Adásidő

Versvándor, aki autóvezetői jogosítvány nélkül járja már évek óta a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit, hogy iskolást és felnőttet egyaránt szórakoztasson és tanítson a versekkel.

Ismerjék meg a rímek és ritmusok bűvöletében élő fiatalembert!

Futótűzként söpört végig a magyar és a német sajtóban a hír, hogy a Hertha BSC kedden azonnali hatállyal megszüntette Petry Zsolt munkaviszonyát, miután a kapusedző a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, nem ért egyet Gulácsi Péter a szivárványcsaládok melletti kiállásával, valamint a nyugat-európai országok többségének bevándorláspárti politikájával.

A ma7 mádiacsalád podcastműsorában, az Adásidőben a nagy port kavart ügy részleteiről, valamint arról beszélgettünk, hogy a sokszínűség és tolerancia hogy férhet össze azzal, hogy valakit véleménye miatt elbocsátanak a munkahelyéről.

A témában írt korábbi cikkünk ITT. Az ominózus interjú, amely kicsapta a biztosítékot a Hertha BSC vezetőségénél, pedig ITT. 

Elképesztő

2021. április 6., 13:55

Frissítve:

ápr. 7. 10:11

Kirúgta magyar kapusedzőjét a Hertha Berlin, mert az egy interjúban nem állt ki a melegjogok és a migráció mellett

Te mondd, hogy nincs cenzúra, a te hangod mélyebb!

A világ második legmagasabb csúcsára, a K-2-re feljutó Suhajda Szilárd beszél a magas hegyekhez igazodó életformáról, illetve beszámol arról is, milyen az, amikor lavina söpri el az embert és megtudhatjuk, hogy a Tátra miért fontos állomása egy hegymászó karriernek.

Az egykori tanár Suhajda elmondja, hogy az állandó mászótársának számító Klein Dáviddal kitartanak az alapelvük mellett, és a továbbiakban is oxigénpalack használata és serpák segítsége nélkül folytatják csúcsmászásaikat.

A Péti Márton, Pakot Levente, Megyesi Zoltán és Szabó Balázs szerzősége alatt megjelent tanulmány arra vállalkozott, hogy helyzetfeltárást nyújtson a Kárpát-medencei magyarság szinte egészének demográfiai viszonyairól, és hogy ehhez kapcsolódóan bemutassa a térségben élő magyarság lélekszámának előreszámítását.

A kutatás nemcsak azért érdekes, mert több mint másfél évtizeddel ezelőtt készült ehhez hasonló tudományos munka, hanem azért is, mert Magyarország népessége mellett kiterjed a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélyre és Vajdaságra is.

Van-e jövőnk a Kárpát-medencében? Hogyan változik meg a felvidéki magyarok számaránya 2051-re? Hány százalékponttal csökkenhet 40 év alatt a szlovákiai magyarok aránya az összlakosságon belül? És vajon miben bízhatunk?

A ma7 médiacsalád podcastműsorában, az Adásidőben Péti Mártonnal, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettesével videókonferencia-alkalmazás segítségével beszélgettünk.

Részletek a műsorból:

Már a megmaradás is nagy eredmény

Péti Márton elmondja, érdemes történelmi kontextusban is vizsgálni a demográfiai jelenségeket. Ha ugyanis a külhoni magyar nemzetrészek elmúlt százéves történetét szemléljük, láthatjuk, hogy noha kifejezetten nehéz helyzetekkel – sok esetben üldöztetésekkel – kellett szembesülniük annak érdekében, hogy egyáltalán megmaradjanak, ezek ellenére megmaradási törekvésük sikeresnek bizonyult.

Olyannyira, hogy még harminc év múlva is igen komoly százezres közösségek lesznek a legnagyobb külhoni régiókban. Az elmúlt száz évben nagyon kevés alkalommal voltunk kedvező helyzetben. Az tehát, hogy a külhoni magyar közösségeknek sok-sok nehézség ellenére is sikerült megmaradniuk, már önmagában is nagy eredmény”

– véli Péti Márton.

Asszimiláció: minden bajnak ez az oka?

Péti Márton szerint a felvidéki magyarok fogyásában döntő szerepet játszanak az asszimilációs folyamatok. Mint mondja, ezek a külhoni magyar közösségek közül éppen a Felvidéken érzékelhetők a leginkább.

