Milyen lesz a koronavírus-járvány második hulláma? Hogy felüti a fejét, azt a virológusok többsége biztosra vehetőnek tartja. De találni-e majd párhuzamokat a mostani pandémia, illetve a száz évvel ezelőtti spanyolnátha rossz emlékű második hulláma között? És a Covid-19 prognosztizált újabb hullámának leküzdésében mennyiben lesznek hasznosíthatók a december óta grasszáló, globálisan már közel hatmillió embert megfertőzött vírus megfékezésének eddigi tapasztalatai? Mert aligha lehet ismét hetekre-hónapokra – mindenkit karanténra fogva – megállítani az életet! Ráadásul nyakunkon a nyár, a lazább és háborítatlanabb életstílus időszaka. Ám mert a koronaidőkben is adódnak egyéb fontos közéleti kérdések, vajon miként vélekedik hát a szakember az új szlovák kormány egészségügyi programjáról? Dr. Pásztor Lászlóval Miklósi Péter beszélget.

Miként értékelhetők az új kormány tevékenységének első hetei? A négypárti koalícióban miben van teljes összhang, illetve hol mutatkoznak a disszonancia jelei? Komolyabb üzenetértéke van-e, hogy már egy áprilisi felmérés megkérdezetteinek 49%-a idő előtti választásokat vizionált; Igor Matovič kormányfő pedig csak a harmadik helyre szorult a hazai politikusok népszerűségi rangsorában. A kisebbségi léthelyzet kérdéskörében többet, újat kínál-e a kormány? Gyöngítheti-e a remélt társadalmi integráció ügyeit, hogy a mai parlamenti ellenzék éppen ezekben a kérdésekben a legkevésbé hiteles. És hát a parlamenti ellenzékről szólva az is felvetődik, vajon mi történik a Smer háza táján: belső megújulás, netán pártszakadás, vagy csak a trónok harca zajlik? A saját berkeinket látva pedig, a vírusjárvány szélcsendjében, vajon miért némultak el a hazai magyar pártok? Szalay Zoltán íróval, publicistával, az Új Szó korábbi főszerkesztőjével Miklósi Péter beszélget.

A komáromi Jókai Színház pályázat útján kinevezett új igazgatója Gál Tamás, Deszka- és Jászai Mari-díjas színművész. Kézenfekvő hát megkérdezni tőle, hogy vezetői elképzelése szerint mi jellemzi az aktuális és egyben jó színházat? Miként látja azt, hogy a változó világban mennyiben kell változnia a színháznak is? És mert a korszerű színházat annak sokfélesége, sokszínűsége és az égető társadalmi problémákat feltáró nyitottsága tesz/teheti népszerűvé, alakulgat-e már az ehhez szükséges elszánt, elhivatott társulata? Illetőleg napjaink átpolitizált világában evickélve, nézete szerint, mi garantálja a színházak függetlenségét és szabadságát, hogy alapvető feladatukat teljesítve, elsősorban társadalmi és egyéni hibáinknak állítsanak görbe tükröt. Minderről és az üzemvitel aktuális gondjairól Gál Tamással, a Jókai Színház május 20-án hivatalba lépő új igazgatójával Miklósi Péter beszélget.

A Covid-19 járvány nemcsak az életnek eddig ismert formáját változtatta meg, hanem a különböző dilemmák egész sorát is fölvetette. Például azt, hogy a vírus leküzdése mennyiben ingatta meg polgárainak bizalmát az Európai Unióban? A vészhelyzetben Észak- és Közép-Európa vajon miért nem segíti készségesebben Dél-Európát? Az Unió továbbra is biztosítani tudja-e a biztonság, az értékek, a demokratikus normák elvét? Európa demokrata politikusait a víruskrízisben miért gyengíti az autokraták populizmusa? Túléli-e a schengeni rendszer a határsorompók lezártságát, illetve nem kellene-e a tagállamok járványellenes rendelkezéseinek etikai oldalát is vizsgálni? Petőcz Kálmán diplomatával, korábbi nagykövettel és emberi jogi szakértővel Miklósi Péter beszélget.

Ezen a tavaszon az érettségi vizsgák sem a megszokott formában és mederben zajlanak. Vajon mit jelent/jelenthet ez a rendhagyó helyzet az élet kapujában álló érettségizők számára? Milyen a végzős diákjaikkal március eleje óta szinte csak az interneten találkozott pedagógusok közérzete? És milyen lesz a küszöbönálló maturák lebonyolítási formája, illetve az átlagosítással szerzett érdemjegyek valóban egyenrangúak lehetnek-e a szóbeli feleletek komolyságával? Meg ezúttal lőttek-e a hagyományos ballagásnak, az érettségi utáni bankettnek? De mert az egész tanév végi rumli okozója a koronavírus-krízis, érdemes azt is felvetni, vajon száz évvel ezelőtt, a spanyolnátha- járvány bonyodalmaihoz hogyan állt hozzá például a komáromi bencés gimnázium?! Andruskó Imrével, a mai Selye Gimnázium igazgatójával Miklósi Péter beszélget.

Február 24-én lesz harminc esztendeje, hogy Prágában megalakult a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége. Célja, alapszabálya értelmében, mindmáig az ott élő magyarok számontartása, önművelésük és kulturális igényeik biztosítása. Az évfordulón tehát vajon mi modható el elfogulatlanul meg a tényekre szorítkozva a Cseh Köztársaságban élő magyarok mindennapjairól, anyanyelvük, nemzetiségük, hitük megőrzésének lehetőségeiről, kölcsönös kapcsolataikról – és nem utolsósorban kölcsönös kapcsolatainkról, hiszen 1993-ig kisebbségi létben ugyan, de 75 esztendőn át közös államban éltünk. És mit sejtet a jelen a jövőről: a Morva folyón túl, magyarként is megvannak-e a megmaradás esélyei? Rákóczi Annával, a jubiláló szövetség elnökével, Miklósi Péter beszélget.