Komoly egymásnak feszülést produkál Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), illetve Kubatov Gábor a Fradi elnöke. Az új szabályozás szerint legalább 5 magyar játékost kell egyszerre a pályára küldenie minden klubnak a bajnokságban, és ebből legalább egynek utánpótláskorúnak kell lennie. Noha a műsorunkban jelentős fradista túlsúly képződött meg, egyetértés volt abban, hogy minél több nemzetközileg sikeres magyar klubra lenne szükség így vagy úgy. Ez az „így vagy úgy” jelenti azonban a problémát, hiszen az MLSZ másfél évtizede nem mellékelt átfogó futballstratégiát (nemhogy szellemiséget és stílust) az akadémiai rendszer mellé, így a klubok végül a saját fejük után mentek a stratégiaalkotásban. Már az a kevés, amelyik egyáltalán ment valamerre. Az FTC – néhány további klubbal együtt – így tett, és most már nem veszi jó néven, hogy teljesen más irányba kényszerítsék, mint amibe időt, erőt és pénzt ölt. Összetett probléma és szerteágazó szempontok ütköznek, és közben felvetettük a legrejtélyesebb kérdést is: mit dolgozik az MLSZ?