„Székelyföldön például egyáltalán nincs, vagy csak alig jelentkezik ilyen veszteség, Kárpátalján talán még nyereség is, Vajdaságban ugyan ellentmondásos a helyzet, mert a vajdasági magyar társadalom ugyan rendkívül elöregedett, de újabban egy bizakodásra okot adó fordulatra lehet számítani a Délvidéken. Felvidék ebben a tekintetben csak az erdélyi szórvánnyal említhető egy lapon, tudni kell ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarságnak csak egy nagyon kis töredéke él szórványban” – emeli ki Péti Márton.

Szerinte az asszimiláció olyan jelentős probléma a Felvidéken, hogy ha csak ezen sikerülne változtatni, már sokkal kedvezőbb helyzetben találná magát a felvidéki magyarság, és egy perspektivikusabb jövőkép bontakozna ki előtte. De vajon miért Felvidéket sújtja leginkább az asszimiláció?

Péti Márton úgy véli, leginkább azért, mert amíg a felvidéki magyarok kulturálisan sokkal kevésbé különülnek el a többségi nemzettől, addig a többi külhoni magyar közösség sokkal nagyobb kulturális-vallási különbségekkel találkozik.

Erőss Zsolt, a legismertebb magyar hegymászó márciusi, meg nem élt születésnapja kapcsán szerettünk volna a hegymászásról podcastot készíteni.

Ennek során figyeltünk fel mai műsorunk vendégére, az egyre ismertebb és népszerűbb Female Yetire. A vele készült beszélgetés ugyan a Himalájával indul, de elsősorban riportalanyunk nomád életformájával, illetve az állandóan úton levés szépségével ismertet meg.

Akik viszont vegytiszta, profi hegymászásról szeretnének műsort hallgatni, azoknak már most elmondhatjuk, hogy március végi műsorunkban a K-2 csúcsára feljutó Suhajda Szilárd lesz a vendégünk. De most hallgassuk Female Yetit, az embert, aki tényleg világgá ment.

Gyurgyík László demográfussal, egyetemi oktatóval az Adásidő legújabb epizódjában nemcsak erről, hanem a népszámlálások céljáról, értelméről, illetve a lebonyolítások körüli érdekességekről beszélgettünk, mely során kiderült, hogy ha jó az előadó, a száraznak tűnő téma mindjárt könnyebben érthető válik.

Mi a magyar válogatott legnagyobb erőssége? Ott lesz-e az Európa-bajnokságra utazó keretben? Min múlik, hogy bajnokcsapat lesz a sárga-kékből? Miként telik egy profi labdarúgó egy napja?

Az Adásidő legújabb epizódjában a hosszú kényszerpihenő után visszatérő Vida Mátéval, a magyar válogatott és a DAC középpályásával felépülésről, Marco Rossi és Bernd Storck közös vonásairól és a bajnoki címről szőtt álmokról - még a DAC tavaszi rajtja előtt - beszélgettünk.

Napjainkban sajnos még mindig újságcikkek és parlamenti felszólalások tárgya kell, hogy legyen az úgynevezett Beneš-dekrétumok témaköre.

A felvidéki magyarság számára e gyalázatos dokumentumok a célzott jogfosztás és az államilag kezdeményezett rablás szinonimájává váltak.

Az Adásidő vendége, Bencze Dávid, történész-doktorandusz azt világítja meg, hogy mi vezetett el egészen odáig, hogy egy ország, az akkor még csak alig negyedszázada létező Csehszlovákia, ilyen megoldásokat is megvalósíthatónak tartott saját állampolgáraival szemben.

A műsor házigazdája Somogyi Szilárd.

Hogyan lett a médiavállalkozóból politikus, aztán miniszterelnök? Érvényes-e a régi recept, miszerint "nyerd meg a választásokat és mindent megtehetsz"? A tavalyi parlamenti választások után nagy esélyt kapott Szlovákia és maga Igor Matovič is. Mára vajon mi maradt ebből?

A ma7 médiacsalád podcastműsorában, az Adásidőben a Matovič-jelenséget igyekeztünk megfejteni. 

A kék sarokban Somogyi Szilárd, a pirosban Matus Tibor. A műsor házigazdája Langschadl Mátyás.

Az utazásszervezést életformaként is művelő buddhista tanító 15 éve talált egy piaci rést, hogy a szlovákiai magyaroknak nincs - úgymond - saját utazási irodájuk; illetve egy másikat is, mely szerint van igény a nem rohanós, a belső utak föltérképezésére is időt adó elvonulások szervezésére.

A ma7 médiacsalád Adásidő c. podcastműsorában Somogyi Szilárd műsorvezető Kovács Zoltánnal beszélgetett.