Az áprilisi választási eredményekből is visszaköszönt, hogy a magyar politikát egyre inkább a város-vidék szembeállítása határozza meg, így miközben a városok a szabadságelvű, kormánykritikus nyilvánosság terei, addig a pártállam a vidék, főleg a kistelepülések szigorúan kontrollált „csendes többségére” alapozza a hatalmát. Így, miközben a fővárosban tízezrek, a megyeszékhelyeken ezrek tüntetnek, addig a falvakban látszólag a fű sem rezdül. Mégis mi az, ami a magyar kistelepülések hárommillió lakosa számára az autoriter rendszer jelenti a kisebbik rosszat? Miért nem tud az ellenzék a vidékhez szólni? Erről és a magyar vidék politikai sajátosságairól beszélgetett a Népszava „Hol Élünk” közéleti podcastjában Doros Judit és Ungár Tamás vidéki tudósítók, Rosznáky-Varga Emma és Batka Zoltán.