Első vendégünk Almási Zsolt, irodalomtörténész, a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke volt, akit a nagy múltú társaság tevékenységeiről, programjairól kérdeztünk, és akivel a kortárs Shakespeare-kutatás tükrében a Macbeth-et néztük meg közelebbről.

Ezt követően Barkóczi Janka, filmtörténész, tanár, a Filmarchívum kutatója érkezett a stúdióba, akivel az egyetlen magyar Oscar-díjas színészről, Lukács Pálról beszélgettünk. A színészlegenda 130 éve született, és nem csak a pályája, de az élete is meglehetősen különleges volt.

A folytatásban színház és a fotózás kapcsolatáról volt szó, egészen pontosan a színházi fotókról, ami igencsak speciális műfaj. Tesszük ezt Paraszkay György, fotóművész segítségével, aki évtizedek óta a színház bűvöletében él, és akitől megkérdeztük, hogy mi a titka a színházi pillanatok megörökítésének?

Végül Haragonics Sári filmrendezőt vártuk a stúdióba. A fiatal dokumentumfilmes kutatási területe a részvételi film, doktori disszertációját is ebből írta. Megkérdeztük tőle, hogy ez pontosan mit is jelent, és ez a metodika hogyan használható fel a filmkészítésben?

Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk. Első vendégünk Lázár Júlia, költő, műfordító, tanár volt, többek között Sylvia Plath és Susan Sontag fordítója. A mai adásban az egyik legnagyszerűbb, bár rejtőzködő magyar költő, Géher István életművét idéztük fel, és beszéltünk egy másik rejtőzködő szerző, Sylvia Plath egyetlen regényéről, Az üvegburáról is.

Ezt követően Kovács Bálint színház- és filmkritikus, író, újságíró érkezett hozzánk, akivel a remake-kultúráról beszélgettünk, azaz ismert művek újrafeldolgozásairól. Különös tekintettel arra, hogy miért készül évek óta annyi népszerű filmből színpadi változat? Ennyire szomjazunk az ismert történetekre?

A folytatásban Jankó Judit, művészeti író, pszichológus, művészet-terapeuta érkezett hozzánk, akit arról kérdeztünk, hogy miért van szükségünk olyan elementáris módon arra, hogy beszélgessünk a képzőművészetről? Különös tekintettel a kortárs műalkotásokra. Miért olyan népszerűek a tárlatvezetések és a művészet-terápiás foglalkozások?

Végül Kopacz Hannát, tehetséges fiatal építészt vártuk a stúdióba, aki mindenféle érdekes tevékenysége mellett jelenleg az első sepsiszentgyörgyi építészeti szimpózium szervezésével is foglalkozik. Ez most áprilisban lesz, méghozzá egy monarchiabeli dohánygyárban. Erről, és sok minden másról is kérdeztük.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkban vendégünk Varga Balázs filmtörténész volt, aki egy igazi klasszikust, Bujtor István egyik legnépszerűbb filmjét ajánlja újra gondolásra, újra nézésre. Terítéken A Pogány Madonna.

Ezt követően Simándi Klára és Tossou Edgard Marcel érkeztek hozzánk, akik egy egészen különleges társaságról, a Tarka Klubról meséltek. Hogyan jött létre egykor az afrikai származású örökbefogadott gyerekek csapata, avagy klubja, és mi van velük ma?

A San Sebastian-i filmfesztivál történetében előszőr nyert fődíjat női rendező. Tegnap óta vetítik a mozik a Végtelen rozsmezőket, Jaione Camborda nagydíjas alkotását, erről beszélgettünk Mesterházy Lili filmkritikussal, a Revizor munkatársával.

Végül a MexBalaton szervezőit, ötletgazdáit vártuk a stúdióba. Céljuk, hogy 30 mozgásában korlátozott gyerekkel és kísérőikkel, megkerüljék a Balatont. Szűcs István és Krasznai Szilárd mesélt erről, az immár 120 éves múltra visszatekintő Mozgásjavító iskola tanárai.

Közeledik a magyar film napja, ami idén összekapcsolódik a magyar animáció 110 éves születésnapjával. Klasszikusok újratöltve rovatunk mai vendége Orosz Anna Ida, animációsfilm-történész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel az idestova 50 éves, Hugó, a víziló rejtelmeit idéztük fel.

Ezt követően Jankó Judit, művészeti író érkezett hozzánk, aki évek óta visszatérő vendége a világ egyik, ha nem A legrangosabb művészeti seregszemléjének, a Velencei Biennálénak. Most is ott volt a jubileumi, 60. biennálé megnyitóján, útiélményeiről, a magyar pavilonról és a központi kiállítás érdekességeiről is kérdeztük.

