A fotó és film jegyében telt az adás első órája. Gordon Eszter, színházi és filmes munkáiról jól ismert fotóművész érkezettt hozzánk elsőként, akit a Gödöllőn nyílt kiállítása kapcsán kérdeztünk. A portrék és a filmes standfotók mellett most láthatóak először kísérleti és realista munkái is.

Ezt követően Szabó Gábor operatőr, Zsigmond Vilmos egykori alkotótársa volt a vendégünk, abból az alkalomból, hogy a jövő héten kezdődik Szegeden, a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál. Ez egy olyan filmes mustra, ahol a képi világ, az operatőrök teljesítménye áll a fókuszban. Erről kérdeztük az egyik alapítót, a zsűri elnökét.

A folytatásban az identitásról, a titkokról és az önismeretről volt szó. Szalontay Tünde színésznővel a függetlenszínházi pályáról, Eötvös Péter operájáról és az örökbefogadásról beszélgettünk.

Ezt követően a városi Fonalgerillákkal ismerkedtünk meg. Vendégünk volt, Párniczki Jutka és dr. Csomós Rita, akik színes, vidám, kötött-horgolt kompozíciókkal öltöztetik fel a város tereit, fáit. Közös szenvedélyükről kérdeztük őket.

Elsőként Lőrinc Katalin, Harangozó Gyula-díjas táncművész, egyetemi tanár, a kortárs tánc egyik hazai úttörője volt a vendégünk, aki lassan 30 éve tanítja a táncosok fiatal generációit a Táncművészeti Egyetemen. Emellett aktív táncos, színpadi ember, szakíró, 5 nyelven beszél, és ki tudja még mi mindennel foglalkozik. Mi, minden esetre, megkérdeztük tőle.

Ezt követően Dinyés Dániel zeneszerzőt-karmestert vártuk a stúdióba, aki másfél éve vett egy nagy levegőt, és megtette azt, amiről a legtöbbünk csak álmodni mer: alkotói szabadságra ment. Színházi előadásait leadta, és mostanában csak azzal foglalkozik, ami igazán érdekli: a zeneszerzéssel. Erről is kérdeztük.

A folytatásban Fátyol Hermina színész, casting rendező érkezett hozzánk, aki Berlin és Budapest között osztja meg életét. Nemzetközi és magyar filmes produkcióknak válogat színészeket, statisztákat, közben ő maga is játszik, forgat. A szereplőválogatás érdekességeiről, a kétlaki életről, a kétféle foglalkozásról kérdeztük.

A következő vendégünk Szatmári Andrea filmrendező, producer volt, aki korábban a Cannes-i Filmfesztiválra beválogatott rövidfilmjével járt nálunk. Egy ideje már foglalkoztatja a testcsere kérdése, ezúttal a női alkotókból összeállt DOPEA kollektívával együtt, egy fotókiállítás keretében kérdez rá a témára. Egészen pontosan a reklámipar és a digitális létezés számára „kölcsönadott testek” mibenléte foglalkoztatja.

Milyen műveket érdemes levenni a könyvespolcról és mai szemmel újraolvasni, vagy egyszerűen csak elolvasni? A Klasszikusok újratöltve rovatunkban hétről-hétre feltesszük ezt a kérdést, amire ma délelőtt Réti Zsófia, irodalomkritikus válaszolt. Szó volt Wirginia Woolf klasszikusáról, a Mrs. Dalloway-ről, és Maurice Sendak: Ahol a vadak várnak című művéről is.

Ezt követően Flór Péter, a Színes Város Csoport vezetője, és Thamó Emese tervezőgrafikus volt a vendégünk. Legújabb falfestményük Szenes Hannát, az 1944-ben mártírhalált halt költőt és antifasiszta ellenállót ábrázolja. A falfestményt a Zsidó Kulturális Fesztivál keretében adták át Budán, a Frankel Leó utcában. Erről beszélgettünk.

