A 2024. február 23-ai adás ismétlése:

Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett.

Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát.

Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között.

Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.

A 2024. február 9-ei adás ismétlése:

Klasszikusok újratöltve rovatunkban Szegő János, szerkesztőt, kritikust, kedves kollégankat kérdeztük arról, hogy mit és miért érdemes (újra)olvasni ma a klasszikus szerzők közül. Vendégünk a Magvető Kiadó szerkesztője, a kortárs irodalom szakértője, de szívügye Mikszáth Kálmán és Molnár Ferenc munkássága is - az ő műveikkel érkezett.

 

Következő vendégünk Bodor Johanna táncművész, koreográfus volt, akivel a tánc és a színpadi mozgás kultúrájáról, a klasszikus értékek továbbviteléről beszélgettünk, valamint felidéztünk egy színház-történeti pillanatot, az Össztánc bemutatóját 1994-ből, a felújított Vígszínház újranyitásakor.

 

A folytatásban Krasznahorkai Ágnessel beszélgettünk, akit az év  legjobb színésznőjének választottak a magyar filmkritikusok. Vendégünk Moldovai Katalin rendező Elfogy a levegő  című  filmjével robbant be a köztudatba, holott régi színházi ember.  

 

Minket továbbra is nagyon érdekelnek a fiatalok, akár pályakezdő  művészekről, akár a kultúra más területén dolgozókról van szó. Igazából arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi foglalkoztatja őket, hogy milyen jövőt képzelnek el maguknak. A mai adásban ezt Vékony Anna design- és művészet-menedzsertől kérdeztük meg.

A 2024. január 19-ei adás ismétlése:

A Klasszikusok újratöltve rovattal indítottunk. Murányi Tünde és Kálid Artúr első vendége Fábri Péter író, műfordító, dalszövegíró lesz, Cervantes és Balassi korában kalandoztunk. Aztán dr. Incze Adrienne pszichiáter, mozgás- és táncpszichoterapeutával test és lélek elválaszthatatlanságáról volt szó. Majd jött Simon Balázs színházi rendező, aki az Utcaszínházi Alkotóközösséggel rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben és börtönökben. Végül a kutyák viselkedését vizsgáló rovatban Miklósi Ádám Széchenyi-díjas etológussal beszélgettünk.

A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, első vendégünk Nagy Gabriella író, a Litara főszerkesztője volt. Őt is arra kértük, hogy gondolja végig, melyek azok a művek, amelyeket mai szemmel is érdemes újra olvasni. Kedvenc szerzői közül most Rilke: Szonettek Orheuszhoz versciklusát és Csáth Géza: A kis Emma című novelláját választotta.

Ezt követően dr. Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke, egyetemi docens érkezett hozzánk. Az irodalmi szövegek és az írás terápiás hatásáról, az irodalomterápia, mint diszciplína elfogadottságáról és népszerűvé válásáról beszélgettünk vele.

A folytatásban az erdőkertekről és a közösségi permakultúráról volt szó. A stúdióba vártuk Milánkovics Kingát, a Magyar Permakultúra Egyesület tagját, aki maga is fentart egy több mint 20 éves erdőkertet Gödöllőn. Valóban leáldozott a szépen nyírt füves kertek korszakának? Erről is kérdeztük.

Ezt követően Lugosi Csenge, az ELTE Természettudományi Karának biológus hallgatója érkezett hozzánk, aki az utóbbi években teljesen bevonódott az Etológia Tanszék kutatásaiba. Egy bizonyos V-alakú kerítéskerülő teszt tapasztalatairól és a kutyák tanulásáról kérdeztük.

A klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, első vendégünk Szeder Kata volt, az Austen-projekt podcast-sorozat egyik házigazdája. Jane Austen legismertebb regényéről beszéltünk és rántottuk le róla a rózsaszín lányregény címkét, hogy megfejtsük, vajon mitől olyan izgalmas és aktuális mind a mai napig az Austen-univerzum? Terítéken: a Büszkeség és balítélet.

Ezt követően dr. Perlusz Andrea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettese érkezett hozzánk. Több szervezettel összefogva, már kétszer jártak Kenyában, ahol fogyatékosságban élő gyerekek, valamint pedagógusaik és szüleik részére vittek módszertani és iskolafejlesztési programokat. Kenyai tapasztalatairól kérdeztük dr. Perlusz Andreát.

A folytatásban Réz András írót, filmesztétát vártuk a stúdióba, akivel terveink szerint egy kicsit nosztalgiáztunk, és felidéztük a régi kertmozik, autós mozik hangulatát. Arról is beszélgettünk, hogy miért is olyan kivételes élmény nyári estéken a csillagos ég alatt filmet nézni.

Ezt követően Kudron Anna, a Pinkponilo alapítója és vezetője érkezett hozzánk. Csapatuk kitartó lelkesedéssel fordult a fenntartható divatipari megoldások felé. Bátonyterenyén varrós workshopokat tartottak, áprilisban pedig a Milánói Design Héten mutatták be a Biowoolness projektjüket. És hogy ez mit jelent - erről is kérdeztük.

Ma is a klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, és újra filmről beszéltünk – méghozzá, micsoda filmről! Első vendégünk Barkóczi Janka filmtörténész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel az idén 90 éves Meseautó rejtelmeit idéztük fel és Visegrádtól Lillafüredig „repülünk a mesék kocsiján”.

