A helyi önkormányzati választásokon az emberek, a közfelfogás szerint, az őket érintő dolgokról, akár úgy is mondhatnánk: testközeli kérdésekről és a mindennapjaikról döntenek. De így van-e ez valóban, vagy a képviselőtestületek, élükön a polgármesterrel, olyan döntéseket hoznak, amilyeneket ők akarnak, s így a polgárok elvárásai háttérbe szorulnak. Vajon párt jelöltként vagy függetlenként előnyösebb polgármesteri székhez jutni? És ha az országos politikára sokan úri huncutságként tekintenek, mennyivel átláthatóbb a helyi politizálás? Mennyiben befolyásolja a napi munkát, ha a település első embere egy hölgy, illetve milyen előnyei vannak, ha férfi a polgármester? Gergely Papp Adrianna, Debrőd és Juhos Ferenc Nádszeg polgármesterével ezeket a kérdéseket feszegeti Miklósi Péter.

Az elmúlt napok politikusi nyilatkozataiból kihallik, hogy mind az MKP, mind a Híd lényegében elégedett az idei helyi önkormányzati választások eredményeivel. De vajon tényleg őszinte vélemény ez, vagy csak a kifelé irányuló kommunikáció eszköze, hiszen a november 15-ei helyhatósági választások valós győztesei – részint a polgármesterek, részint az újonnan megválasztott képviselőtestületek körében – a függetlenek voltak. Indokolt hát a kérdés: mivel magyarázható a választók elfordulása a pártok helyi szintű jelöltjeitől? Illetve: milyen tanulságok szűrhetők le mindebből az országos nagypolitika számára; mi az, ami országosan a pártokkal szembeni bizalomvesztést fokozza?! Ezekről a kérdésekről, természetesen a választási eredmények tükrében, Jakab Elemérrel, a Híd párt parlamenti képviselőjével és Nagyráska újraválasztott polgármesterével, illetve Szigeti Lászlóval, az MKP Országos Tanácsának elnökével Miklósi Péter beszélget.

Az 1989-es csehszlovákiai rendszerváltás óta eltelt negyedszázad nagy idő ugyan, viszont rövid az akkori események történetírói megközelítéséhez. Ezért mértéktartóan beszélni kell róla, hogy akit érint a téma, elmondhassa, amit akkor és ott, illetve a bársonyos forradalom úgymond forró napjait követően megélt. S arról is beszélhessen, hogy az elmúlt 25 év tegnapjait hogyan látja a mában?! Természetesen, egyesek akár vezérszónokként, mások a ’89 novemberét követő első hetekben egyéni döntés révén sodródtak az események sűrűjébe. Egy ilyen ember Zászlós Gábor is, aki 1990 februárjától júniusig az akkori pozsonyi parlament alelnöke, majd az első szabad választások után a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. Ezúttal vele társalog Miklósi Péter.

Negyvenöt éve, 1969. október 31-én alakult meg hivatalosan Kassán a Magyar Területi Színház Thália Színpada, és novemberben először Özörényben, majd az igazi premieren Gömörhorkán játszotta a társulat színházavató bemutatóként Carlo Goldoni vígjátékát, a Két úr szolgáját. Ma már önálló teátrumként működik a most jubiláló Kassai Thália Színház, amely a megalakulásától napjainkig becsülettel teljesíti elsősorban Kelet-Szlovákiában még ’69 őszén vállalt kötelezettségét. És bár a mindennapok zökkenőmentes üzemvitelt mutatnak, nem titok, hogy távolról sem felhőtlen manapság az ég a színházak fölött. így nyilván a Tháliában is legföljebb az előadások utáni taps feledteti a kulisszák mögötti gondokat. Ezekről is társalog majd Czajlik Józseffel, a Kassai Thália Színház igazgatójával Miklósi Péter.

A szlovák nemzeti felkelés – mint minden fegyveres harc általában – szinte szükségszerűen ellentmondásokat is rejt magában. Persze, ez nem ok arra, hogy mind a politika, mind a történetírás csak magasztalja vagy tagadja jelentőségét. A hetven esztendeje Közép-Szlovákiában kitört felkelés megítélésében is találni nyilván ellenvetéseket, ám ez nem csökkenti annak igazi célját: szembeszegülni a Tiso-rezsimmel és a náci uralommal. Napjaink aktuális kérdése viszont, vajon a hét évtized segíti-e már a történelmi tisztánlátást? Dr. Marek Syrnýval, a Besztercebányai Sznf Múzeum történészével, egyetemi oktatóval erről beszélget Miklósi Péter.