A folytatásban Rabóczky Judit szobrászművészt vártuk a stúdióba, aki két kiállítással is jelentkezik most ősszel Szófiában. Munkáinak fő témája a nőiség megélése, még ha az anyaghasználata változik is. Pár éve színes huzalokból és drótokból formázta meg szobrait, mostanában a talált tárgyak érdeklik jobban és egy könyvre is készül.

Kezdődik a színházi évad, Csábi Anna rendező, színész, igazi függetlenszínházi alkotó érkezett hozzánk. Darabjait rendszerint maga írja, témáit a valóságból meríti. Az évad elején Szabadkán rendez majd, ahol egy szektába keveredett lány valós történetéből készít előadást. Erről is kérdeztük.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Vendégünk Tóth Krisztina író, költő volt, aki Lator László költészetét ajánlotta a hallgatók figyelmébe. Különös kapcsolat fűzte őket egymáshoz, erről is kérdeztük, és persze arról is, hogy min dolgozik, hogy telt a nyár?

Ezt követően László József, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia igazgatója volt a vendégünk abból az alkalomból, hogy néhány éve újra indították a képzést a rangos médiaakadémián. Megkérdezük tőle, hogy mi motiválta a szövetséget ebben, és mi lehet a jelentősége ennek a magyar média jövője szempontjából?

A folytatásban Can Togay írót, költőt, filmrendezőt, tanárt vártuk a stúdióba, akit ezúttal a képzőművészetről kérdeztünk - nemrég nyílt veszprémi kiállítása kapcsán. Egészen pontosan a mesterséges intelligencia és a képalkotás rejtelmeiről beszélgettünk.

Közeleg a magyar dráma napja. Ehhez kapcsolódott következő vendégünk, aki nem más, mint Szalai Kriszta, színész, kedves kollégánk itt a Klubrádióban. Ő egy különleges drámaíróverseny megrendezésén dolgozik, erről kérdeztük.

Kucsora Márta festményeigrandiózus természetabsztrakciók, amelyek a természetben zajló átalakulásokat idézik fel, például a tenger mozgását vagy az őszi táj hangulatát. Munkái mögött évekig tartó, folyamatos műtermi kísérletezés áll, az inspiráció nemegyszer maga a munkafolyamat. A művész a közelmúltban két kiállításon is részt vett Sanghajban, erről is kérdeztük.

Ezt követően Viktor Balázs színészt, rendezőt, a Tér12 Egyesület alapítóját, és az Instant Mecenatúra Fesztivál egyik főszervezőjét vártuk a stúdióba. A szeptember 12-én kezdődő fesztivált Erzsébetváros független színházi társulatai hívták létre.

A folytatásban után Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, akivel Esterházy Péter korai munkáiról beszélgettünk. A Klasszikusok újratöltve rovatunk témája ma az író két korai műve volt, a Függő és A szív segédigéi.

A következő vendégünk Rieger Johanna újságíró, jógaoktató volt, akivel a Reggeli a hegyen című új francia film által felvetett kérdésekről beszélgettünk. Köztük a barátság, az eszképizmus, az önbecsapás, az elmagányosodás problémaköréről.

Klasszikusok újratöltve rovatunkban a modernista regényírás alapműve, a 20. század legjobb angol nyelvű regényének tartott Ulysses került terítékre. James Joyce főművéről - az Odüsszeia sajátos modern változatáról - Csuhai István, az Élet és Irodalom kritikusa mesélt.  

Ezt követően Oláh Kata filmrendező, producer érkezett a stúdióba, aki néhány nappal ezelőtt Amszterdamban átvehette a legjobb dokumentumfilmnek járó Septimius-díjat, a Keskeny út a boldogság felé című filmjéért. A sajátos utat bejárt filmről és a díjról is kérdeztük a rendezőt.

A folytatásban Kókai Nagy Tímea, kulturális menedzser, a ProProgressione kommunikációs vezetője érkezett hozzánk. A non-profit szervezet különböző Kreatív Európa által támogatott, első sorban színházi projekteket valósít meg. Hogy milyeneket és hogyan? Beszélgetésünkből ez is kiderült.