A következő beszélgetésben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan válik egy színházi előadásból You Tube-csatorna? Fodor Annamária színész, a Kortalan Kortárs Társulat alapítója érkezett hozzánk.

A folytatásban visszatérő vendégünktől, dr. Miklósi Ádám etológustól, az ELTE TTK Biológiai Intézetének vezetőjétől kérdeztük meg, hogy mi fán terem az etorobotika? Konkrétabban, a kutyák viselkedése hogyan kapcsolódik a robotikai kutatásokhoz?

Abban valószínűleg sokakkal egyetérthetünk, hogy a biztonságos közlekedéssel való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni. De hogyan lehet megtanítani erre a gyerekeket? Gulyás Anikó, közlekedéspedagógus válaszolt a kérdéseinkre.

Mit köszönhetünk a filmtörténet első Vicuskájának? Kiderült a Klasszikusok újratöltve rovatunkból, ugyanis nemrég jött a hír, hogy gyönyörű filmkockák és jelmeztervek kerültek elő az Egri csillagok első, 1923-as filmváltozatából. Kurucz Mártont, a Filmarchívum Gyűjteményi és Kutatási menedzserét kérdeztük erről a felbecsülhetetlen értékű leletről.  

Ezt követően Tóth-Vásárhelyi Réka iparművészt, művésznevén Renkát vártuk a stúdióba, aki szenvedélyesen vonzódik Japán kulturális hagyományaihoz, olyannyira, hogy a kokesi-babák nemzetközi hírű készítője lett. Megkérdeztük tőle, hogy hogyan találkozott ezzel a tradícióval, és miért kezdett babákat készíteni?

A folytatásban visszatértünk a filmhez, de már a jelenben, méghozzá egyenesen Los Angelesben, ahol Csepeli Eszter, operatőr egyre több időt tölt, egyre több filmet forgat. Vajon miért döntött úgy, hogy Hollywood közelében akarja kipróbálni magát, hogyan lehet női operatőrként megbízásokat kapni, és mit lehet tanulni a film fővárosában?

Ma délutántól két napon át élőzene tölti meg a Rákóczi teret. Vendégünk Bujdosó János, az ország egyik legjobb gitárosa, a Józsefvárosi Újság munkatársa, aki a ma kezdődő RákócziSOKK nevű ingyenes szabadtéri koncertsorozat kitalálója és főszervezője.

A mai műsor első vendége Szabó T. Anna, költő, író, műfordító volt, akit az immár elmaradhatatlan Klasszikusok újratöltve rovatunkba hívtunk meg. Különösen kedves szerző életművét választotta a mai beszélgetés témájának, ugyanis Dsida Jenő költészetéről beszélgettünk, arról, hogy milyen hatással van a költészetére és miért ajánlja újraolvasásra.

Ezt követően dr. Fellegi Borbála, resztoratív mediátor, facilitátor érkezett hozzánk. A szakembertől megkérdeztük, hogy ez a titulus, mit is jelent pontosan. Az alkalom, pedig nem más, mint, hogy bemutatták Az arcuk mindig előttem lesz című francia filmet, amely a bűnelkövetők és az áldozatok személyes találkozásán alapuló módszert szemlélteti a filmes sűrítés erejével.  

A folytatásban Zubornyák Zoltán, színész, rendező, producer, kulturális menedzser, színház- és moziigazgató, tanár és művészeti vezető érkezett hozzánk, akivel az újrakezdés örömeiről és bánatairól beszélgettünk. Az ismert művész éppen 13 éve költözött Angliába.

Végül Vaskor Gréta meseterapeutát vártuk a stúdióba, aki immár visszatérő vendégünk. Ezúttal a Gellért-hegy oldalában rendezendő Mesék Éjszakájáról kérdeztük a főszervezőt, ahová minden meseszerető felnőttet és fiatalt várnak.

A mai műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.

Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.

A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.

Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.

Első vendégünk Jász Attila, író, kedves régi barátunk volt, akit az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban láttunk vendégül. Nagyon izgalmas könyveket hozott, J. F. Cooper és Karl May indiános regényeiről beszélgettünk vele, előzetesen annyit, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy épp ezekre a művekre esett a választása.

Ezt követően Szarka Judit, tanár, irodalom- és filmkritikus volt a vendégünk, akivel a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy szomorú sorsáról  beszélgettünk. Arról, hogy milyen fontos is lenne, ha a gyerekeink megtanulhatnák, hogy milyen szemmel nézzenek a film-re, vagy ha tudhatnák mi fán terem a filmtörténet, és hogyan lehet egy filmet elemezni.

A folytatásban is maradtunk a pedagógiánál, és az éneklés erejéről, varázsáról, terápiás hatásáról  beszélgettünk. A stúdióba vártuk Béres Eszter énekesnőt és énektanárt, aki művészetterapeutaként is dolgozik. Célja a valódi hang megtalálása – hogy diákjai képesek legyenek saját magukhoz kapcsolódni. És hogy hogyan? Erről kérdeztük.

Végül Erdős Dénes fiatal fotográfus érkezett a stúdióba, akivel street fotóról, fotóriporteri munkáról és a szoció fotóról is beszélgettünk, abból az alkalomból, hogy a 42. Magyar Sajtófotó díjkiosztóján A lakhatás alapjog című sorozata 1. helyen végzett a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia kategóriában.