Az Egészségügyi Világszervezet szerdán este kihirdette a pandémiát, azaz a világjárványt a koronavírus-fertőzés rohamos terjedése miatt. Ebben a helyzetben ha rettegnünk talán nem is, de Szlovákiában esetleg szintén fel kell-e készülnünk a legrosszabb forgatókönyvre – legalábbis ami a bármikor előálló rendkívüli helyzetek kialakulásának esélyeit illeti?! A gyakorlatban hogyan befolyásolja hát az életünket a járvány, számíthatunk-e a Kínában már eredményeket hozott tapasztalatokra a koronavírus európai terjedésének megfékezésében? Egyénileg mire ügyeljünk, hogy dacolni tudjunk a víruskrízissel; házilag mi erősítheti az immunrendszerünket, hogyan járjon el üres napjaival aki karanténba kerül, hogy a nyugtalanságát is legyőzze; és miért ne essünk pánikba rögtön az első tüsszentésnél, hiszen benne járunk még az influenzák természetes időszakában is. Okos-e felvásárlási lázba esni; érdemes-e akár a nyári szabadságot tervezgetni? A DÉLIDŐ vendégszékébe Miklósi Péter ezúttal dr. Pásztor Lászlót várja,

Az európai parlamenti, illetve a mostani, február 29-ei választás kudarcai után a zsákutcába, a tétovázás útvesztőjébe vagy az eszmélés tisztítótüzébe sodródtak-e az egymással indulatoskodó hazai magyar pártok? Az MKP mellé szegődött két új formáció: az Összefogás meg a Magyar Fórum miért nem tudta beváltani az akár több tízezer újabb választó támogatásáról szóló begyes ígéretét? És most, hogy már tudvalévő Bugár Béla visszalépése a Híd elnökének posztjáról, és lemondott az MKP teljes elnöksége is, nem kellene-e nyíltan elemezni annak a 13 évnek az eseményeit, amely az MKP 2007 márciusi, akkor kissé váratlanul alakult tisztújításával kezdődött, majd a párt 2010-ben – a 10–11 százalékos siker ígérgetése dacára – kibukott a parlamentből, és azóta sem lépte meg a bejutási küszöböt. Az idei parlamenti választás mind országos, mind hazai magyar dilemmáiról és leckéiről Zászlós Gáborral, Miklósi Péter beszélget.

Szlovákia kisebb-nagyobb városaiban, az ott álló panelházak lakásaiban közel kétmillió ember lakik. Ez még a múlt század második felének, az emlékezetes panelkorszaknak öröksége, amikor a szocialista építőipar dömpingszerűen és sokszor a minőség rovására erőltette a sokemeletes lakótömböket. Vajon milyen műszaki állapotban vannak hát manapság ezek a lakóházak, jó-e bennük lakni, ám ha beszélhetünk kockázatokról is, melyek azok? És mert küszöbön a tavasz, ezzel pedig az új építkezési szezon, szó esik majd az új családi házak építésének néhány gyakorlati aspektusáról is. A DÉLIDŐ vendége e héten Mozgay Béla, az országos építészeti kamara alelnöke.

A két éve Nagymácsédon történt brutális bérgyilkosság, illetve a hazai politika züllöttségének azóta felszínre került hordaléka azt jelzi-e, hogy Szlovákiában futóhomokra csúszott a jogtisztelő demokrácia? Miért hagytuk, hogy a maffiaállamot építő politika és közvetlen holdudvara kiszervezze a jogállamiságot a társadalomból? Az előttünk álló választás küszöbén kibeszéletlen kérdésből, netán tabutémából van-e több? Miért nem érzékeljük élénkebben a demokrácia és a jogbiztonság sérelmét? Napjainkban a közvélemény, a civil polgár legfontosabb feladata tehát gondolkozni? Hogy felismerje: kik azok, akiknek a demokrácia arra kell, hogy mindenki mást kiszorítsanak belőle! Ján Kuciak és a kedvese megrázó halálának második évfordulóján Hunčík Péter pszichiáterrel és mediátorral Miklósi Péter beszélget.

Hányas osztályzatot érdemel a négy évét értékelő bizonyítványán a leköszönő kormány a hazai egészségügy irányításának témájában? És hát – az ilyenkor szokásos ígérgetésekben kívül –, mennyiben reálisak a kormányváltást ígérő pártok programjainak idevágó fejezetei? Vajon rossz újságírói kérdés-e, hogy pont a páciensek érdekében lehetséges-e, és ha igen, hol s miben takarékoskodni, azaz másként gazdálkodni az egészségügyben? Pusztán politikai cirkusz és választások előtti játék volt-e a tavaly végül is csődbe jutott kórházreform? De szóba kerül az orvos- és nővérhiány, illetve a koronavírus iránti jogos félelmek helyénvalósága – ellentétben az influenzajárvánnyal szembeni lazaságunk kockázataival. Dr. Pásztor Lászlóval, a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának tiszteletbeli elnökével Miklósi Péter beszélget.