Ezt követően egy új kulturális egyesület alapítóját, Császi Editet vártuk a stúdióba, aki épp egy évvel ezelőtt hozta létre Budapesten a nagy múltú Dante Alighieri Társaság magyar egyesületét. Az olasz kultúra és művészet szeretetéről beszélgettünk vele.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, újra filmről volt szó, és újra remekművekről. Geréb Anna filmtörténész egyik legkedvesebb művészéről, Charlie Chaplinről mesélt, akit a filmtörténet Shakespeare-jének, Mozartjának és József Attilájának tart egyszerre. Terítéken a Modern idők.

Ezt követően Schmöltz Margit író, könyvtáros érkezett a stúdióba egyenesen Esztergomból. Vendégünk azon kevesek közé tartozik, aki láthatta a Boticellinek tulajdonított freskókat Vitéz János egykori Studiolojában, az esztergomi várban. A freskókról és a Csipkerózsika-álmából ébredő városról kérdeztük.

A folytatásban Lévai Ádám grafikus, képzőművész érkezett hozzánk, Tatáról. Rajzait „egymásból kiáramló vonalak adta lényeknek” nevezi Sinkó István, aki szerint a rajzok legfontosabb motívuma az ölelés. Lévai Ádám a rajzolás mellett elhivatott pedagógus is, erről is kérdeztük.

Ezt követően visszatértünk a filmhez. Már a mozikban a Cirko Film legújabb bemutatója, a Párizsi pillanatok. Az édes-bús fekete komédia rendezője Marjane Satrapi, és olyan sztárokat láthatunk benne, mint Monica Belucci, vagy Rossy de Palma. Vendégünk Csabai Máté, a Magyar Narancs újságírója.

A 2024. május 31-ei adás ismétlése:

A mai műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.

Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.

A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.

Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.

A 2024. május 17-ei adás ismétlése:

Első vendégünk Almási Zsolt, irodalomtörténész, a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke volt, akit a nagy múltú társaság tevékenységeiről, programjairól kérdeztünk, és akivel a kortárs Shakespeare-kutatás tükrében a Macbeth-et néztük meg közelebbről.

Ezt követően Barkóczi Janka, filmtörténész, tanár, a Filmarchívum kutatója érkezett a stúdióba, akivel az egyetlen magyar Oscar-díjas színészről, Lukács Pálról beszélgettünk. A színészlegenda 130 éve született, és nem csak a pályája, de az élete is meglehetősen különleges volt.

A folytatásban színház és a fotózás kapcsolatáról volt szó, egészen pontosan a színházi fotókról, ami igencsak speciális műfaj. Tesszük ezt Paraszkay György, fotóművész segítségével, aki évtizedek óta a színház bűvöletében él, és akitől megkérdeztük, hogy mi a titka a színházi pillanatok megörökítésének?

Végül Haragonics Sári filmrendezőt vártuk a stúdióba. A fiatal dokumentumfilmes kutatási területe a részvételi film, doktori disszertációját is ebből írta. Megkérdeztük tőle, hogy ez pontosan mit is jelent, és ez a metodika hogyan használható fel a filmkészítésben?

A 2024. március 22-ei adás ismétlése:

Folytattuk a klasszikusok újratöltve rovatunkat, ezúttal Szabó Magda műveiről beszélgettünk. Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük arról, hogy miért érdemes manapság is levenni a könyvespolcról olyan remekműveket, mint az Abigél, vagy a Tündér Lala. Ezt követően Cziffra György életéről  beszélgettünk, pontosabban arról, hogy mit rejt az a bizonyos Cziffra-dosszié, amit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyílt kiállításon mutattak be. A stúdióba a főlevéltárost, Vörös Géza.

Ezt követően FÉM Színház alapítói, Cziczó Attila és Jendrics Anikó voltak a vendégeink, akiket az önerőből alapított színház és összművészeti közösségi tér működéséről és programjairól kérdeztük. Különös tekintettel arra, hogy maguk írják és rendezik az előadásaikat. Végül Gyárfás Dorka filmkritikust, újságírót vártuk a stúdióba, akivel egy új francia filmről beszélgettünk. Tegnap óta vetítik a mozik Stéphane Brizé Őszi sanzon című filmjét, amely a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be.