Június 27-én volt napra pontosan negyedszázada, hogy az akkori Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége kinevezte a '89-es rendszerváltás utáni első szabad választások eredményeként alakult új szlovák kormányt. E kabinetnek, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom és a Független Magyar Kezdeményezés közös jelöltjeként, magyar miniszterelnök-helyettese is volt Zászlós Gábor személyében. Vajon 25 év távlatából miként tekint azokra a mozgalmas időkre? És bár régen felhagyott a gyakorlati politizálással, nyilván véleménye van a hazai kormányok és ellenzékeik stílusáról s teljesítményéről. Mi több, a szlovákiai magyar közélet hétköznapjairól is. A DÉLIDŐ vendégszékében e héten Zászlós Gábor, vele beszélget Miklósi Péter.

Nem csak az iskolában, a törvényhozásban is küszöbön az idei vakáció. Elemezhető hát a mögöttünk hagyott politikai szezon, noha ez a nyár valószínüleg, mozgalmasabb lesz, hiszen nyolc hónap múlva nyakunkon a 2016-os parlamenti választások. Így előtérbe kerülnek a programok, a tematizálás, a pártok és politikusaik népszerűsége a közvéleménykutatások tükrében. Vajon melyek voltak a politikai évad slágertémái, és melyek lesznek hamarosan a vitatémái? Ahogy az is a kulcskérdések egyike: elaknásodik-e a Smer egypárti kormányzása, ami előfeltétele lenne a mindmáig erőtlen ellenzék kormányváltási törekvéseinek. Erről is beszélget Bugár Bélával, a Híd párt elnökével Miklósi Péter.

Miként értékeli a hamarosan véget érő tanévet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke? Melyek voltak a hazai magyar tannyelvű iskolák sajátos gondjai? És hát az új oktatási törvényről is a napokban szavaz majd a parlament. Ha az jogerőre emelkedik, jelent-e majd megnyugtató megoldásokat kereső haladékot, hogy a kormányzó többség előzetes ígérete szerint csak 2016 szeptemberétől lesz hatályos. Addig pedig – országosan a kisiskolákat, a szlovákiai magyarság anyanyelvi oktatását viszont kiemelten érintve – melyek lennének a legfontosabb szakmai, jogi és nem utolsó sorban közösségi teendők? E naprakész kérdésekről is beszélget Jókai Tiborral, a Pedagógusszövetség elnökével Miklósi Péter.

Kereken félszázada: 1965 júniusának derekán történt, hogy körülbelül 1,1 milliárd köbméter víz ömlött ki az Alsó-Csallóközre és Komárom környékére. Az ár 46 falut érintett, 56 ezer hektár került víz alá, 53 ezer embert kellett kitelepíteni és a mentések során 11 ezer katonát vetettek be. A nagy dunai árvíz 50. évfordulóján Décsi Lászlóval, a Dunai Ármentesítő komáromi részlegének nyugalmazott igazgatójával és a számos helyszín közül a Gútán történtek szemtanújaként Tóth Imrével, Miklósi Péter beszélget.

A klímaváltozás a legszörnyűbb tömegpusztító fegyver! – figyelmeztetett tavaly John Kerry amerikai külügyminiszter. Az idén áprilisban Ferenc pápa rendezett e reális veszélyről konferenciát a Vatikánban, amelyet az ENSZ főtitkára nyitott meg. A tudósok pedig arról beszélnek, hogy a globális fölmelegedés már a közeljövőben súlyos időjárási szélsőségeket, a világóceánok megemelkedését, a kontinenseken éhhalált hozó aszályokat okozhat. Komolyan vesszük-e hát életkörnyezetünk megóvását? Az idei környezetvédelmi világnap kapcsán erről beszélget Miklós László professzorral Miklósi Péter.

Június elseje, tehát a gyermeknap jó alkalom arra, hogy terítékre kerüljön: milyenek manapság, illetve mennyiben változtak meg a gyerekek, mondjuk, az utóbbi 20-25 esztendő alatt? És hát minő szerepe van ebben a családnak, az iskolának, a szűkebb vagy tágabb környezetnek, és nem utolsó sorban az internetnek meg a többi, napjainkban rendkívül divatos és már-már az óvodások körében is természetes elektronikus kütyüvilágnak? A DÉLIDŐ stúdiójában, e héten erről beszélgetnek Pomichal Mária pedagógus, aki öt gyermek édesanyja és már unokája is van, továbbá Molnár Andrea pszichológus és Andruskó Imre gimnáziumigazgató.

Miként gondolkodik a színpadon és miként a privát életben az a színésznő, akire színházában főszerepeket, mi több, előadásokat építenek; de sokasodó filmszerepeit is erős lélekkel éli. Figurakeresés közben inkább egyedül építkezik, vagy jókat tanakodik a rendezővel? És vajon a szerepek befolyásolják az ő életét is – vagy éppenséggel az élet dolgai hatnak a színpadon és a filmekben megelevenedő figuráira? Szinte napra pontosan az V. Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon adatott kiváló sikere után – ahol a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat kapta – Bandor Éva, a Komáromi Jókai Színház Jászai Mari-díjas művésznője foglal helyet a DÉLIDŐ vendégszékében.

Változóban van-e a család helyzete Szlovákiában három hónappal a róla rendezett, heves érzelmeket korbácsolt népszavazás után? Az életkörülmények módosulásával arányosan egyáltalában átalakul-e nálunk a család; és ha igen, mennyire rugalmasan és mekkora erőfeszítéssel? És vajon az-e a modern család kritériuma, hogy a férfi mosogat, vagy a gyerek ugyanebben segít-e az anyjának – vagy esetleg ő látja el ezt a feladatot? Ez csak három kérdés a sok közül, amelyekről a család nemzetközi napja kapcsán Bauer Edittel beszélget Miklósi Péter.

1945. május 9-én dörrent az utolsó puskalövés Prágában; a németek Berlinben május 8-án aláírták – Hitler április végi öngyilkossága után – a feltétel nélküli fegyverletételt; a jaltai békekonferencia pedig már februárban lezajlott. De vajon melyek voltak a 2. világháború korábbi kulcsfontosságú fordulópontjai? És 70 év távlatából fölmerülhet-e a kérdés: valóban tudunk-e már mindent a milliók halálát hozó koncentrációs táborokról? Vagy arról, miért nyerhettek százszámra egérutat a háborús bűnösök 1945 után? Nem kisebb dilemma, hogy a zsidóüldözés túlélőiben – nem feledve a velük akkor történteket – az idő felülemelkedéssé oldhatja-e ma már az akkori emlékeiket? Minderrő1 Baki Attila történésszel Miklósi Péter beszélget.

70 évvel a 2. világháború után is lényeges-e, hogy ki állt a vesztesek és ki a győztesek oldalán? A modern társadalomnak nem kellene-e egyértelműbben elítélnie a 20. század sötét történéseit, legyen szó a fasizmusról vagy a kommunizmusról? Mi okozza sokakban a visszakanyarodás igényét az autoritatív rendszerekhez? Elfogadható-e, ha a holokauszt túlélői, 70 évvel a történtek után, a bosszú helyett feloldozást ajánlanak a haláltáborok tisztjeinek? És vajon a mai politikusok milyen diákjai a történelemnek? Ezekről a kérdésekről Hunčík Péter íróval és pszichiáterrel Miklósi Péter beszélget.