Nagy Britannia január 31-én távozott az Európai Unióból. Arról kevesebb szó esik, hogy tagsága 47 éve alatt egy-két alkalommal már kacérkodott ugyanezzel a szándékkal; vagy hogy a hatvanas évek derekán Franciaország ellenezte az Egyesült Királyság belépését az EU-ba! Végül az elmúlt bő félszázadban bárhogyan alakultak is a szigetország és az Európai Unió kapcsolatai, Angela Merkel német kancellár most kijelentette: Nagy Britania távozása komoly sebet ütött az Unión. Nos, mit hoz ez az új helyzet az Európai Parlament munkájában; világhatalom maradt-e Európa, és hát december végéig van-e remény egy kölcsönösen előnyös szerződés megkötésére, hiszen az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen leszögezte: az EU-nak meg kell mutatnia, miért nem érdemes kilépni, Angliának pedig éreznie kell, hogy különbség uniós tagállamnak lenni vagy nem. Bauer Edit korábbi európai parlamenti képviselővel Miklósi Péter beszélget.

Február 24-én lesz harminc esztendeje, hogy Prágában megalakult a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége. Célja, alapszabálya értelmében, mindmáig az ott élő magyarok számontartása, önművelésük és kulturális igényeik biztosítása. Az évfordulón tehát vajon mi modható el elfogulatlanul meg a tényekre szorítkozva a Cseh Köztársaságban élő magyarok mindennapjairól, anyanyelvük, nemzetiségük, hitük megőrzésének lehetőségeiről, kölcsönös kapcsolataikról – és nem utolsósorban

Köznapi beszélgetéseinkben, panaszként, sok szó esik mostanában a kiégésről, a depressziókról; sőt, össztársadalmi szinten emelkedik a depressziósok száma. Van-e hát összefüggés annak kialakulása és az embert lépten-nyomon utolérő stressz között? A sokakat érintő magány különböző formái is ezekhez a tünetekhez vezethetnek-e, illetve hol az a pont, amikor már konkrétan ezekről a lelki gondokról beszélhetünk? Oldja, vagy ellenkezőleg: tovább rontja ezt a hogylétet a folyvást elérhető szociális háló és közösségi média? És mert választások küszöbén állunk, vajon a politika „csak“ stresszbe, vagy akár depressziókba is kergető tényező lehet-e? Bordás Sándor pszichológussal, egyetemi docenssel, Miklósi Péter beszélget.

Január 13-án volt kereken 30 éve, hogy Nyitrán tartotta alakuló összejövetelét a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Milyen állapotban volt akkor az itteni magyar közoktatás, és hová fejlődött azóta? A Csallóköztől a Bodrogközig mi hát az úgynevezett jó iskola; mivel lehet vonzóvá tenni a magyar iskolákat, illetve mit sikerült, vagy mit nem megtennünk ennek érdekében? Iskoláinkban előre léptünk-e mind a tehetséggondozás, mind szlovák nyelvoktatás hatékonyságának szakmai kérdéseiben? Mi karakterizálja az SZMPSZ mai önmeghatározását? Négy-öt kérdés, amelyekről Fekete Irénnel, az idén jubiláló Pedagógusszövetség elnökével, Miklósi Péter beszélget.

2020-at az ENSZ a nők évének nyilvánította. Duplán érdemes hát felfigyelni arra, hogy Szlovákiában a nők bő 60%-a végez – a férfiak 8%-ával szemben – naponta akár több órát is házimunkát, ami csökkenti a munkapiaci érvényesülésüket, anyagi függetlenségüket és a szabadidejüket. Ráadásul a munkaviszonyban álló nők, ugyanazért a munkáért, általában kevesebb bért kapnak. Nálunk miért nem javulnak határozottabban a nők esélyegyenlőségének, valós egyenjogúságának sanszai? Ahogyan az is szembeszökő, hogy a szlovák parlament 2011 óta mindmáig sem ratifikálta a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését célzó Isztambuli Egyezményt! A holtpontról való elmozdulást talán Ferenc pápa intelme segítheti-e majd, aki az új év alkalmából arra figyelmeztetett, hogy a nők ellen elkövetett erőszak az istenkáromláshoz hasonló. Szapu Marianna egyetemi docenssel, esélyegyenlőségi szakértővel, Miklósi Péter beszélget.