A Vatikánban kereken egy hónapja ért véget a Ferenc pápa által összehívott püspöki szinódus, amelynek fókuszában az egyházfő által támogatott reformok követőinek és a püspöki testület konzervatív szárnyának vitája állt. Mert talán nem bűn kijelenteni, hogy bizonyos változásokra, a modern kor szelleméhez igazodóan, mindig akadhat tér – amennyiben az egyházvezetők is akarják. E tanácskozást értékelve sokat mondóak Ferenc pápa szavai, miszerint: Az a hit terméketlen marad, amely nem tud gyökereket ereszteni az emberek életébe. Zátonyra futott hát a pápa megújítási kísérlete? Egy másik aktuális hazai kérdés pedig, vajon miért olyan csöndes nálunk a katolikus egyház menekültügyben? Miklósi Péter e héten Herdics György címzetes apáttal, a Remény katolikus hetilap főszerkesztőjével beszélget.

Ebben a tanévben nemcsak az indokolt kérdés: zökkenőmentesen zajlik-e a tanítás a szlovákiai magyar iskolákban, hanem hogy tapasztalható-e előrehaladás a szakma, a civil szerveződések és a hazai magyar politika együttműködésében a kisiskolák jelenének megtartása, jövőjük biztosítása érdekében? Mint ahogy az sem kisebb gond, hogy a szlovákiai oktatásügy egésze lehangoló helyzetben van, ezért a pedagógusok egyre hangosabban, akár tüntetésen is hallatják hangjukat. Ezekről az aktuális kérdésekről Prékop Mária a Híd és Szigeti László az MKP oktatáspolitikai szakértőjével, illetve Jókai Tiborral, a Pedagógusszövetség elnökével Miklósi Péter beszélget.

Mindenszentek ünnepe és a halottak napja kapcsán elválhatatlan szokás a temetőkbe látogatás, a sírok rendbehozatala, a gyertyagyújtás. Hiszen amióta ember él a földön, volt és van halotti kultusz. Nem kötődik feltétlenül sem vallásos meggyőződéshez, sem a halhatatlanság hitéhez, hanem egyszerűen része minden kultúrának. És mert halottai mindenkinek vannak – függetlenül attól, hisz-e valaki a lélekvándorlásban –, lelkünknek és gondolatainknak a halállal és a gyásszal kapcsolatos titkairól Tóth László költővel és közíróval Miklósi Péter beszélget.

Egyik hivatali elődje fontosnak tartotta, hogy a Pozsonyi Magyar Intézetbe szinte csengetés nélkül lehessen belépni. Egy másik elődje ezt a nyitottságot azzal toldotta meg, hogy az intézet is kimehet az emberek közé. Ez is jelzi: a kultúra szerepéről és helyzetéről mostanában sok vita zajlik a közép-európai országokban. Vajon milyen elképzelésekkel érkezett Szlovákia fővárosába az itteni magyar intézet új vezetője a történész és gyakorlott diplomata Molnár Imre, akivel az '56-os magyarországi Li forradalom 59. évfordulójához közel esően az akkori események emléke is szóba kerül. A Pozsonyi Magyar Intézet szeptember elsején hivatalba lépett, ipolysági születésű igazgatójával Miklósi Péter beszélget.

Harmincöt-negyven éve még azt vallotta, hogy az egész élményből kell verset írni; viszont öt esztendeje, a 75. születésnapja táján már úgy szűkítette egykori szavait, hogy nincs tétje a versnek, ha nem kell a verssel megküzdeni! De nyilván nemcsak a vers, hanem maga az élet is sok-sok küzdelem. Immár a szépkor javát taposva a költő vajon miként tekint hát vissza a saját életére és munkásságára, a gömöri ősök eltörölhetetlen lábnyomára, vagy éppenséggel visszaemlékszik-e még az első, nyomtatásban megjelent versére? A 80 éves, Kossuth-díjas Tőzsér Árpáddal Miklósi Péter beszélget.

A kormányzó párt, tehát a Smer friss őszi közlönye szerint növekvőben a gazdaság és csökkenőben a munkanélküliség. Újabb ígéretek szintjén hamarosan öt alapvető élelmiszer lesz olcsóbb, jövőre több pénz jut az óvodákra és kevesebb lesz a gáz ára. Elemzők szerint viszont ez csak az eddig halasztgatott intézkedések most jóléti csomagokban végrehajtott adagolása. A parlament asztalán pedig ott vannak az elfeledett régiók felzárkóztatásáról szóló törvénytervezetek. És mert Dél-Szlovákiában él a tartósan munkanélküliek 40 százaléka, érdemes ezekről a kérdésekről tágabb összefüggésekben is beszélni. Miklósi Péter vendégei e héten Pomóthy László, a gazdasági minisztérium korábbi államtitkára és Gál Zsolt politológus lesznek.

A menekültáradat révén pánikhangulat van Európában, hiszen napjainkat a sorompók le – drótkerítések föl kedélyállapota jellemzi. Vége hát a határok nélküli Európának? Visszaesünk a 15-20 évvel ezelőtti állapotokra? Szorult helyzetükben elfordul Európa a menekültektől? Vajon az Európai Unió egyáltalában ura még a helyzetnek? És bár az EU az elmúlt egy-másfél évtizedben is foglalkozott menekültügyi vagy humanitárius kérdésekkel, illetve például az embercsempészet gondjaival, alábecsülte-e egy ilyen szituáció kialakulásának lehetőségeit? Az arabok pedig, a környező arab világ helyett, miért Európában keresnek menedéket? E héten erről beszélget Miklósi Péter, Bauer Edit korábbi sokéves Európa parlamenti képviselővel és Kovács Attila iszlámszakértővel és valláskutatóval.