A folytatásban Dezsényi Péter kertészmérnököt vártuk a stúdióba, akivel a Villányi úton található Budai Arborétum felújításáról beszélgettünk. Nemrég indították el az Otthonunk az Arbor mozgalmat, a terveikről, ötleteikről kérdeztük a főszervezőt.  

Talán nem túlzás azt mondani, hogy alig van olyan ember az országban, akinek ne lenne valamilyen személyes története az egykori Ikarusz buszokról. Kiss Dániel Áront, a Volánbusz Nosztalgia vezetőjét, egyben a régi autók és buszok szerelmesét kérdeztük erről.

A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Kárpáti Péter író, dramaturg volt. A magyar irodalom aranykoráról és Karinthy Frigyes verseiről beszélgettünk, különös tekintettel a híres paródia-ciklusra. Terítéken: az Így írtok ti.

A következő beszélgetésben az Európai Filmakadémiáról volt szó. A stúdióba várjuk Bársony Kata filmrendezőt, a RoMedia Alapítvány vezetőjét, aki nemrég jött haza Berlinből, ahol a Nemzetközi Roma Nap alkalmából elindították az akadémia első, roma filmeseket bemutató online programját.

20 éve az USA-ból indult útjára a 48 órás filmes verseny, aminek az a sajátossága, hogy a stáboknak 48 óra alatt kell elkészíteniük egy rövidfilmet. Szatmári Andreát, a többszörösen díjnyertes swap ID című film rendező-producerét kérdeztük majd a versenyről, abból az alkalomból, hogy a filmet beválogatták a rövidesen kezdődő Cannes-i Filmfesztivál versenyen kívül bemutatott filmjeinek programjába.

Nemrég jött a hír, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói kiválóan szerepeltek a a 10. Domenico Modugno Nemzetközi Balett- és Kortárs Táncversenyen a dél-olasz Lecce városában, ahonnan 5 első díjat hoztak haza. Erről kérdeztük  Szűcs Liza és Végh Krisztina balettművészeket.

Első vendégünk Szarka Judit, filmkritikus, középiskolai tanár volt, akivel egy új olasz-francia-svájci filmről beszélgettünk, amit mindannyian láttunk, és szívesen ajánlanánk a rádióhallgatóknak is. Terítéken: Alice Rorhrwacher: A kiméra című filmje, ami egyszerre mítosz és társadalomkritika.

Klasszikusok újratöltve rovatunkban egy kultikus animációs filmről beszélgettünk Iványi-Bitter Brigitta művészettörténésszel, abból az alkalomból, hogy kiadták Amerikában Kovásznai György: Habfürdő című filmjét. A film 1980-ban jelent meg, műfaját tekintve talán az alcíme a legkifejezőbb: zenés trükkfilm szívdobbanásra.  

A Holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódó Országos Helytörténeti Sétaprogramról kérdeztük Szőnyi Andreát, a Zachor Alapítvány vezetőjét. Hol és milyen helytörténeti sétákat tartanak és hogyan lehet bekapcsolódni azokba?

Ezt követően Paulo-Varga Ákos filmkritikust érkezett akivel a nemrég elindult a nagy európai filmes kihívás legújabb fordulójáról beszélgettünk. Hogyan lehet részt venni a játékban és mit kell tennünk ahhoz, hogy belépőt nyerjünk az idei Szarajevói Filmfesztiválra? Beszéltünk egy különleges filmvetítésről is, ami szintén a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapjához kapcsolódik.

A 2024. január 05-ei adás ismétlése:

Klasszikusok újratöltve: miért érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat? Melyiket, miért érdemes? - a műsor első felében erről beszélgettünk. Vendégünkvolt Szilágyi Zsófia irodalomtörténész.Kolonits Klára operaénekesnő ezúttal nem gazdag pályafutásáról mesélt nekünk, hanem egy különleges irányváltásról, amelynek során egy speciális légzéstechnikát fejlesztett ki, nem csak operaénekesek számára.Ismerik ugye Sándor György klaszikusát, amely így szól? Fiatalok, tiétek a jövő – régen úgy volt, hogy a miénk lesz! Minket tényleg az érdekel, hogy mi érdekli, mi foglalkoztatja fiatalokat, akár a hétköznapok, akár a teremtés, az alkotás terén. Igyekszünk megtudni, hogy a mából indulva, milyen jövőt képzelnek el maguknak. Vendégünk Winkler Johanna Rebeka.Nem túlzás, ha azt mondjuk, kutya tartó nemzet is vagyunk. Minden második háztartásban van kutya, ami ugyan társállat, de nem mindegy, hogy milyen? A műsorvezetők is két kutyával élnek, nevezetesen Gerzsonnal és Lenkével. Róluk is  meséltek a műsor utolsó negyedében. Vendégünk Vámosi-Nagy Nóra kutyaoktató.

