Mozgalmas az idei tanév, igaz, nem a diákság, hanem a pedagógusok jó¬voltából, akik tavaly novemberben még csak tüntettek; január 24-e óta viszont a tanítók ezrei országszerte sztrájkba is léptek. Távolról sem csak béreik indokolt rendezése érdekében, hanem hogy ráirányítsák a fi¬gyelmet a szlovákiai oktatásügy hosszú ideje húzódó gondjaira. Sőt, az iskolaügyben uralkodó állapotokat az ország jövője és a felnövekvő nem¬zedék esélyeinek szempontjából kockázatosnak tartják! Oktatásügyünk miért van hát tartós lejtmenetben? Jókai Tiborral, a Szlovákiai Magyar Pedagógu¬sok Szövetségének elnökével és Szigeti László oktatásügyi szakértővel, korábbi államtitkárral majd szakminiszterrel Miklósi Péter beszélget.

Kórházainkban februártól mennyiben teheti még akadozóbbá az egészségügyi ellátást a fölmondó nővérek csoportos távozása? Valóban csak a bérezésen múlik

Kontinensünk nyugati országai már régen jóval színesebbek nyelveikben, szokásaikban, vallásaikban, mint 60-70 évvel ezelőtt voltak. Most viszont friss fejlemény az első csúcspontját tavaly elért tömeges menekültáradat. Európa tehát identitáskrízis előtt áll? Ráadásul egy olyan helyzetben, amikor Afrikában a népesség rohamosan növekszik, míg az európai demográfiai mutatók ennek pont ellenkezőjét jelzik. Ennek tudatában – munkaerőtartalékként – még akár előnyére is válhat Európának a bevándorlás? Ugyanakkor az is része az igazságnak, hogy Szlovákia egyelőre nem tudja mit jelent menekülteket befogadni, de a lakosság 70 százaléka azt viszont igen, hogy határozottan bevándorlóellenes. Helyzetelemzésre Gyurgyík László szociológust-demográfust, egyetemi oktatót kérdezi Miklósi Péter.

Miként értékeli pártja parlamenti, illetve közéleti szereplését az elmúlt esztendőben a Híd elnöke? Egységes vezéregyéniség nélkül márciusban sikerülhet-e az a kormányváltás, amelyről ellenzéki oldalon sokan és sokat beszélnek, de érdemben keveset tesznek?! A választásokig hátralévő két hónapban, a fokozódó kampányban, előjönnek-e majd magyar témák, vagy inkább a menekültekkel szembeni keménykedés uralja majd a közbeszédet? És vajon a konkrét terrorveszély legkisebb jele nélkül a Híd miért módosított alkotmányt azzal a kormányzó párttal, amelyről a Híd elnöke három-négy nappal korábban még leszögezte: a Smer nem változik meg! Politikai-közéleti társalgóműsorunk vendégszékébe 2016-ban elsőként Bugár Bélát várja Miklósi Péter. DÉLIDŐ szombaton, a 11 órai hírek után itt a Pátria Rádióban.

2015-ben olyan hírek érkeztek a menekülthullámról, melyekhez nem szokott az európai közvélemény, hiszen pár hónap alatt százezrek érkeztek. És nemcsak a politológusok, hanem Európa stratégái is úgy vélekednek, hogy ez a 21. századi népvándorlásnak tartott emberáradat talán már jövőre, talán lassúbb tempóban, de mégiscsak folytatódni fog. Akkor viszont a toleranciára nevelés, az emelletti elkötelezettség demonstrálása valószínüleg kevés lesz, hogy a hetven évig békében és elfogadható jólétben élő Európában ne erősödjenek a szélsőségek. Vagy eljöhet-e az a nap, amikor Európa kiteszi – s egyáltalában kiteheti-e – a "Megtelt" táblát? Hunčík Péter pszichiáterrel és médiátorral erről beszélget Miklósi Péter.

A tekintélyes Time magazin szerint Angela Merkel az Év Embere. Vajon a menekültáradat befogadásával, vagy a világpolitika egyéb eseményei kézbentartásával érdemelte ki ezt a kitüntető címet? Hozhat-e hosszabb távon fordulatot a világpolitikában a nagyhatalmak és Irán között júliusban létrejött megállapodás? Mi módon győzhető le a magát Iszlám Államnak nevező terroristaformáció? Mi történik Oroszországban, és a Nyugat magára hagyja-e Ukrajnát? Megállítható-e a menekültáradat, milyen szerep jut/jutott Szlovákiának a nemzetközi politikában 2015-ben? Ezekről a kérdésekről is beszélget Ravasz Ábel elemzővel Miklósi Péter.

A Párizsban november 13-án történt terrortámadást követően, a múlt hónap végén alkotmánymódosítást is igénylő, úgynevezett biztonságnövelő csomaggal állt elő a szlovák kormány, amely a bűnüldöző szervek hatáskörét bővítve az emberi jogok korlátozását is érinti. A félelem ugyan mindenki természetes reakciója, de vajon minden helyzetben rögtön a legrosszabbra kell gondolnunk? És a félelemnek milyen formáit éljük meg, akár tudat alatt, hiszen sokszor nem is tudatosítjuk azt. Miért vakmerő a terrorista és miért aggályoskodik – nemegyszer alaptalanul is – az egyszerű polgár? Meg lehet szokni a tudatos félelmet? És hát mit tegyünk ilyenkor? Miklósi Péter e héten ezekről a kérdésekről beszélget Pálházy Béla pszichiáterrel.

November- 30-ától december 11-éig tart Párizsban a klíma-világkonferencia, amelyet a tudósok többsége Földünk jövője szempontjából, kulcsfontosságúnak tart. És nemcsak azért, mert az idén áprilisban már Ferenc pápa is konferenciát rendezett a klímaváltozás égetően időszerű kérdéséről, hanem mert valóban fennáll a veszélye annak, hogy a fölmelegedés jelenlegi üteme akár a közeljövőben súlyos időjárási szélsőségeket, a világóceánok megemelkedését okozhatja, a kontinenseken pedig éhhalált hozó aszályokat teremthet. Mások arra figyelmeztetnek, hogy betegeskedik a Golf-áramlat, ami a víz globális körforgására van kihatással, vagy a földi élőlények 16 százaléka is kipusztulhat. Itt az ideje fölvetni hát: végre komolyan vesszük életkörnyezetünk megóvását? Miklós László professzorrAl a klíma-világkonferencia kapcsán errőL beszélget Miklósi Péter.