Bátor dramaturgiai szándékok jellemzik a Komáromi Jókai Színház idei, 62. évadának műsortervét. Elsősorban abban a tekintetben, hogy különböző megközelítésekben ugyan, de szembesíteni szeretné a nézőket napjaink sűrűn tapasztalható társadalmi gondjaival. Ennek a törekvésnek jegyében tartotta meg a társulat már szeptember végén az új szezon első bemutatóját. Székely Csaba gyors karriert befutott és Komáromban is feltűnő sikert hozott tragikomédiájával, a Bányavirággal kezdték az idei premierek sorát. Ennek az előadásnak két szereplőjével: Bandor Évával és Tóth Tibor színész-igazgatóval Miklósi Péter beszélget, természetesen, nemcsak a vastapsot aratott évadnyitó bemutatóról, hanem hazai magyar színjátszásunk sajátos helyzetéről is.

Évente és világviszonylatban mintegy húszmillió ember hal meg szívbetegségben és agyérkatasztrófában. Viszont az egészséges életmód meg a fő kockázati tényezők kivédése megelőzheti a bajokat, de hozzásegíthet ahhoz is, hogy a szív lassabban öregedjen. Melyik hát a legveszélyeztetettebb alkati vagy korcsoport, kire vonatkozik, hogy addig jár a korsó a kútra, amíg... de a folytatást mindenki tudja! Mi az, ami megelőzhető és minő megoldást tud ajánlani a kardiológus – röviddel éppen a szív világnapja után? És egyáltalában: segítenek-e az ilyen akciónapok a gondok sokaságán? E fontos, ám sokszor elkönnyelműsködött dolgokról dr. Csala Lajos kardiológussal Miklósi Péter beszélget.

Pártjában alelnökként, de parlamenti képviselőként is az igazságügy, az igazságszolgáltatás működése, a jogbiztonság, a törvény előtti egyenlőség kérdésköre foglalkoztatja a leginkább, bár érdeklik őt a szociális és gazdasági témák is. Ennek tükrében nyilván érdemes és érdekes meghallgatni a véleményét az Alkotmánybíróság működéséről, az igazságügy helyzetéről és talán politikai befolyásoltságáról is Szlovákiában, vagy éppenséggel arról, hogy miután tavaly decemberben kilépett az SDKÚ-ból, egy más politikai pártként miért a Hidat választotta? Minderről Lucia Žitňanskával Miklósi Péter beszélget.

Miként vélekedik a Magyar Közösség Pártja az Alkotmánybíróság szerdai döntéséről a kettős állampolgárság kérdésében; illetve mit vár attól az úgynevezett módosító törvényjavaslattól, amelynek parlamenti útra terelését a szlovák belügyminisztérium ígéri?! Továbbá: ha valóban már hónapok óta kész a párt autonómiatervezete, akkor vitára bocsátás helyett miért lebegteti azt mindmáig? És szeptember, az új politikai szezon kezdete lévén az MKP vajon miként készül a következő hetekre és hónapokra, jelesül például az őszi helyhatósági választásokra, illetve melyek a közeljövő tevékenységének további súlypontjai? Ezekről a kulcskérdésekről is Berényi József pártelnökkel Miklósi Péter beszélget.

Szeptember 15-e Szlovákia védőszentjének munkaszüneti napja az országban. A hétköznapok számára, kissé eltorzult értékrendű jelenünkben, mi az üzenete a hétfájdalmas szűzanya ünnepének? És ennél is sokkal szélesebb összefüggésekben mit várhat a világ, elsősorban azonban a katolikus egyház a rövidesen Rómában tartandó szinódustól, amelyet a belső reformokra és a nyitásra törekvő Ferenc pápa októberre hívott össze a Vatikánba. E héten erről a két témáról beszélgetve várja Miklósi Péter a DÉLIDŐ vendégszékébe Herdics György címzetes apátot, a Remény katolikus hetilap főszerkesztőjét.