Első vendégünk Fábri Péter, író, akivel folytattuk az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkat. Ma két igazi közép-európai szerzőről, Jaroslav Hašekről és Rejtő Jenőről beszélgettünk, akik között több párhuzam is fellelhető. Rejtő Jenő egyébként éppen 119 évvel ezelőtt, a mai napon született. Terítéken a Svejk és a Néma revolverek városa.

Ezt követően Révész Emese, az ELTE Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszékének tanszékvezetője érkezett hozzánk, akivel egy különleges előadás-sorozatról beszélgettünk. Az ő kezdeményezésére indult el A háború témája a képzőművészetben című nyilvános, szabadegyetemi kurzusuk, amely május közepéig tart.

Egy különleges, vacsora-performansz-újcirkusz előadással folytattuk, a stúdióba vártuk Juhász Katát és Lóky Tamást, a Juhász Kata Társulat vezetőit. Témánk, Az utolsó előtti vacsora című lakásszínházi előadásuk, amelyben két „világnyelv” bevonásával, a gasztronómia és a tánc nyelvén szólítják meg a közönséget.

Végül a szívünknek igazán kedves, Winkler Rebeka Johanna érkezett a stúdióba, azaz Rebus, a műsorvezetők nagylánya, akivel a műsor jövőbe tekintő részében a fiatal építészek lehetőségeiről és teveiről beszélgettünk. Megkérdeztük tőle, hogy mit csinál most, min dolgozik és kikkel, és hogy merre tovább?

Folytattuk a klasszikusok újratöltve rovatunkat, ezúttal Szabó Magda műveiről beszélgettünk. Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük arról, hogy miért érdemes manapság is levenni a könyvespolcról olyan remekműveket, mint az Abigél, vagy a Tündér Lala. Ezt követően Cziffra György életéről  beszélgettünk, pontosabban arról, hogy mit rejt az a bizonyos Cziffra-dosszié, amit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyílt kiállításon mutattak be. A stúdióba a főlevéltárost, Vörös Géza.

Ezt követően FÉM Színház alapítói, Cziczó Attila és Jendrics Anikó voltak a vendégeink, akiket az önerőből alapított színház és összművészeti közösségi tér működéséről és programjairól kérdeztük. Különös tekintettel arra, hogy maguk írják és rendezik az előadásaikat. Végül Gyárfás Dorka filmkritikust, újságírót vártuk a stúdióba, akivel egy új francia filmről beszélgettünk. Tegnap óta vetítik a mozik Stéphane Brizé Őszi sanzon című filmjét, amely a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be.

Első vendégünk Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus, a reformkori magyar irodalom és különösképpen Petőfi Sándor költészetének elismert kutatója. És ki másról is beszélgetnénk vele - az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban – mint a lánglelkű költőről, Petőfi Sándorról? Terítéken a János vitéz és Az apostol.

Ezt követően a Harmadrosta Csoport alapítója és vezetője, Szigeti Balázs rendező érkezett a stúdióba, akit a pár éve alakult színházi társulat működéséről, alapértékeikről és a groteszk iránti vonzódásukról kérdeztünk. A napokban játszották utoljára a Mein Kampf című előadásukat, kíváncsiak vagyunk a terveikre, vagyis arra, hogy hogyan tovább?

Gondolták volna, hogy a magyar karikatúra története egybeesik az 1848-as márciusi forradalommal? Mi több, komoly összefüggésben áll a sajtószabadság kérdésével is? Vendégünk volt Marabu, az egyik leghíresebb magyar karikaturista, akivel a műfaj sajátosságairól, és a karikatúrák fájó hiányáról is beszélgettünk.

Végül Gulyás Adriennt vártuk a stúdióba. A fiatal történész kutatási területe a reformkor és a szabadságharc nőtörténete. Egészen pontosan a honvédnők (és az álhonvédnők), a kémnők és a markotányosnők szerepeit vizsgálja és felteszi a kérdést, hogy miért nem tudunk arról, hogy a szabadságharcban bizony nők is harcoltak?