszereknek? És hát a filozófus latolgatása szerint, vajon milyen jövőkép formálódik a szlovákiai magyarság előtt – akár a februári választások kimenetelére gondolva?! Mészáros András professzorral, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnökével Miklósi Péter beszélget.

A karácsony a maga ünnepi hangulatával mennyiben jelent ösztönzést a párbeszédre? Elsősorban a családban, de a mai sokszínű és nyitott világban az egyes nációk, felekezetek, akár ideológiák között is? Mert a karácsony nemcsak az égig érő fenyőfát jelenti, hanem ezt a kérdést is felveti. Miként azt is, vajon az igazi szeretet és az öröm ünnepeit hozhatja-e ez az ünnepkör annak, aki ezeket az érzéseket egész évben csak a felszínhez igazodva és nem érzelmei belső útját járva keresi? Mi segíthet megtalálni önmagunkban a karácsony őszinte üzenetét; minek igényét, minek esélyét keressük hát saját lelkünkben és az ünnep fényében? Róbert Bezák, emeritus nagyszombati érsekkel Miklósi Péter beszélget.

A hazai magyar iskolák száma, elsősorban az úgynevezett kisiskolák fennmaradásának köszönhetően, az utóbbi 30 évben alapvetően alig változott; a diákjaik létszáma viszont jelentősen csökkent. Az oktatás minősége, illetve iskoláink versenyképessége szempontjából ragaszkodhatunk-e hát a mai merev intézményi struktúrához, vagy a kialakult valóság láttán lépnünk kell? Ha utóbbi a fontosabb, akkor milyen irányba és minő megoldásmódok mentén – hiszen a vonzó iskola a nívós iskola! És kizárólag a szlovákiai magyar oktatás önigazgatásának megteremtése hozna-e ebben megoldást, vagy az előrelátás is már megalapozhatná az itteni magyar iskolák biztosabb jövőjét? Albert Sándor professzorral, közoktatási szakértővel Miklósi Péter beszélget.

Február elején lesz 30 éve, hogy az akkori forradalmi parlament alelnökévé választották, azon év nyarán pedig miniszterelnök-helyettes lett. Jelen vélekedése szerint mit gondolnak azok, akik ’89 novemberében az utcai tüntetéseken kikényszerítették a fordulatot – és végigtekintenek a mai valóságon?! Mert ha nemcsak az első hat-hét hónapot, hanem akár az elmúlt három évtizedet a rendszerváltás időszakának tarthatjuk, akkor hogyan izmosodhatott nálunk sokkoló mértékűvé a korrupció, a politikai klientelizmus, sőt, az oligarchizáció? Miben érdemes keresni a 30 éve rendszerváltó visegrádi négyek mai különutas viselkedésmódját az EU-ban? És vajon a szlovákiai magyarságnak ’89 után van-e ma is egy új, a közösség zárt világán túlpillantó politikai és közéleti generációja? Zászlós Gáborral, az 1990-92-es időszak politikusai alakította Klub’89 egyik alapítójával, Miklósi Péter beszélget.

Miért nem jutottak egymással konszenzusra a szlovák demokratikus ellenzéki pártok, ha – legalábbis izomfitogtatásuk alapján – kormányváltást akarnak? Ennek a politikai tábornak 90 nappal a parlamenti választások előtt miért nincs vezető egyénisége, egy olyan személy, akit miniszterelnök-jelöltként tudna bemutatni a közvéleménynek? És a bénázó ellenzék, önmaga helyett, vajon a választókat fogja-e majd hibáztatni, ha a következő kormányt végül is újra a Smer alakíthatja, ráadásul extrémista és nacionalista pártokkal közösen?! Grendel Gáborral, az OĽaNO-párt parlamenti képviselővel Miklósi Péter beszélget.

’89. november 17-e előtt Csehszlovákia politikai rendőrségének, a hírhedt ŠtB-nek volt-e sejtelme arról, hogy Prágában a diáknapi tüntetés a rendszerváltás kezdetévé fejlődhet? Illetve: sorsdöntő napokban tapasztalt passzivitása vajon felfogható-e úgy, hogy már az ŠtB sem bízott igazán a Husák-rezsim továbbélésében? Mennyiben voltak hitelesek a hamarosan nyilvánosságra került első ügynöklisták, főként azután, hogy december elején még egy nagyszabású aktatisztogatási akció zajlott? A mából visszanézve, a kommunista érával való történelmi szembenézés során, a hazai közvélemény annak helyén és őszinte mélységében kezeli-e az egykori ŠtB ténykedését? Miként számunkra nyilván utólag sem közömbös kérdés, vajon a politikai rendőrség a kommunizmus évtizedeiben kiemelt érdeklődéssel figyelte-e a félmilliós szlovákiai magyarság aktivitásait? Bukovszky Lászlóval a prágai Állambiztonsági Szolgálatok levéltárának korábbi főigazgatójával, Miklósi Péter beszélget.

A nyolcvankilencben megdőlt pártállami rendszerrel való szembenállásnak, már akik vállalták, egyfajta erkölcsi megfontolás volt-e az alapja? A szükségszerűen illegálisan működő Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságában végzett tevékenységet már egy rendszerváltoztatás előkészületének, vagy inkább a határozott ellenzéki magatartás célzatosan csak a kisebbségi jogvédelemre összpontosító formájának lehet/lehetett tekinteni? Az 1990-ben alakuló szlovákiai magyar pártpolitika vajon miért éppen az évtizedeken át különös erővel tiltott kereszténydemokrata irányból szerveződött a legnehezebben? És személyes résztvevőként miként emlékezik a pont ’89. november 18-án, A csehszlovákiai magyar értelmiségi lét címen Vágsellyén tartott találkozóra? Gyurgyík Lászlóval, a rendszerváltó nemzedék akkor 35 éves tagjával Miklósi Péter beszélget.

Egy Goldoni-vígjátékkkal és kereken ötven esztendeje: 1969. november 19-én tartotta Özörényben a tűzkeresztségét jelentő előbemutatóját, majd 29-én Gömörhorkán pedig az első hivatalos premierjét a mai Thália Színház, akkori nevén a MATESZ kassai Thália Színpada. Vajon egy félszázaddal ezelőtti eseményeket, történéseket és élményeket hiteles érvénnyel lehet-e feleleveníteni? Vajon az öt évtized hordaléka alól mi emelhető ki a jelenbe úgy, hogy a nagy időtáv dacára az akkor fontos mozzanat a mai időkben is az maradjon?! A társulatalapító Beke Sándorral, Miklósi Péter beszélget.