A tibeti szakrális festészet egyik izgalmas témáját, a buddhizmust és a létezés problematikáját bemutató létkerék festményt elemezzük a székely Vaszi Sándor, Urgyen segítségével.
A létkerék szamszarában (azaz a születés, az élet és a halál forgataga, a „létforgatag”) hánykolódó, megvilágosodatlan lények által benépesített világokat és a létesülés karmikus okait - azon okokat melynek következményeként a tudat adott világba születő lényként létesül újra - egyaránt bemutatja komplex szimbolikája által.
Mi olyan kérdésekre keresünk választ a festményben, amit a mindennapjainkban is hasznosíthatunk!
A létkerék tartalmazza:
A függő keletkezés tizenkét okát, a hat világot (pokollények, éhes szellemek -préták, állatok, emberek , félistenek -aszúrák, istenek -dévák) és a három tudati mozgatórugót ábrázoló kereket Jáma, a halál ura, vagy Kála, az idő ura tartja kezében (három szemű istenség, tan védelmező – dharmapala – buddhaforma, tulajdonképpen egy Mahakála forma).
A kerék külső részén a létesülés tizenkét oka és okozata kerül bemutatásra , gyakorlatilag ezen okokon „gördül a kerék”, az egyes szintek egymásra épülnek és végül a kerék átfordul újra és újra…
A kerék középső részén a már említett hat létbirodalom foglal helyet.
Az istenek birodalma mindig a kerék tetejénél, a pokol pedig az alsó részén található.
Egyes ábrázolásoknál a kerékben csupán öt birodalom foglal helyet, itt a dévák (istenek és az aszúrák (félistenek) birodalma egy.
Minden létformának vannak fő tulajdonságai, melyek az adott birodalomban élő lényeket különösen jellemzik.
az isteneket a gőg, a büszkeség,
a félisteneket a versengés, irigység és az állandó szórakozási kedv,
az embereket a vágy és a szenvedély,
az állatokat az elutasítás és az előítéletesség,
az éhes szellemeket (prétákat) a birtoklási kényszer és szegénység,
a pokol lakóit pedig a gyűlölet és az agresszió jellemzi.Mindezen tulajdonságok rávilágítanak egyben azokra a tökéletességekre (paramiták) melyeket azok ellenében lehet szert tenni, így
az isteni büszkeséget át kell/lehet alakítani nagylelkűséggé,
a félistenek versengését és irigységét etikává,
az emberi vágyon való felülkerekedés türelmet hoz,
az állati létbirodalomhoz tartozó paramita az ügyesség,
az éhes szellemeknek szert kell tenniük a lemondás erényére,
a pokol gyűlöletének ellenében pedig bölcsességet kell kialakítani.A létkerék magját három állatforma által jelképezett, „három méreg” mely a lényeket a birodalmakban tartja.
Ezek a disznó, a kígyó és a kakas, melyek sorrendben a nem-tudás, a harag/gyűlölet és a vágy (mohóság) mérgeinek megtestesítői.
A középpont körül egy sötét és egy világos félkörre osztott rész a lények isteni világ felé történő mozgását, a másik pedig a pokol felé történő haladásukat jelképezi.
Az újjászületés mindegyik világban lehetséges és csak tetteinken múlik, melyik születésben lesz osztályrészünk, mint ahogy az is, hogy üdvös cselekedeteink által képesek vagyunk e megszabadulni a szamszarából, hátrahagyva mindennemű szenvedést.
Miután a szenvedést megszüntetjük, a kerékből megszabadulhatunk, rálelhetünk az örök és elpusztíthatatlan boldogságra, melyre mind a hat világ lénye egyformán törekszik, így mondhatni nincsen a lények között érdemi különbség, csupán helyzeti:
az emberi létforma ugyanis a buddhizmus tanításai szerint különösen kedvező lehetőség a megvilágosodásra, a szamszárából való megszabadulásra.
Ritka érdem embernek születni, ritkán élhetünk-e lehetőséggel.